Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 47. szám - Egyetmás a kikötésekről

180 Jogesetek Tára illető törvényhatóság közgyűlésének vonatkozó jegyzökönyve: Alsófehérvármegye alispánjának 2027/1008. sz. átirata pedig kifejezetten csak arra vonatkozik, hogy a kérdéses törvényhatósági határozatot feltalálnia nem sikerült, nem zárja azonban ki azt, hogy ugyanakkor a vármegye közgyűlési jegyzökönyvei alapján ne lehetne megállapítani a különben a törvényhátóság irattárán fel nem talált jóváhagyó határozat meg vagy meg nem hozatalát. A per, felebbezési és felülvizsgálati eljárási költségekre vonatkozó intézkedés a S. E. 204. §-án, az ügyvédi dijak megállapítása pedig az 1868. L1V. t. cz. 252. §-an alapszik. 1908. évi szeptember hó 28. napján. Kereskedelmi jogból. A megállapított tényállás szerint a betéti könyv P. Sanui nevére van kiállítva, azon a felperesre átruházás kitüntetve nincs s igy a betéti könyv pnszta birtoka alapján felperes csak a pénz felvételére felhatalmazottnak vélelmezendő, de nem annak tulajdonosának. 1908. G. 14K—2. sz A kolozsvári kii-. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság P. Ignác felperesnek, K. K. bank részvénytársaság alperes ellen lefoglalt ingóságnak birói zár alól felmentése iránt folyamatba tett sommás perében felperesnek a felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad s kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 30 K felülvizsgálati eljárási költséget fizessen meg alperesnek. Indokok. A felebbezési bíróság ítéletét felperes támadta meg a S. E. T. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelemmel, alaki és anyagi jogszabálysértés okából. Jogszabálysértést lát felperes abban, hogy a felebbezési bíróság, a részéről alpereshez kifizetés végett beküldött takarékpénztári könyvhöz igényét meg nem állapította, habár az „fentartás" jelzéssel ellátva nem lévén, annak tulajdonául tekintendő, akinek birtokában van és aki azt fizetés végett bemutatja. Eljárási szabályt sértett a felebbezési bíróság, a panasz szerint az által, hogy a másolati betéti könyv hátlapjából bizonyítási eljárás mellőzésével a valóságnak meg nem felelő tényállást állapított meg, amennyiben az alperes ..határozmányai", mivel ő alperessel jogviszonyban nem állott, rá nézve kötelező erővel nem bírnak. E panaszok alaptalanok. Ugyanis a felebbezési bíróság által megállapított, e részben meg nem támadott tényállás szerint, mely az S. K. 197. §. értelmében itt is irányadó, P. Samu az alperes által nevére kiállított takarékpénztári könyvet óvadékul adta át felperesnek. Ténykényt van megállapítva, hogy felperes és P. Samu az óvadék alapjául szolgáló ügyletből kifolyóan el nem számoltak. E tényállásból helyesen vont a felebbezési bíróság jogi következtetést arra, hogy felperes a pertárgya betéti könyvre tulajdonjogot nem szerzett, mert a megállapított tényállás szerint a betéti könyv P. Samu nevére van kiállítva, azon a felperesre átruházás kitüntetve nincs s így a betéti könyv puszta birtoka alapján felperes csak a pénz felvételére felhatalmazottnak vélelmezendő, de annak tulajdonosának: a betéti könyv tulajdonjogának megszerzésére nézve pedig a megállapított tényállás szerint felperes semmi bizonyítékot nem nyújtott. Minthogy pedig végrehajtásilag lefoglalt ingónak a végrehajtás, illetve birói zár alól felmentését felperes vélt tulajdonjog alapján kérte, erre irányuló keresetet a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el. Annak elbírálása, hogy a betéti könyvre vezetett határozmányok felperest kötik-e vagy nem s hogy alperesnek a betéti könyv lefoglaltatása körüli eljárása szabályszerű és érvényes volt-e. nem tartoznak az igényper keretébe, minélfogva a panasznak e része, mint ide nem tartozó, felülbírálás tárgyává nem tétetett. A költségekre és ügyvédi dijakra tett intézkedés a S. E. T. 108., 109., 168, 204. és a prts. 252. §-ain alapszik. 