Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 47. szám - Egyetmás a kikötésekről

4 711. adandó. Az ilyen kikötés folytán csak a megajándékozottat (nem , pedig annak jogutódait is) terhelő kötelmi jog keletkezhetik, ez j P jog pedig a tkvi rend. 63. §-ának első bekezdése szerint tkvi ! bejegyzésnek tárgya nem lehet. (Kivéve, ha a felek telki terhet Wapitanak. L alább.) I Az optkv. 479. i;-a szerint: es können aber aucli Dienst- j parketten, welehe an sich Ounddienstbarkeiten sin. der Persori alléin zngestanden werden'. Vagyis a telki szolgalmat személyes szolgalomként is meg lehet aiapitani. Tehát pl. egy vízmérési vagy utjog nem csupán valamely telek (uralkodó telek) mindenkori tulajdonosa javára alapitható, hanem kizárólag csak ennek jelenlegi tulajdonosa javára is. A telki szolgalmak között ebben a tekintetben különbség nincs. Személyes szolgalomként ^alapíthatók éppúgy a tűrésre (negatív) kötelező,1 mint a tiltó (prohibitiv), vagyis valamely cselekvéstől való tartózkodásra szorító- telki szolgalom. Minthogy az összes telki szolgalmakat felsorolni nem lehet (az optkv. 475—477. § ai is csak a szokásosabb telki szolgalmakat ismerteti), minthogy továbbá a személyes szolgalomként megállapított tiltó telki szolgalom, csupán a jogosultságot szemlélve, a negatív kötelmektől miben sem különbözik, — minthogy végül a dologi jogokon kívül igen sok absolut mindenkivel szemben hatályos) jog létezik (pl. a rév-, vám-, szerzői, szabadalmi stb. jogok): adott esetben pontosan vizsgálandó, hogy vájjon a telki szolgalomnak személves szolgai ómként való megalapításához szükséges előfeltételek forognak-e fenn, mert tkvi bejegyzés tárgya a tkvi rend. 63. §-ának első bekezdése értelmében az optkv. szerint telekkönyvileg bejegyezhető néhány kötelmi jogot kivéve, csakis dologi jog lehet. Meggyőzően igazolhatja ezt két, példaként felhozható jogviszony összehasonlítása. A. két szomszédos háznak tulajdonosa. Az egyik házat átruházza azzal a kikötéssel, hogy 1. abban zenés kávéháznak, vauy vendéglőnek nem szabad huni: vagy azzal a kikötéssel, hogy 2. abban vaskereskedést űzni nem szabad. E két jogviszony között látszólag különbség nincs. A lényeges tartalom, vagyis a negatív szolgáltatási kötelezettségnek egy szorosan meghatározott területre korlátozása: mindkét esetben azonos. Az a különbség, hogy az egyikben iparnak, a másikban pedig kereskedésnek eltiltásáról van szó, itt lényegtelen. Mi hát mégis a különbség? Az első esetben tulajdonképen a zene van eltiltva. Olyan kávéház, vagy vendéglő lehet az átruházott házban, amelyben nem zenélnek. Ennek a kikötésnek tehát más oka nem lehet, mint az, hogy az eladó tartott attól, hogy ha az eladott házban zenés kávéházat vagy vendéglőt tartanak fenn, az ő tulajdonában maradt házban a közelből erősen áthallatszó zene a csendet, a nyugalmat zavarni fogja. Kétségtelen, hogy egy lakház használhatóságát a hangos, zajos környék diminuálja, korlátozza. A háznak, a lakásnak csendes, nyugalmas voltát általában előnyként is szokás kiemelni. Nyilvánvaló már most, hogy valamely ház tulajdonosának olyan kikötése, hogy a szomszédban a csendet zavaró tényektől tartózkodjanak: a háznak használatát elönyösebbé, kellemesebbé teszi. A második esetben nem ez a kikötés