Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 8. szám - A jogi logarithmusokról

8. szám. Erdélyrészl Jogi1 Közlöny 63. az indítvány is végeredményben czélozza — egy magyar ügyvédnek az alkotmányra tett esküjével össze nem egyeztethetők, a megtorlásra a jelenleg érvényben álló ügyvédi rendtartás is módot nyújt. = A birtokvédelemről szóló érdekes előadását a mult héten folytatta Dr. Menyhárth Gáspár ügyvéd, egyetemi m. tanár az Erdélyi Múzeum-Egylet jogtudományi szakosztályában. A tanulságos előadást — mely legközelelebb nyomtatásban is meg fog jelenni —• nagyszámú érdeklődő jogászunk hallgatta meg. Az előadáshoz Dr. Kiss Mór egyetemi tanár nagy figyelemmel hallgatott kritikai méltatást fűzött. Az Erdélyi Muzem-Egylet jogi szakosztálya valóban érdemes s hézagpótló intézményt létesített, midőn módot és alkalmat nyújt a havonta rendezett vitaestélyeivel gyakorlati jogászainknak arra, hogy érdekesebb jogi kérdések fölött eszmét cserélhessenek. Reméljük, hogy jogászaink nagy számban és élénken pártolni fogják az E. M. E.-t ezen nemes törekvésében. = Titkos minősítés. Állandó volt a panasz a magyar igazságszolgáltatás legelőkelőbb szervezete, a bíróságok körében a miatt, hogy minden czélszerüségi elv és a függetlenség ellenére a bírák minősítése titkosan történt. Az ügyvédi kamarák is több izben felemelték szavukat ezen, a bürokratismus és szolgai alárendeltség maradványa ellen — mindezideig azonban sikertelenül. Reméljük azonban, hogy most már ezen kérdésben is feldereng a szabadelvüség hajnala s reméljük, hogy ez a jogos gravamen lekerül a napirendről. Erre következtetünk legalább Günther igazságügyministernek a képviselőházban legutóbb tartott beszédéből, a midőn a következőket mondotta : „Ami a bíráknak titkos minősítését illeti, e tekintetben csak annyit mondok, hogy mikor a bírótól azt kérjük és várjuk, hogy tekintet nélkül pártokra, tekintet nélkül személyekre, tekintet nélkül saját magára is, az igazságnak megfelelően hozzon Ítéletet, akkor az a bürokratikus rendszer, amely ugyanezen bírónak minősítését titkossá teszi, a birói hivatás természetével össze nem egyeztethető. Ebben a tekintetben meg fogom csinálni az átalakítását a mai rendszernek, hogy a titkos minősítés eltűnjék a magyar bíróság szervezetéből." = A Jogállam februári füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: A Btk. 87. §-ának értelmezéséhez. Irta Tóth Gerő ny. kir. curiai bíró. A szocziális biztosítás szervezete és a munkásbiztosítási hivatal, irta dr. Pap Géza min. oszt. tanácsos. Fajlagos kötelmek a tervezetben, irta dr. Almási Antal kir. albiró. A büntető novella az igazságügyi bizottság szövegezéséhen. irta dr. Lengyel Aurél ügyészségi jegyző. Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből, irta dr. Heil Fausztin kir. közigazgatási biró. Bíróságunk magánjogi gyakorlata 1907-ben, irta dr. Meszlény Artúr kir. albiró. Kereskedelmi joggyakorlatunk 1907-ben. Irodalom: Dr. Baungarten Izidor : Büntetőjogi tanulmányok 1882—1896, irta dr. Edví Illés Károly. Timon Ákos: A párbér Magyarországon, irta dr. Kérészy Zoltán jogakadémiai igazgató. Külföldi jogéletből: A montenegrói törvény anarchisztikus bűncselekmények felett itélő külön bíróság szabályozása. Szemle: A rehabilitio. A pécsi rabsegélyző congressus. A szegedi országos birói nagygyűlés. A Nemzetközi büntetőjogi Egyesület. A járásbirósági pervezetés. Városi szemle. Erdélyrészi Jogi Közlöny. A házassági jogszabályok összeütközésének kiegyenlítése. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi februárius hó 3. es következő napjain előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 53. Özv. Hirsch Mayerné — Rosenfeld József 3354 K Ifi fillér — hh. it. 244. Özv. Hock Györgyné — Dr. Kiss Albert 5419 K 90 fillér — hh. it. 266. Dr. Berger Vilmos — Özv. Tarsoly Zoltánné. szül. Bányai Gizella és kisk. gyerm. 