Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 51. szám - A gyermekek és fiatalkorú bűnösök a btk. és B. novella javítórendszerében

51 szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 515. Ebben a kérdésben különben némi adat is áll már rendel- i kezesünkre, a mennyiben a budapesti gyermekbiróság előadója (szó- I beli) közlése szerint, akihelyezett, züllölt fiatalok igen sok esetben megszöknek s rövid idő alatt visszatérnek arra a helyre, a honnan elszállíttattak. így például, a nyert informátió szerint csak folyó évi augusztus hóban 34 kihelyezett csavargó szökött vissza Budapestre a vidékről. (!!) Mindezeket nem azért emiitettük föl, mert talán a b. novellába foglalt magasztos és az emberiség javát czélzó fontos reform megvalósítását a társadalomtól elszigetelten óhajtanánk létesitni. Sőt épen ellenkezőleg. Belátjuk és be kell látni minden helyesen gondolkozó polgárnak, hogy a büntető novellának a társadalom erkölcsi nivója emelésére irányzott törekvése oly nagy feladat, hogy annak a törvény szelleme szerinti megvalósítása, a roppant anyagi áldozatok miatt, az összpolgárság erkölcsi és anyagi támogatása nélkül, aligha, legalább a közel jövőben nem várható. De másfelöl az is kétségen kívüli, hogy a javitó nevelés jó eredményét nem szabad kétes kimenetelű, vagy laikus kísérletek veszélyének kitenni. Első sorban az állam érdeke, hogy a jogrend biztosítékairól gondoskodjék. És mert. ez irányban a felelősség osztatlan: a bűntettesek elleni küzdelemben a teendőt sem leket megosztani. Minő feladat, vár tehát a már eddig alakult és ezután alakulandó, hasonló czélu társadalmi intézményekre ? Évről évre ezerekre megy az elhagyott gyermekek száma. Nem csak azokat értjük, kiknek nincsenek szülői, vagy törvényes gyámjuk, hanem mindazokat, kikről mun képesek, vagy nem akarna!: gondoskodni. Megdöbbentően nagy azok száma, kik az élet küzdelmei közepett tehetetlenül állanak az éhező család előtt és e miatt bizonytalan sorsnak teszik ki az ártatlan kisdedeket. Az állam erőtlen arra, hogy minden kunyhóba benyújthassa segítő kezét. A társadalom szive kell, hogy megnyíljék a segítséget kérő ajkak előtt és ő kell hogy segítséget nyújtson a szerencsétleneknek és pidig a bukás előtt. Hiszen ezzel magán is segített. De a b. novella rendelkezése kapcsán is fontos feladat vár a társadalmi uton létesítendő humanitárius intézményekre. A próbára bocsájtás eseteiben, a fiatal bűnöst a bíróság egy évi próbaidőre, szigorú szabályokhoz kötött felügyelet alatt feltételesen szabadlábon hagyja. (21. §.) Ez a szigorú felügyelet valamely gyermekvédő egyesületre bizható. A B. n. 29. értelmében fontos feladat vár az egyesületekre a fogházzal büntetett és feltételesen szabadon bocsájtottakra nézve is, amennyiben ezek az egyesületek lesznek hivatva jövőre a fiatalkorú bűnösök elhelyezéséről gondoskodni. i A szabadságvesztésre itélt, kiszabadult foglyok a letartóz- I tatási intézetből magokkal viszik az erkölcsi bélyeget is. A társadalom minden rétegében idegenkedést és bizalmatlanságot tapasztalnak eme szerencsétlenek iránt. Ezért nehezen jutnak alkalmazáshoz. Tapasztalatainkból számos esetet tudnánk felemlíteni, hogy a polgárok eme bizalmatlanságából származó kereset hiány volt oka a visszaesésnek. Az úgynevezett rabsegélyzö egyletek általában tehetetlenül állanak e probléma előtt. Első sorban nincs elegendő anyagi erejök. Másodsorban pedig — tisztelet a kivételeknek — nincs elegendő érdeklődés. A segítés módja rendszerint befejeződik ott. hogy a szabaduló foglyot, ellátják némi útravalóval. A nagy közönség nem igen érdeklődik eme világgá bocsájlott. kenyér nélküli, megbélyegzett egyének iránt. A segélyzö egyletek jó része mondhatni csak tengődik. Véleményünk szerint ezeket is ujjá kell szervezni. Vért és lelket kell bcléjök önteni. Ebez egy nagyobbszabásu társadalmi mozgalom szükséges, melynek meg kell nyerni az emberiség javáért lelkesülő egyéneket és egyleteket. Az újonnan alakult védőegyesület feladata volna gondoskodni a próbára bocsájtotlak elhelyezéséről is olyképen, hogy a próbaidő alatt felügyelet mellett végzendő megfelelő foglalkozásban részesüljenek és azért dijaztassanak. Bizonyára nem fognak késni a városok és vármegyék vagy más, hivatásos egyesületek, hogy a védőegyletck részére az alkalmas területet díjmentesen átengedik, az állam és társadalom segítségével pedig lehetne a beruházási költségeket fedezni. Ezek a védőegyesülelek összeköttetéseket létesítenének a feltételesen szabadon bocsajtottak elhelyezése czéljából és bizalmi férfiak utján figyelemmel kisérnék viselkedésüket is. Ez eszme megvalósítása érdekében Kolozsvárt már meg is indult a mozgalom ez iránt lelkesülő férfiak