eredménye. Annak a kikötésnek, hogy az átruházott házban vaskereskedés nem űzhető, alig lehet más komoly és alapos okát adni, mint azt, hogy az átruházó, át nem ruházott házában szintén folytat vaskereskedést és attól tart, hogy ennek jövedelmezőségét egy hasonló kereskedés üzése csökkentené." Ebben az esetben tehát nem az átruházó tulajdonában maradt háznak, hanem az abban folytatott kereskedő üzletnek kihasználását teszi a kikötés előnyösebbé. Ha az átruházó ezzel az üzlettel felhagy, egyszerre megszűnik az érdek, amelyet a kikötés oltalmazott. Ha már most tudjuk azt, hogy telki szolgalmat csakis a telek (vagy a telken álló s a telekkel jogilag egy dolgot tevő épület) előnyösebb, kényelmesebb vagy kellemesebb kihasználásának elérése végett lehet aiapitani: nem lehet kételyünk az iránt, hogy az imént taglalt esetek közül csupán az elsőben van szolgalmi jog alapítására alkalmas jogi tartalom — míg a máso1 Pl. ablakjog, ereszjog. utjog. 2 Pl. a világosság, — a kilátás jog, — a jog, amelynél fogva a szolgáló telek épülete feljebb nem emelhető. 3 Vaskereskedés folytatásával együtt jár a vasárúk le- és felrakása, ide-oda hordása, szállítása — miközben az árúk egymáshoz ütődvén, zajt okoznak. Erre azonban nem volna helyes azt az ellenvetést alapítani, hogv a kikötés czélja a csendzavarás elhárítása — mert pl. egy lakatosműhely vagy kovácsműhely sokkal nagyobb zajt okozna s igy nem volna megmagyarázható, hogy miért félti az átruházó a csendességet éppen a I vaskereskedéstől. j dik esetben csupán köUhni jog keletkezhetik, amely tkvi bojegyj zésnek tárgya nem lehet.1 De vájjon nem lehetne-e azt a kikötést, hogy az átruházott házban vaskereskedés nem űzhető: a telekkönyvben, mint tulajdonjogi korlátozást (tilalmat) feljegyezni? A felelet erre is csak tagadó lehet. Alihoz hogy valaki kereskedést űzhessen, nem kell okvetlenül háztulajdonosnak lennie.2 A kereskedés üzhetésc tehát nem a tulajdonjogból folyó jogosítvány. Ennélfogva a kereskedési szabadság korlátozása nem a tulajdonjognak korlátozása. Különben is a tulajdonjogot jogügylet utján, idegen dologbeli jog (pl. szolgalmi jog) alapításának esetén kívül a mi jogunk szerint csakis az elidegenítési és terhelési tilalommal lehet korlátozni. (A német polg. tvkv. ezt a tilalmat sem engedi meg harmadik személy elleni hatállyal jogügylet utján létesíteni. Igen helyesen. Nem járja az; hogy egy absoíut jogot — mint aminő a tulajdonjog —- kötelmi — tehát relatív — jog absolut hatállyal korlátozzon.) Tehát csak az elidegenítést és terhelést lehet absulot — mindenkivel szemben fennálló — hatállyal megtiltani:! nincs ellenben helye annak, hogy a tulajdonjogban foglalt többi jogosítványoknak (pl-ft rendelkezési jognak, használati jognak stb.) gyakorlását merő jogügyleti tilalommal mindenkivel szemben érvényesithetően kizárják vagy korlátozzák, mert az ilyen jogügylet alapján jogviszonyosak az abban résztvevő valamelyik között keletkezhetik. Szokásos az eltartásnak (lakás-.4 élelem- és ruházattal való ellátás, gyógykezelés, eltemetés) és életjáradéknak (időszikonkint visszatérőleg, pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolgok'' szolgáltatása) kikötése is. A tartás és életjáradék szolgáltatása lehet telki teher is, ha ez a szolgáltatás valamely