Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 48. szám - Az E. M. E. Jog- és társadalomtudományi szakosztályából

488 Erdély részi Joai Közlöny 48. szám. 52 kilométer óránkénti sebességnél kifejteni nem tud. Az automobil körül alkalmazott személyek a tulajdonos által baleset ellen biztositandók. A birói illetékesség a baleset helye szerint igazodik. Miután előadó az automobil közlekedésnek közrendészeti szabályozásnál szem elölt tartandó szempontokat is röviden vázolta, áttért a magyar magánjognak az automobilkérdéshez való vonatkozásaira. A nagy tudományos készültséggel megvilágított kérdéshez vita fűződött, amelyben résztvettek: Farhas Lajos elnök, Biró Balázs dr. ügyvéd, keresk. akad. tanár, Kiss Géza jogakad. tanár, ifj. Török István dr. ügyvéd, Hejipes Miklós táblai tanácselnök és Kiss Mór egyet, tanár. Ezután választmányi ülés következett, amelyben a titkár bejelentette a választmánynak az idén megtartandó népszerű előadások es tanfolyamok programmját s a néphivatal felállítását. A jelentéseket a választmány egyhangú örömmel elfogadta. KÜLÖNFÉLÉK. Az ügyvédi iiyug-dsjinl. közgyűlési tagjainak választása a kolozsvári ügyvédi kamaránál f. hó "21-én fog megtörténni. Minthogy a közgyűlési tagok f. hó végéig már az igazságügyminisztérimnnak bejelentendök, ez okból kívánatos, hogy a f. hó 21-iki közgyűlés eredményes legyen. Választóképes azonban csak akkor lesz. ha a bejegyzett tagoknak fele leszavaz. Ezért eznton is fel kéretnek a kamara tagjai, hogy szavazatlapjaikat azonnal a kamarához küldeni szíveskedjenek. Esztegár LászEó ügyvéd halt meg í. hó G-án, 63 éves korában Szamosujvárt. Nevezett 1875. óta volt szakadatlanul tagja a kolozsvári kamarának és benne érdemes, köztiszteletben és becsülésben álló tagját vesztette el. = Az Országon ügyvéd-szövetség szervezéséről már megemlékeztünk lapunkban. Most dr. Vajda József, debreceni ügyvéd a következő felhívással fordult kartársaihoz : ..Az az osztatlan lelkesedés, mely az Országos ügyvédSzövetség alakításának felvetett eszméjét követte, erkölcsi kötelességünkké teszi, hogy a megkezdett munkát a legnagyobb kitartással folytassuk. — A továbbmüködés teendőit a csatolt munka-programm tünteti fel, amelynek beküldése kapcsán az iránt bátorkodom megkeresni, hogy az országos szervezőbizottság tagjai sorába belépvén, bennünket a nemes cél elérése tekintetében szívesen támogatni kegyeskedjék.'" A felhíváshoz csatolt Eounkaprogrammot következőkben közöljük: Czélja: A magyar ügyvédség anyagi és erkölcsi érdekeinek érvényesítése és védelme ugy a peres, mint a perenkivüli eljárásban ; és ugy a felekkel, mint a hatóságokkal, valamint a társadalommal szemben: az országos együttműködés alapján. Eszközei • Az országos szövetség megalakítása; politikai jellegű hetilap fe n tartás a / nemzetközi szövetség létesítése. Szervezete: Budapesten központi elnökséggel; minden ítélőtábla területén egy kerületi igazgatósággal; ugy az elnökség, mint a kerület mellett tükársággal. Szervezése: 1. A kamarák területéről felkért és önként jelentkező ügyvédekből: országos szervezőbizottságot alakítunk; 2. ez alakuló ülést tart valamely következő hónapban Budapesten és 3. határoz: egy országos kongresszus helye, előkészítésének módjai és eszközei felett; 4. a kongresszuson a szövetségetalap szabályok mellett megalakítjuk. A szervezőbizottság tagjai között vannak: dr. Kola János kir. tanácsos, volt országgyűlési képviselő ; dr. Márk Endre ügyvédi kamarai elnök; dr. Tüdős János a Debreceni első takarékpénztár iuzyésze; Szilágyi Imre, dr. Kardos Samu. dr. Mariska György, Vadon Sándor, Des Combes Henrik kamarai ügyész, dr. Tervey Tamás sib. debreceni ügyvédek. Debrecen, 1908. évi október hó. Az ígazságügyt tárca költségvetése. A költségvetés tárgyalásának rendjén műit hét utolsó napján került sor a pénzügyi bizottság előtt az igazságügyi tárcára. A tárca költségelőirányzatát természetesen majdnem vita nélkül fogadta el a bizottság, am azért hangzottak el főkép Issekutz Győző és Buza Barna képviselők, bizottsági tagok részéről igen megszívlelendő észrevételek és óhajtások, különösen a birói és ügyvédi kar érdekeit közelről érdeklőleg, olyannyira, hogy GüntherA., az ülésben az igazságügyi kormányt képviselő igazságügyminiszter szükségesnek látta záróbeszédében ezekre vonatkozólag érdemlegesen nyilatkozni. S ez a beszéd a jövő szempontjából reánk nézve igen becses és igen fontos Ígéreteket és vívmányokat proklamál. Nem tartjuk azért haszontalan munkának, midőn