Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 49. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

49 szám Erdélyrészi Jogi Közlöny 497. 3. Alapító tag lehet bárki, aki egyszer és mindenkorra 100 koronát fizet az egyesület pénztárába. 4. Tiszteleti tag az, akit a Szövetség közgyűlése az ügyvédség javára végzett közérdekű tevékenysége fejében ilyenül megválaszt. Az alapitó tagok minősitésük szerint magukat a rendes vagy pártoló tagok közé vétethetik föl, amely esetben azok jogaival és kötelességeivel birnak, de külön tagdijat nem fizetnek. 5. §. A szövetségbe való belépés Írásban a tag lakóhelyének megfelelő helyiosztály elnökénél kérhető. A fölvétel iránt az osztály határoz. A megtagadó határozat az igazgatósághoz föleb bezhető, mely végérvényesen határoz. Amennyiben a megfelelő helyicsoport nem volna megalakulva, vagy működése hosszabban szünetelne, a fölvétel közvetlenül az igazgatóság hatáskörébe esik. 6. §. A belépés 3 évre kötelező. A kötelezettség kezdete a belépési félévtől visszafelé számított január 1-seje, illetőleg július 1-seje ; kérhető azonban a fölvétel a következő félév első napjától kezdve is. A kilépést legkésőbb az így számított 3 év utolsó hónapjában kell írásban bejelenteni, mivel különben a tagsági viszony ujabbi 3 évre magától megújul. 7. §. Megszűnik a tagsági viszony a kilépésen kivül a tag halála vagy kitörlése által is. Kitörölhető az a tag, aki tagsági diját két éven át fölszólitásra sem fizette raeg, vagy akinek az egyesületben való maradása az egyesület érdekeivel össze nem egyeztethető. A kitörlést indítványra, vagy hivatalból a tag helyi osztálya, vagy kivételképpen (5. §.) az igazgatóság határozza el. A kitörlést elrendelő határozat a közgyűlésig, az indítványt elutasító határozat az igazgatóságig fölebbezhető. A rendes tag, ha az ehhez való minősitését elvesztette, osztálya által a pártoló tagok közé sorozandó, vagy kitörlendő. Amennyiben a rendes tagot a bíróság vagy ügyvédi kamarája az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztette, tagsági jogai a felfüggesztés ideje alatt szünetelnek. 8. §. Az osztályok a fölvett és kitörölt vagy áthelyezett tagok nevét az igazgatósággal 8 napon belül közleni tartoznak. Hasonlóképpen értesiti az igazgatóság azt az osztályt, amely helyett eljárt, vagy ahová valamely tagot beosztott. 9. §. A tagsági dijat minden következő évre a közgyűlés előre meghatározza és ez a kebelbéli osztály pénztárosánál félévi részletekben június l-ig és okt. l-ig fizetendő. Mulasztás esetén a behajtást, esetleg a kitörlést (6. §.) a tag osztálya határozza el és foganatosítja. 10. §. Minden tag jogosítva van akár a maga sérelmeit, akár közérdekű panaszait, indítványait és előterjesztéseit a Szövetség által tárgyaltatni. Mindezek az illetékes osztály elé adandók, mely javaslatát belátása szerint az igazgatóság elé, ez pedig a közgyűlés elé terjesztheti. Az osztály elutasító határozata az érdekeltek által az igazgatósághoz felebbezhető. Az igazgatóság végérvényesen határoz. III. Szervezet. A közgyűlés. 11. §. A Szövetség legfőbb hatóság a közgyűlés, mely minden évben, legkésőbb október hó végén Budapesten tartandó meg, de megtartható a közgyűlés által esetenkint előre megjelölt ügyvédi kamarai székhelyen is. A közgyűlésen a Szövetség minden tagja résztvehet, indítványt tehet és felszólalhat; szavazati joggal azonban csak az igazgatóság tagjai, a helyi osztályok képviselői és az ügyvédi kamarák egy-egy megbízottja bir. 12. §. A közgyűlést a Szövetség elnöke hírlapi nyilvánossággal, valamint az osztályok és az ügyvédi kamarák értesítésével, a tárgysorozat közlése mellett, határidő előtt legalább egy hónappal hivja össze. Az ügyvédi kamarákat értesítésük alkalmával képviselőküldési jogukra is figyelmeztetni kell. 13. §. A közgyűlésre a helyi osztályok rendes tagjaik sorából képviselőket küldenek. A képviselők száma osztályonként legalább kettő, legfeljebb pedig annyi, a hányszor a 20 az osztály valamennyi tagjának számában foglaltatik. Ezenfelül az osztály elnöke állásánál fogva közgyűlési képviselő. Az osztályok az igy őket megillető képviseleti jogukat kevesebb számú képviselőre is bizhatják, a mennyiben a közgyűlési képviselők megbízó levelében megjelölik, hogy személy szerint ki és mennyi szavazatot gyakoroljon a közgyűlésen. A szavazat azonban csak közvetlenül és személyesen gyakorolható. , 14. §. A közgyűlés feladata a hozzá felebbvitt, vagy előtte kezdeményezett ügyek elintézésén kivül: 1. A közgyűlési képviselők és szavazatok igazolása. 