Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 7. szám - Észrevételek bűnvádi perrendtartásunk perorvoslati rendszeréről - Az elévülés kérdéséhez. Két czikk

54. Erdélyrészi Jogi Közlöny 7. szám. s jövőben lapunkat csak annyi példányban nyomatjuk, a mennyi előfizetőinknek szükséges. Ennélfogva a később jelentkező előfizetőknek a hiányzó számokat pótolni nem leszünk képesek. = Uj kisegítő bíró a m. kir. Curián. Az igazságügyminiszter — mint értesülünk — dr. Schuszter Rudolfot, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla kiváló bíróját a m. kir. Curiához kisegítő birónak berendelte. = Uj törvényjavaslat. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezetét indokolásával együtt a napokban küldötte meg az igazságügyminiszterium az ügyvédi kamaráknak azon felhívással hogy észrevételeiket márczius hó l-ig terjeszszék fel. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányi ülésén foglalkozott e fontos törvényjavaslattal s az észrevételek megszerkesztésével a kamarai titkárt bizta meg. E kérdéssel annak idején lapunkban is részletesen foglalkozni fogunk, ezúttal csak azt emiitjük meg, hogy a javaslat szerint az uj perrendtartást legkésőbb 1910. január 1-én a miniszter életbe kívánja léptetni. = A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának joggyakorlatából közöljük az alábbi, az ügyvédi kar egyetemét érdeklő esetet: 2301—1907. fegy. sz. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, mint fegyelmi biróság dr. F. N. lugosi ügyvédnek N. N. budapesti ügyvéd e^eni fegyelmi ügyében, az alantirt helyen és időben megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg iirlt: A fegyelmi biróság dr. N. N. vádlottat az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki s őt a 70. §. 1. pontja alapján Írásbeli feddésre itéli s erről az érdekelteket értesíteni rendeli. Jndokok: A biróság tényként állapítja meg. hogy vádlott dr. F. N. lugosi ügy védet 1904 évi október havában A. M. ügyfelének D. I. és fia lugosi czég ellen a lugosi kir. törvényszék, mint váltóbiróság előtt folyamatban volt váltóperében helyettesítéssel bizta meg, mely helyettesítésből panaszosnak 74 kor. 75 fillér ügyvédi eljárási és munkadija merült fel. Vádlott a költségeket többszöri fölhívás daczára ki nem egyenlítvén, panaszos költségjegyzékét peresíteni kényszerült. A bírói eljárás sem vezetett azonban eredményre, mert a kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt ingók vádlóit neje által támasztott igény folytán a bírói zár alól feloldattak. Panaszosnak tehát nemcsak a váitóperben teljesített munkái dijazatlanul maradtak, hanem a peres eljárás okozta ujabb költségekkel is károsodott. Minthogy vádlottnak panaszos ügyvéddel szemben követett eljárása a kartársi bizalommal való súlyos visszaélést képez s igy az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét méltán sérti, őt a 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani s szorult anyagi helyzetének figyelembe vételével, de tekintettel arra is, hogy a sikeres perbeli védekezés folytán vádlott ügyfele javára megítélt perköltségnek vádlott kezeihez történt befolyta igazolva nem lett, a 70. §. 1. pontjában körülirt legenyhébb büntetéssel sújtani kellett. Budapesten, 1907 november hó 5-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, mint fegyelmi biróság. = Bordélyházi engedély kieszközlése ügyvéd részéről fegyelmi vétség. A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága egy ügyvédet 400 K pénzbirságra itélt, mert megbízást vállalt el egy féltől, hogy ennek bordélyház nyithatási engedélyt eszközöl ki és ezen ügyben el is járt. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa a következő indokolással hagyta helyben az elsőbiróság ítéletét: Az 1874. évi XXXIII. t.