az igazságügyminiszter záróbeszédét a következőkben vázlatosan ismertetjük : A birói tervezetre nézve, illetőleg a bírák előléptetése tárgyában az igazságiigyminiszter előrebocsátja, hogy az automatikus előléptetési rendszert mennyire megvalósíthatatlannak és akceptálhatatlannak tartja! Mert hiszen a bíróságok, különösen a felsőbb fórumokon, a maguk életerejét csak helyes szelekció utján vehetik és nem automatice. Hiszen, ha az automatikus előléptetést az egész vonalon keresztül vinnék, akkor a Curián bizonyos idő multán egy automata bíróság Ítélkeznék, igaz, hogy ma bizonyos automatikus előléptetés van a VI. és VII. fizetési osztálynál. Itt már a szelekció lép előtérbe, a birói testület kandidáeiójának igen lelkiismeretes mérlegelése, az egyéni érdem alapján. Ezek után a miniszter áttér az ügyészekre és vizsgálóbírókra. Ami tudniillik e két igen fontos funkezió függetlenségét illeti, a miniszter nem híve a mai rendszernek. Az ügyészeknek adandó direktívákat elvetendőnek tartja s ez áldatlan intézmény helyett máris uj rendszert léptetett életbe. A miniszter azt óhajtja, hogy az ügyészség ne a kormány utasításait várja, hanem mint magisztratuális testület, a maga lelkiismeretes jogi i meggyőződése szerint végezze feladatát. A tisztán számszerinti | felügyeleti ellenőrzést, mely sok esetben igazságtalanságra vezetett, elejtette. Következnek erre az egyes, az igazságügyi tárcza keretél ben áz év folyamán vagy legalább is a közel jövőben megvalósulandó reformok Ezek közül különösen kiemeli a miniszter a kereskedelmi törvény, a tözsdeügy, az ügyvédi rendtartás és a sajtótörvény reformját A kereskedelmi törvény reformja munkáben van. A Buza Barna által felhozott összes bajoknak orvoslása törvényhozási uton nehezen fog menni, mert ezekben egyik nagy tényezőként ' szerepel ami publikumunknak egyrészről hiszékenysége, másrészről j egyesek nyerészkedési vágya. Ezeket garanciális intézkedésekkel megakadályozni nem, legfeljebb korlátozni lehet. De ami | törvényhozási uton preventive történhetik, azt javaslatba fogja í hozni. A tőzsdereform is munkában van. Az ügyvédi foglalkozást libera professziónak tartja, aineigi nek életgyökerét vágná el a numerus clasns behozatala. Tervezett j reformja a visszásságokat meg fogja szüntetni, de arra is gondja ! lesz, hogy a magyar ügyvédi kart életerős tényezőjévé tegye a magyar közéletnek. A sajtótörvényt már a jövő tavaszszal kívánja beterjeszteni. A bizottság a miniszter beszédét lelkesen megéljenezte s a költségvetés összes tételeit általánosságban és részleteiben felszólalás nélkül elfogadta. Érdekes lesz az igazságügyminiszternek az automatikus előléptetési rendszerre vonatkozó, most közölt nyilatkozatával összevetni a Oreesák Károly kúriai bíró által ugyanebben a tárgyban közzétett s az országos birói és ügyészi egyesület ismert memorandumának alapján álló nyilatkozatát. Grcsák Károly szerint az igazságügyminiszternek az automatikus előléptetésre vonatkozóaan nyilvánított — fentebb ismertetett — felfogása arról tesz tanúságot, hogy alaposan félreértette és félremagyarázta a birói köröknek e kérdésben elfoglalt állás pontját. Ugy a szegedi kongresszus, mint az egyesület emlékirata kifejezetten hangsúlyozza, hogy az automatikus előlépési csakis az elsőfokú biróságoknál működő bírákra kivánja kiterjeszteni. Az országos birói és ügyészi egyesület nem az egész vonalon és nem egészen a Curiáig, de még csak a kir. ítélőtábláid o: sem akarja az automatikus előlépési behozatni, hanem esakis az első fokon működő bíráknak kivánja az abban elérhető rangsort és az azzal egybekötött javadalmazást biztosítani. Az igazságügyminiszternek a bizottságban tett nyilatkozata tehát vagy azt jelenti, hogy az egész vonalon nem, de az első fokon igenis kívánatosnak tartja az automatikus előlépés intézményének megvalósítását és akkor nagy örömére szolgál nyilatkozónak konstatálni, hogy a miniszter álláspontja azonos a közvélemény állásfoglalásával, vagy pedig azt jelenti, hogy a miniszter még ebben a keretben sem és egyáltalában nem akarja megvalósítani az automatikus elölépést s akkor — mondja Grecsák — „ezzel szemben csak ismételhetem azt, amit a most már 2800 tagot számláló egyesület ez évi közgyűlésén általános helveslés mellett mondtam, hogy a mi egyesületünk nem szünhetik' meg soha hangoztatni és követelni, hogy a birói függetlenség egyedüli biztos zálogául meg kell teremteni az automatikus 1 előlépés intézményét, hogy ezáltal a bírót a kormánvhatalomtól