1800 K — megv. it. 305. Stámn Vaszilika lui Petru — Stán Nikuláelui Petru tjog elism. hh. it. 95. Kir. kincstár — Dr. Priner Manó-210 K zjog bek. — rend. 235. Dr. Deák Lajos — Tomony Anucza ingat. árv. — rend. 358. Dr. Dávidovits Sándor — Hatházi János és neje 228 K 40 fül. yégr. — hh. v. 78. Özv. Purkás Vasziliáné és t. — A Gompagnie des Mines de Transylvánia bánya tár. kártérítés — rend. 124. Mandreán Szávu — Moldován Lina szerz. telj. — megv. it. 16 K. G. eme közleményben „foglalkozásnélküli hazug egyén"nek neveztetik. K. G. ugyanebben a följelentésben vád tárgyává teszi a K. F. U. cz. lap 1902. évi II.|7-én megjelent 38. számában közzé tett Nyilatkozatot egész terjedelmében és különösen annyiban, a mennyiben feljelentő abban ismételten foglalkozás nélküli, hazug és oly egyénnek neveztetik, a kit G. J. megkutyakorbácsolt és a kit dézsahölgyekkel hoz összeköttetésbe. A kolozsvári kir. tszék G. J. terheltet az U—g 32., 35. számaiban foglalt, vád tárgyává tett kitételek használata által I. L. és társai irányában nyomtatvány utján elkövetett, a btkv. 258., 259., 261., §-sai alá eső rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt — és a K. F. U—g 38. számában foglalt, K. G. részéről sérelmesnek talált kitételek használata által nyomtatvány utján elkövetett, a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt helyezte vád alá. A kir. tszék (5561|903. bftő) G. J. vádlottat a) bűnösnek mondotta ki az U—g 1902. II|2-án megjelent 32. sz. közzétett Botrány stb. czimü közleményben foglalt következő állításért: „I. L. és több hasonszőrű társai (főmagánvádlók) becsületrablási kísérletre vetemedtek ellenem" a btkv. 258. §-ban irt, a 259. §. szerint minősülő (()) hatrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében. A kir. tábla (2470|903. II.) az első birói ítélet marasztaló részét megsemmisítette és G. J. vádlottat csak a K. G. által külön indított bűnvádi perben (Lásd II. alatt fennebb) emelt panasz miatt mondotta ki bűnösnek a btkv. 261. §-ába ütköző ^rendbeli nyomtatván v utján elkövetett becsületsértés vétségében. 13 384. §. 9. p. A Bp. 428. §. 2. bekezdése értelmében az az alaki semmiségi ok, melynek figyelembe vételét a kir. Ítélőtábla mellőzte, sem. panaszszót már nem érvényesíthető. 885—1902. II. 1. A bp. 428. §-nak 2. bekezdése értelmében az az alaki semmiségi ok, melynek figyelembe vételét a kir. ítélőtábla mellőzte, sem. panaszszal már nem érvényesíthető ; — minthogy pedig a kir. Ítélőtábla a vádlottak különvédője által a bizonyítás kiegészítése iránt már az első bíróságnál tartott főtárgyaláson előterjesztett és későbben a felebbviteli főtárgyaláson is előadott indítványt mellőzte és igy a kiegészítési eljárásnak mellőzése semmiségi panaszszal már nem érvényesíthető, ennélfogva a bp. 384. §. 9. pontjára fektetett semmiségi panaszt, mint a törvényben kizárt perorvoslatot a jelen végzés rendelkező része szerint vissza kellett utasítani (Curia: 1902. április 12. 3332|902. B.) A kir. Ítélőtábla előtt nem érvény esitettt semmiségi ok a kir. Curia előtt már nem érvényesíthető. 800—1902. II. 2. Habár vádlott a törvényben felhozott semmiségi oknak tüzetes, a törvényszakasz hivatkozására való megjelölése nélkül panaszolta azt, hogy H. S. vádlottárs kihallgatása nélkül ő sem Ítélhető el, de mégis ezzel az érveléssel reá mutatván azon sérelemre, melynek fennforgása következtében vádlott állítólag el nem ítélhető : ez a panasz a bp. 384. §. 9. pontjára alapitottnak volt BUnvádi eljárásból. IV.