-c. 38. §-a megengedi ugyan, hogy az ügyvéd feleket minden hatóság előtt képviseljen és a jogvédelem feladatának is csak az az álláspont felelhet meg, hogy az ügyvéd minden korlátozás néJkü1 bármely sértett jogoltalmában felléphet, ámde a kir. Curia azt találta, hogy vádlott akkor, a mikor megbízója részére bordélyházi engedély kieszközlését vállalta magára, nem a fentebb említett jogvédelmi körben és érdekben cselekedett, hanem egy ügynöki ténykedést vállalt el. Az ügyvédi hivatás ennek a karnak magasabb társadalmi helyzete, egyformán megkívánja azt, hogy az ügyvéd az ilyen ügynöki ténykedéseket illetően csakis olyan megbízásokban járjon el, amely az ügyvédi kar fennebb vázolt helyzetének és a helyes erkölcsi felfogásnak a köztudat szerint is megfelel. A bordélyház tartása rendőrileg is csak türt üzlet, a közfelfogás szerint pedig erkölcstelen foglalkozás; az ügy véd tehát, a fentebbiekre tekintettel a kar tekintélyét, tisztességét sérti azzal, ha ilyen üzlet létesítését ügynökösködés utján előmozdítja. = Magyarország igazságügye az 1906. évben czim alatt egy terjedelmes kötetben számol be az igazságügy minisztérium 1906. évi működéséről s a magyar igazságszolg-' tatásról. A kötetből, mint á'talános érdekű adatokat, a következőket emeljük ki: 1906. évfolyamán 22 házasság érvénytelenittetett s 3827 házasság bontatott fel. Az Ítéletek szerint 2121 esetben a feleség volt vétkes, a férj csak 1611 esetben. 85 esetben mindkét fél hibás volt. A felöntött házasságok közű1 a férj 54-49/0 esetben magyar volt, — 10"60/0 esetben német, 17°0 esetben oláh, a többi esetben vegyes nemzetiségű. Az elválások túlnyomó része a magasabb korosztályokba esik, alig egyharmada jut a fiatalabb korcsoportokra. Az ügyvédek lajstomába 536 uj ügyvéd vétetett fel, tehát 112-vel több; mint az előző évben. 1906. évben a kir. járásbiróságok előtt 418932 egyén jelentetett fel bűncselekmény miatt, elitéltetett pedig 102,697. A kir. törvéuyszékek előtt pedig fe^elentetett 124,566 egyén, elitéltetett 29,741 egyén. (Mennyi esetben volt tehát alaptalan a meghurczolás s mily óriási a terhelteknek okozott anyagi s erkölcsi kár. Szerk.) A járásbíróságoknál a leggyakrabban előforduló büncselekvény a becsületsértés volt, utánna mindjárt a testi sértések és lopás következnek. A törvényszékek előtt legnagyobb számban lopás és testi sértés miatt Ítéltettek el a vádlottak. Börtönbüntetéssel 7132 egyén, fegyházzal 1314 egyén sújtatott. Életfogytiglani fegyházbüntetés 17 izben mondatott ki, még pedig gyi'kossagért 12, rablásért4, szándékos emberöléséit 1 esetben. Az elitélteknek csupán 15"8"/0-a volt nő. = Az ügyvédi kamarák köréből. A nagyszebeni ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Dr. Brekner Frigyes Medgyes székhelylyel, Dr. Falk Károly Kőhalom székhelyivel és Dr. Slakoviís Gergely Nagyszeben székhelylyel, az ügyvédek lajstromába felvétettek. Dr. Dián János, mint Dr. Verzár Ferencz nagyszebeni, Dinder Vilmos, mint Dr. Ipsén Frigyes medgyesi, Pausan Virgil, mint Hársány P. László nagyszebeni, Dlealin Dávid, mint Dr. Morariu Sándor erzsébetvárosi, Mircea Virgil, mint Dr. Drimba György kőhalmi, Bedö Béla, mint Dr. Apáthy Gyi^a kőhalmi Moldován János, mint Dr. Román Dénes medgyesi ügyvéd irodájában gyakorló ügyvédjelöltek az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvétettek. Ballariu János brassói, Dr. Martini Ágost segesvári, Dezső Gergely Andor, Tiszovky Gynla, ifj. Munka Sándor, Pausan Virgil és Dr. Gündisch Guidó nagyszebeni lakósok az ügyvédjelöltek névjegyzékéből töröltettek. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. Ítélőtáblán 1908. évi januárius hó 27. és következő napjain előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 5. Popa Áron — Osták Flória tjog tör. — hh. v. 41. Özv. Márton Istvánné hagy. zár. elrend. — hh. v. 42. Ebergényi Sándor — Czeglédi János és neje vhtás — emv. v. 43. Ugyanazon ügyben dr. Ebergényi Sándor felfoly. — emv. v. 47. A királyi kincstárnak — Szántó Bertalan zjog bek. — hh. v. 63. Knopf Samu és tsai — Csortye Timofiu k. Miklós zjog előj. — hh. v. 132. A kir. kincstár — Özv. Seimel Mórné vhtás — emegv. v. 190. Kereskedelmi bank rt. naszódi — Grosz Benjámin zjog előj. — hh. v. 51. Pál Ignácz, mint Pál Juliánná gondnoka és tsai — Duha Mihály 1460 K — hh. it. 85. Ursitz Anna — Zsombory Károly ház. felbont. — hh. it. 130. Patitia Rubin — Patitia Rubinné tjog elism. — hh. it. 194. Moda Mihály — Popa Juon és neje ingatl. árv. — emegv. v. 203. Kir. kincstár — Bruckenthal Grigorás és tsai ingatl. árv. — emegv. v. 253. Petriele Joán Muscánu hagy. följ. zári. tkvi töri. — f. o. v. 4828. Nyág Jánosnak neje el. ház. felbont. — hh. it. 4987. Schaser Mihálynak neje el. ház. felbont. — hh. it. 129. Harsányi P. László — Serbu Ilona és tsai ügyv. díj — emegv. v. 71. Lázár Jánosné — Borsai Dávid ing. vhtás — emv. v. 223. Viszkai gör. kel. egyh. és tsai — Kozma János ing. vhtás — hh. v. 236. Steiner Ignácz — András Joszif ing. vhtás megszűnt. — megv. it. 248. Zsurzs Páskuné — Zsurzs Péter ing. vhtás — meg v. v.