telekből (tehát ennek a teleknek mindenkori tulajdonosa állal) teljesítendő. A tartás jogügyleti megállapítását ebben az esetben kikötménynek szokás nevezni. A tkvi rend. 66. §- szerint a telki terhek tkvi bejegyzés tárgyai. Ez a §. csupán a „természetbeni járadékok"-at említi ugyan, ennek azonban csak az lehet a magyarázata, hogy nem arról szól, hogy a telki terhek tkvi bejegyzés tárgyai, hanem arról, hogy ezek közül melyek azok, amelyeknek bejegyzéséhez a ..pénzbeni felszámítás, vagy egy bizonyos pénzösszegnek a lehető kárpótlás biztositás;iképeni meghatározása nem kívántatik meg". A pénzösszegből álló életjáradék tkvi bejegyzéséhez tehát szükséges a pénzösszeg előadása, ami magától értetőuik. Hogy különben az ilyen telki teher is tkvi bejegyzés tárgya, az kétségtelenné teszi a vhtási törvény 193. §-a, mely „évi járadékok bekebelezése, vagy előjegyzése" esetéről szólván, a „három évről hátralevő összeg" kielégítését rendeli. Az eltartást, vagy a nem telki teherként kikötött életjáradékot is lehet azonban zálogjogi bejegyzéssel biztosítani. A tkvi rend. 65. §-ának második bekezdése értelmében azonban ez csupán akkor foghat helyet, ha a vonatkozó okiratban azt a legmagasabb összeget, ameddig a ..szerződés nem teljesítése esetére szavatosság vagy kárpótlás. . . . terjedjen" előadják. G 1 Tárgya lehet azonban jelzálogi biztositásnak. A tkvi rend. 65. §-ának második bekezdése alapján ugyanis „a szerződés nem teljesítése esetén . . . kárpótlás''-ul megállapított „legmagasabb összeg" erejéig a jelzálogjog bekebelezésének helye van. 2 A bérlő is folytathat ilyen kereskedést és folytathatna még akkor is. ha a kereskedés eltiltása tkvileg feljegyezhető volna, — mert a bérlő a bérleti jogát nem köteles a tkvbe bejegyeztetni, minélfogva ő joggal hivatkozhatnék arra, hogy a telekkönyv tartalmát nem ismerte, egyáltalán nem tartozván ezzel törődni. 3 Bírói gyakorlatunk szerint ezt is eléggé szűk korlátok között (L. a Curia 59. és 74. sz. polgárjogi döntvényeit.) i itt már természetesen nincs lakásjog, mert nem valamely meghatározott épületnek vagy lakrésznek lakhatása van kikötve. — hanem az, hogy a kötelezett fél lakást szolgáltasson. Hogy hot, — az egyre megy. (A jogosított esetleg az ellen sem tesz kifogást, ha lakás kibérlésének céljára valamelyes pénzösszeget kap a kötelezettől.) 5 A helyettesíthetőség egyes ingó dolgoknak az a tulajdonsága, hogy ezeknek egyedi azonossága a forgalomban közömbös, minélfogva alkalmasak arra, hogy a jogügyletben csupán szám, sulv vagy mérték szerint legyenek megállapíthatók (pl. 1000 drb. 2. m. hosszú szőlőkaró. 5 métermázsa rozs, 6 rőf közönséges vászon). Legteljesebben helyettesíthető dolog a pénz. c A gyakorlat idevágóan az előadatokat nem fedi s különösen a pénzösszegből álló életjáradék tekintetében igen furcsa. Rendszerint nem vizsgálják azt, hogy az ilyen életjáradékot telki teherképen alapitották-e a felek, — hanem minden esetben zálogjogot jegyeznek be az életjáradék tkvi biztosítása végett akkor is, ha*" ezt nem "is kérték, és ha a tkvi rend. 65. § ában emiitett „legmagasabb összeg" a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban előadva nincs is."Ez az eljárás — amellett I hogy nyilván helytelen -- a jogosítottra nézve könnven sérelmes is