hozzájárulásával, reméljük, hogy a kérdés nagy fontosságához mért érdeklődést sikerül felkelteni s a társadaimi erők megfelelő arányú sorakozásával meg lehet teremteni az ideiglenes otthont azok részére, akiktől a társadalom előítéletből bizalmatlanul fordul el s azok részére, akikben még nincs meg az elegendő erkölcsi erő, hogy függetlenül maguk intézhessék sorsukat. A szabad polgárok, a jog és társadalmi rend érdeke kívánja, hogy minél több intézmény létesüljön. Vajha az eszme fölvetése nem volna pusztában elhangzó szó. KÜLÖNFÉLÉK. = Az Erdélyrészi .Jogi Közlöny pályázata. Lapunk 34. és 37. számában kitűzött pályázatunk f. hó 1-én lejárt. A pályázat, sajnos, ezúttal sem járt a várt eredménnyel. Egyetlen pályamunka érkezeit be „Semper forditer" jelige alatt s azzal a kérdéssel foglalkozik „Kiket illessen és mily mérvben a köteles rész". A pályamunkát a bíráló-bizottságnak átadtuk s annak véleményét legközelebb közöljük. = Bírósági kinevezések. A király kinevezte Oagyi Dénes gyergyószentmiklósi, Dr. Boheczel Sándor bánífyhunyadi, Sebestyén Árpád és Lukács István szászvárosi, Folky Emil beszterczei járásbirósági; Bocskor Antal csíkszeredai és Dr. Bodola Zoltán beszterczei törvényszéki albirákat, valamint Dr. Kerner Lajos a marosvásárhelyi Ítélőtáblához tanácsjegyzőül berendelt brassói járásbirósági albirákat jelenlegi székhelyükön járás-, illetve törvényszéki bírákká. = Közvédó'k a kolozsvári kir. táblánál. A kolozsvári ügyvédi kamara a kolozsvári kir. Ítélőtáblán működő büntetőfőtárgyalási tanácsok mellé közvédőként kirendelte : 1909. január hóra Dr. Váracly Aurél és Dr. Isacu Aurél: február hóra Dr. Koleszár Sándor és Dr. Mihály György és márczius hóra Dr. Petrán Tibor és Dr. Benkö Elemér ügyvédeket. I>r. Móricz Aladár kolozsvári ügyvéd, önkéntes lemondása folytán az ügyvédek névjegyzékéből töröltetett; iratait dr. Nagy Mór ügyvédnek adta át. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet valószínűleg már 1909. január 1-én megkezdi működését. Az igazságügyminiszter — mint erről hivatalosan értesülünk — már f. hó 10—15 közötti időre össze is hívja a közgyűlést, melynek feladata leend az alapszabályokat megállapítani s a tisztviselőket megválasztani. Az alapszabály-tervezetet a budapesti kamara már el is készítette s azt az igazságügyminiszter is elfogadta. A közgyűlés által majdan elfogadott alapszabályokat lapunkban közölni fogjuk, mos! csak annyit jelzünk, hogy az alapszabály-tervezet szerint az egységes évi járulék 80 kor. lenne, a melyen kivid még legfölebb 15°/o — mint kezelési pótlék — lenne fizetendő. = A kolozsvári gyermekvédő egyesület alakuló közgyűlését folyó hó 8-án d. e. 11 órakor fogja megtartani az egyetem aulájában, ürömmel jegyezzük föl, hogy a néhány nap előtt megindult mozgalom a társadalom oly széles érdeklődését keltette föl, hogy az egylet már a megalakulás stádiumába lépett. Az alakuló közgyűlésen az Igazságügy- és Belügyminiszter is képviselve lesz, részt vesznek abban a budapesti hasonló czélu egyletek képviselői is: a többek között gr. Pálfy és gr. Ráday, valamint Rickl Gyula miniszteri tanácsos. Fiatal ügyvédek véd- és daezszövetsége. Egy debreczeni lapban olvassuk: Tíz debreczeni fiatal ügyvédről van szó, akik még nem kaptak csődöt. A tiz fiatal ügyvéd ugy érezte, hogy egész fiatalságát eltöltheti a csődvárásban. Az ügyvédi krónika szerint fiatal ügyvéd csak olyan időközben szokott jó csődhöz jutni, mint a milyen időközben szokták megtartani a nagy költők születésének százéves évfordulóját, ami tudvalevőleg nem fordul elő minden hónapban egyszer. A tiz fiatal ügyvéd tehát elhatározta, hogy véd-csödszövetséget köt. Ha tizük közül valamelyik csődhöz jut, annak a hasznán testvériesen megosztozkodnak. Ez nemcsak anyagi szempontból előnyös, hanem egészségi szempontból is. Tudniillik a dolog ugy áll, hogyha egy ügyvéd zsiros csődhöz jut, ez igen árt a többi ügyvédek egészségének. Már most. a tiz fiatal ügyvéd ugy spekulált, ha megkötik a védszövetséget, tizedrész annyi kár éri az egészségüket, így született meg a védszövetség. Ámde ekkor egyik ügyvéd felvetette: — Uraim, a védszövetség kevés. Dr. X. kollegámmal megesett, hogy egy csődön csak egy korona 35 fillér haszna volt, sőt tovább megyek, dr. Y. kollegám busásan ráfizetett egy csődjére. Azt javaslom tehát, hogy kössünk daezszövetséget is a rossz csődök ellen. Ha valamelyikünk olyan csődöt kap, amelyikre rá kell fizetni, tizünk között oszszuk fel a kárt így is történt. A tiz fiatal ügyvéd megkötötte a véd- és daczszövetséget és azóta több bizalommal várják a zsiros csődöket és kisebb félelemmel a rossz csődöket. = Bírósági kényszerdöntés sztrájk esetén Olaszországban. Az olasz kormány egy törvényt tervez, amelynek