2. Az igazgatóság megválasztása. 3. Az évi költségvetés megállapítása, a zárszámadások megvizsgálása és a fölmentés megadása. 4. A tagsági dijak évi összegének előre megállapítása. A tagok törzskönyvének vezetése. 5. Az alapszabályok módosítása, esetleg a Szövetség feloszlatása. 6. Indítványok elintézése. 7. tiszteleti tagok megválasztása. 8. Az alapszabályokban vagy az ügyrendben hatáskörébe utalt ügyek ellátása. 9. Felügyelet az egész Szövetség működésére. 10. Ügyrend megállapítása és az osztályok ügyrendjének jóváhagyása. 15. §. A közgyűlésen csak olyan uj indítvány tárgyalható, a melyet az indítványozó tag, osztály, csoport vagy ügyvédi kamara legalább két héttel a közgyűlési határidő előtt, Írásban a szövetségi elnök vagy helyettese kezéhez juttatott. Később, de mindenesetre a közgyűlés megnyitáság előterjesztett indítvány csak akkor terjeszthető elő és tárgyalandó, ha azt az igazolt közgyűlési képviselőknek szavazatjoguk szerint számított legalább egyötöde aláirta. 16. §. A közgyűlésen a szavazás — kivéve a választásokat — nyilvános. Elfogadottnak az a javaslat és megválasztottnak az a személy tekintendő, aki valamely igazolt közgyűlési szavazat abszolút többségét megkapta. Az évi tagsági dijak megállapításához, az alapszabályok megváltoztatásához és a Szövetség felosztásához, az igazolt közgyűlési szavazatok kétharmad része szükséges. Szavazategyenlőség esetében mindenkor az elnök szavazata dönt. Ha az elnök nem szavaz, a kérdés a következő rendes vagy rendkívüli közgyűlésre halasztatik. A közgyűlési jegyzőkönyveket az elnökön és főtitkáron kivül két, erre az elnök által kijelölt közgyűlési tag is hitelesiti. 17. §. Rendkívüli közgyűlést összehívhat a szövetség elnöke vagy az igazgatóság. Az elnök legalább öt helyi osztály vagy legalább 150 rendes szövetségbeli tag kívánságára a rendkívüli közgyűlést összehívni köteles. A Szövetség elnöke a rendkívüli közgyűlés összehívásánál az egy hónapi határidőhöz (11. §.) kötve nincs. Az uj indítványok ez esetben a közgyűlési határidő előtt öt nappal is benyújthatók. (14. §.) KÜLÖNFÉLÉK. = Szivák Imrét, a budapesti ügyvédi kamara elnökét a király a közügyek és az ügyvédség terén kifejtett érdemes munkásságának elismeréséül a SzentIstván-rend kiskeresztjével tüntette ki. Örömmel üdvözöljük az ország első ügyvédi kamarájának elnökét a legfelsőbb helyről jövő megérdemelt kitüntetés alkalmával. A IBI. kir. Cur iánál megüresedett tanáeselnöki állásokat a múlt héten töltötték be, a jogászközönség teljes megelégedésére. A legfőbb birói karnak három kiváló és mindenki által nagyrabecsült tagja Dr. Neuberger Ignácz, dr. Válkai Bertalan és dr. Beck Hugó neveztetett ki. A kinevezetteket minden oldalról a legmelegebben üdvözölték. = A polgári törvénykönyv tervezete. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság dr. Imling Konrád áliamtitkár elnöklésével legutóbb tartott üléseiben folytatta az öröklési jog alapelveinek megvitatását. Napirenden volt a közös végrendelet és az öröklési szerződés intézményeinek tárgyalása. A bizottság abban állapodott meg, hogy a közös végrendelet intézményét fenn kell tartani, de közös végrendeletet csakis házastársak alkothassanak; öröklési szerződést pedig házastársak, jegyesek, valamint föl- és lemenő rokonok köthessenek egymásssal, az utóbbi esetben azonban csakis a fölmenö rokon szerepelhessen az öröklési szerződésben mint örökhagyó. — Igazságügyi törvényalkotások. A magyar képviselőház a mult hét folyamán két fontos igazságügyi törvényjavaslatot fogadott el. Az egyik a esekk-tfrl, a másik pedig a kereske, delmi üzletek átruházásáról szól. A csekk törvényjavaslat előadója Simonyi-Seemadam Sándor volt, ki hangsúlyozta, hogy a csekk i törvényhozási szabályozása nálunk a jövő szempontjából való