Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 50. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

50. szám Erdélyrészi Jogi Közlöny 505. Béla kir. curiai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnök, helyettese : Kerekes János kir. törvényszéki biró. A nagyszebeni kir. törvényszéknél elnök: dr. Kemény Gyula törvényszéki elnök, helyettese: Mihály Dezső kir. Ítélőtáblai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A tordai kir. törvényszéknél elnök: Szász Iván kir. törvényszéki elnök, helyettese: dr. Újvárosi Miklós kir. törvényszéki biró. = Az ügyvéd felelősségének kérdéséhez. A m. kir. Curia 6728/908. sz. a. a jogegység érdekében a következő érdekes elvi kijelentést tartalmazó határozatot hozta: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatok, hogy az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874. XXXIV. t.-cz. 62. §-a, mely szerint az ügyvéd által a féltől nyert meghatalmazvány alapján végzettek, Írottak, vagy élő szóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja, az ügyvédnek az általa, habár megbízása körében teljesített cselekményekért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. Megsértette tehát a törvényt az aranyosmaróti járásbíróság ítéletével annyiban, a mennyiben dr. R. Gyula ügyvédet az általa M. Tamáshoz intézett levelében foglalt, a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének vádja alól azon az alapon mentette fel. hogy vádlott a kérdéses levelet ügyvédi minőségben ügyfele, A. Ede megbízásából irta és küldötte el a magánvádlónak. = A gyermekek és fiatal bűnösök a Rünt.törvény és a B.-novella javító rendszerben cvim alatt Bodor László kir. tábla biró felolvasást tartott az erd. múzeum egylett jog é társadalom tud. szakosztálya f. hó 24-én tartott ülésében. Összetetté a b. törvény és novellának a büntetendő cselekmény ekövetett fiatalok megjavítását czélző rendelkezéseit, kiemelve ezt a fontos feladatot, mely a büntető novellával kapcsolatban, a védelem érdekében alakult alkulandó jótékonysági ' egyesületekre vár. Az előadást vita követte, melyben dr. Farkas Lajos elnökön kivül dr, Eisler Mór, Györy János. dr. Pordea Gyula Gorovich Gusztáv vettek részt. Az érdekes felolvasást lapuuk jővö számában fogjuk ösmertetni. A ló'zsdebiróság illetékessége nem terjeszthető ki a kezesre. így döntött ÍI budapesti tábla 1908. július 30-án, 1524. sz. alatt, a következő indokolással: Az 1881. LLY L-cz. 94. §. d) pontja alapján, mely a jelen esetben irányadó, mert felperes beismerten nem kereskedő, hanem gazdálkodó, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetőségének megállapításához egyik előfeltételként az kívántatik, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet a keresk. törv. 258. §. 1., 2., 3. és a 259.'§. 1., 3., 6., 7. pontjai értelmében, habár csupán az egyik szerződő félre nézve is, kereskedelmi ügyletet képezzen. Ez az előfeltétel a nem kereskedő felperes és a kereskedő 2. r. alperes jogviszonyát tekintve, ezúttal nem forog fenn, mert felperes kereseti követelését 2. r. alperessel szemben arra a kezességre alapítja, amelyet 2. r. alperes a szintén kereskedő 1. r. alperesnek felperessel szemben való tartozásáért elvállalt; jótállási ügylet pedig akkor sem vonható a keresk. törv. 258. és 259. §-ai idézett pontjainak valamelyike alá, ha a kezesség az egyenes adósnak keresk. ügyletből eredő tartozásáért vállaltatik el, vagy ha maga a kezesség keresk. ügyletnek tekintetik is. Ebből önként következik, hogy a tőzsdebiróság illetékessége 2. r. alperes irányában akkor sem állapitható meg, ha ez az alperes alá is vetette volna magát e bíróság illetőségének, az elsőbiróság tehát 2. r. alperessel szemben helyesen mondta ki magát illetéktelennek, annyival inkább, mert az 1868. LIV. t.-cz. 78. §-ának az az intézkedése, hogy felperesnek jogában áll a kezest ugyanazon perbe idézni, melyet a közvetlen adós ellen indított, helyesen csak a rendes bíróságok előtti peres eljárásra alkalmazhatók és annak hatálya az 1881. LIV. t.-cz. 94. §-a által szabályozott kivételes bíróságokra, melynek hatáskörébe csupán a most érintett szakaszban tüzetesen körülirt peres ügyek tartoznak, ki nem terjeszthető. = A polgári törvénykönyv tervezete. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság dr. Imling Konrád államtitkár elnöklésével a mult héten tartott ülésein folytatta az öröklési jog alapelveinek tárgyalását. Napifiz ©FdélíjFéssi Mliar Jfflot-IÉiiiil részvénytársaság Kolozsvárt, I. Rózsa-utca 1. sz. Hivatalos órák d. e. 9—l-ig. Olcsó törlesztései kölcsönöket nyújt földbirtokra és bérházakra 10—50 évre. Kölcsönkérvények gyorsan lesznek elintézve. Mint szolid befektetést ajánlja 5% és 472% zálogleveleit 200, 1000 és 2000 koronás czimletekben. Kézizálogfosztálra ékszerekre, áru- és ruhanemüekre, értékpapírokra folyósít kölcsönöket előnyös feltételek alatt. 25 1TO. §. Szám: 1812—900. Ha a tömeggondnok a csődtörvény 170. §~a értelmében a csődbírósághoz beadott panasznak tekintendő kérvény utján érvényesített követelést el nem ismeri, a csődbíróság a követelés felett érdemleges határozatot nem hozhat, hanem a tömeghitelező követelésének érvényesítése végett perre utasítandó. Ha felperes a csődnyitás előtt keletkezett, s a tömeg által állítólag átvett és folytatott bérletből származó követelést, miután azt, mint a csődtömeggel szemben fennálló követelést nézi, mint tömeghitelezőnek a tömeggondnok nem fizette ki, a csődbírósághoz intézett és a csődtörvény 170. §-a értelmében panasznak tekintendő kérvénynyel érvényesítette, azouban a tömeggondnok panaszlónak ezen követelését nem ismerte el és panaszló sem igazolta, hogy kérdéses követelése a csődtömeggel szemben birói Ítélettel meg lenne állapítva ennélfogva annak kifizetése iránt a csődbíróság, a csődtörvény 170. §-a alapján nem intézkedhetik és a követelés felett érdemleges határozatot nem hozhat, hanem ily körülmények közt, a csődtörvény idézett szakasza szerint eme követelésre nézve az illetékes bíróságnál kereset utjáni érvényesítésnek lehet helve (Tábla2960-899.) 3 * 311. g. A Csí. 241. §. 1. bekezdése értelmében a Cstnek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozata kereskedőkre azon