1908. évi szeptember hó 7-ik napján. Az ügyvédi rendtartás köréből. Sem a hivatkozott törvénycikkek, sem más törvények nem tartalmaznak oly rendelkezést, hogy az ügyvéd mint ügyfelének képviselője a felét terhelő és a perből felmerülhető pénzbeli fizetések teljesítésére fele helyett kötelezhető lenne, de oly törvényes rendelkezések sincsenek, hogy az ügyvéd ily nemű költségek előlegezésére szorítható lenne. 3284—1908. I. sz. A kolozszári kir. Ítélőtábla V. Farkas dr. hátszegi ügyvéd által képviselt M. Mihály galaci lakos végrehaj tatónak P. Juon és neje szül. Sz. Gyina szentandrási lakosok végrehajtást szenvedettek ellen 54 K tőke és jár. iránt a dévai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság előtt folyamatba tett és az 1908. évi szeptember 3 án 5034—998. tkvi szám alatt hozott végzéssel elintézett ingatlan végrehajtási ügyét Cs. Szilárd dévai kir. járásbirósági végrehajtónak 1908. szeptember 14 ép 5728—908. tkvi sz. a. közbetett felfolyamodása folytán 1908. október 8-án tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén következő végzést hozott : A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja. Indokolás i Az ügyvéd, mint az ügyfele által meghatalmazott képviselő jogait és kötelességét az 1874. évi XXXIV. t.-c. és az 1887. évi XXVIII. törvénycikkek szabályozzák. Sem a hivatkozott törvénycikkek, sem más törvények nem tartalmaznak oly rendelkezést, hogy az ügyvéd, mint ügyfelének képviselője a felét terhelő és a perből felmerülhető pénzbeli fizetések teljesítésére fele helyett kötelezhető lenne, de oly törvénykezések sincsenek, hogy az ügyvéd ilynemű költségek előlegezésére szorítható lenne. hLz alapon tehát nincsen törvényes alapja felfolyamodá.ssal élő bírósági végrehajtó azon kérelmének, hogy a részére megállapított eljárási dijak megfizetésére végrehajtató ügyvédje köteleztessék. Mit sem változtat ezen az a felhozott körülmény, hogv a már megállapított eljárási dijak végrehajtatótól be nem hajthatók és hogy a kérdéses eljárási dijak felmerülése végrehajtató képviselő ügyvédének mulasztásából következett volna be, mert az ügyvéd a fentiek szerint a végrehajtási eljárás folyamán felmerült bir. végrehajtói dijakért saját személyében nem felelős, esetleges mulasztásából származható állítólagos kárigénye pedig ez uton nem érvényesíthető. Ezek alapján tehát az elsöbiróság végzését helyben kellett hagyni. 1908. október hó 8-ik napján. A telekkönyvi jog köréből. IIa vagyonközösség megszüntetése iránti per van feljegyezve, az ily per az igény jogerejü eldöntéséig az árverés elrendelése az 1881. évi L.X. t.-c. 161. §. 1-sŐ bekezdésében irt tulajdonjog igényjogi minőségével nem bir, mert ezen B. 15 alatt feljegyzett per a 161. §. utolsó bekezdésében irt tnlajdoni pert nem képez. 2951—1908. L szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla K. Mojszáné végrehajtatónak K. Juon elleni a hátszegi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság által 1908. május 26-án 4780—908. tkvi szám alatt kelt végzéssel elintézett ingatlan árverés iránti telekkönyvi ügyében végzeit •' Az első bíróság végzését megváltoztatja, a 4780—908. tkvi számú árverési kérés teljesítését megtagadandónak, helyesen azt elutasithatónak az 1881. LX. t.-c. 161. §-ra való hivatkozással nem találja és utasítja az első bíróságot ezen árverési kérés tárgyában való határozathozatalra. Mert: habár azon körülmény, hogy a 7603—907. tkvi számú végzésben nem lett kimondva és az alapon a várhelyi 577. sz. tkvben eszközölt C) 6 alatt nyilvánkönyvi bejegyzésben nem lett kitüntetve, hogy a végrehajtási zálogjog az ezt megelőző B) 15 alatti perfeljegyzés sérelmére nem szolgál: a törvénves előfeltételek