Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 46. szám - A birák informálása
470 Erdél.yrészi Jogi Közlöny 46. szám. dr. Papp József ügy. kamarai titkárral együtt fogja a beérkezett pályaműveket megbírálva, azokat érdemükhöz képest jutalmazni. A pályadíj 100 kor., melyből: A legjobb cikk jutalma 50 K. A második , , 30 K. A harmadik .. „ 20 K. A szerkesztőség fentartja a jogot arra, hogy az esetleg nem jutalmazott, de dicséretre méltatott cikket e lap hasábjain szintén leközölhess. A szerkesztőség. Hátralékos előfizetőinket felkérjük, hogy esedékes előfizetési dijakai £'. év november hő 3-ig beküldeni szíveskedjenek, mivel elleneseiben a lapnak résziikre leendő további expediálását már a jövő vasánaptől kezdve beszüntetni leszünk kénytelenek. . Dobál Antal és Molnár Sándor. November hó 4-én, illetve 26-án 40 éve annak, hogy Dobál Antal a kolozsvári ügyvédi kamara tb. elnöke s Molnár Sándor tb. elnök-helyettese a marosvásárhelyi ügyvédi vizsgáló-bizottság előtt az ügyvédi képesitést elnyerték s gyakorló ügyvédek lettek. 40 év szép idö, különösen akkor, ha e hosszú időn keresztül valaki a munkának élt s munkakörében az egyéni érdekek jogos védelme mellett, a közélet minden terén oly nemesen, hathatósan s eredményesen működött, mint a most emiitett jubilánsok. A szép évfordulóról a kolozsvári ügyvédi kamara választmányi ülésén megemlékezvén Dobál Antal s Mohair Sándor érdemeit jegyzőkönyvileg megörökitetette s hozzájuk az alábbi üdvözlő tartalmú átiratot intézte: 1917—1908. szám ük. Szeretett Kartársunk! Folyó évi november hóban 40 éve annak, hogy a marosvásárhelyi ügyvédi vizsgálóbizottság előtt ügyvédi képesitést nyer10 | vén, az L$75. évben felállított kamaránk legelső tagjai közé | iktattattál. K jelentős napot kamaránk megemlékezés nélkül nem hagyhatja. Nem különösen azért, mert ezen hosszú idő. melyen keresztül az ügyvédő nemes, sokszor áldozatkészséget igénylő hivatását teljesítetted, már magában véve megérdemli, hogy az ugyanazon rögös életpályán küzdő kartársaid erről megemlékezzenek : de nem hagyhatja azért sem, mert hiszen mindnyájan tudjuk azt is, hogy az ügyvéd kötelességein kívül, a kari érdekek s a kamarai ügyek előbbrevitelén is mily önzetlenül s fáradhatatlanul munkálkodtál mindig, úgyis mint kamaránknak sokáig választmányi tagja, majd mint elnöke (elnökhelyettese.) Ezen érdemeidet óhajtotta kamaránk elismerni akkor is, midőn téged kamaránk tiszteletbeli elnökévé (elnökhelyettesévé) megválasztott s ezen érdemeidet kívánjuk honorálni ma is, midőn ügyvédkedésed 40 éves évfordulóján szeretettel üdvözlünk. Kartársaidnak nem áll módjában egy érdemekkel teljes pályafutásnak a maihoz hasonló határkövénél a jutalom és elismerésnek anyagias bérét nyújtani, de azt hisszük ennél kedvesebbet s .szivednek melegebb jutalmat nyújt akkor, midőn elismerését jegyzőkönyvében megerősítve, ezen soraiban biztosit téged szeretetéről s maradandó elismeréséről. A Mindenható jutalmazzon meg továbbra is jó egészséggel, megelégedett boldog élettel s akkor lelkiismereted s nyugodt öntudatod lesz pályafutásodnak mindig méltó dija. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 1908. szeptember hó 20-án tartott üléséből. Dr. Czikmántori Ottó sk.. Dr. Papp József sk., elnök. titkár. A magunk részéről legjobb kivánataink tolmácsolása mellett csatlakozunk az üdvözlethez s kívánjuk, hogy jubilánsaink még sokáig működjenek karunk, hazánk s családjaik örömére. = Változások a kolozsvári ügyvédi kstman területén. A kolozsvári ügyvédi kamara dr. Petrán Tibor ügyvédet, Kolozsvár 11 tési jogcselekmény közt lefolyt időhöz a Cst. 27. §. 3. pontjában megszabott válságos időközbe esik. 921—907. Ií. Klvári tszék: Vb. F. A. csődtömegét kötelezte, hogy D. Pál felperes részére a kiszakítani kért ingókat adja ki, mert: Dr. Pr. 908. IV—904. április haváig, mint gazdatiszt 1200-1400 K évi díjazás mellett, 1904. ápril hó végétől 1904. évi június hó végéig, mint gazdasági felügyelő volt F. A. szolgálatában s ez utóbbi minőségében teljesített szolgálatáért adta (datió in solutum) vagyonbukott a felperes D. P által tulajdonként kiszakítani kért ingókat. Csődtömeggondnok megtámadási kifogására vonatkozóan az I. biróság nem látta bebizonyitva. hogy felperes a tulajdonátruházás alkalmával közadós fizetésképtelenségéről tudott volna és így a hitelezőket károsító szándékkal járt volna el. C. közadós nem lévén kereskedő, hanem haszonbérlő, a fizetésképtelenség, helyesen a fizetés megszüntetésének ténye a fennforgó esetben megtámadási alapul nem szolgálhat s mert a megtámadott fizetési jogcselekmény beismerten 904. évi június hó 15-én történvén és ekkor felperes követelése, melyre a kielégítés történt, már le is járt volt a csőd pedig csak 1904. évi aug. 26. napján nyittatván meg, alperes csődtömeggondnok tartozott volna bizonyítani, hogy a csődnyitási kérvény beadása és a fizetési jogcselekmény között lefolyt időköz a Cst. 27. §. 3. pontjában megszabott válságos időközbe esik. C. 1907. II. 7. 80-906. V. 6. Le-járt váltó alapján biztosítás a Cst. 27. §. •'!. pontjában meghatározott válságos időben. Egymagában az a körülmény, hogy valamely kereskedő egyes váltótartozását lejáratkor ki nem egyenlíti és emiatt pereltetik. rendszerint nem tekinthető olyan külsőleg felismerhető ténynek, amelyből a fizetések megszüntetésére alapos következtetés vonható. A hitelező részéről tlkvi előjegyzés által és egyedül a tkvi rdts, alaki jogot tárgyazó 88. §-a szerint lejárt váltó alapján kieszközölt biztosítás nemcsak ugvanazon tekintet alá, mint a szerződési megállapodás vagy birói elmarasztaló határozat alapján nyert zálogjog, amennyibén a váltó lejáratával a hitelező csak akkor nyer jogot, hogy követelésére nézve kielégítést szerezhessen, de nem ahhoz, hogy kielégítési igényének fenntartásával külön biztosítást igényelhessen. (Curia : 6342—905. sz lásd 289—906. II. táblai számnál.) 7. .4^ /. biróság nyilván törvényellenesen járt el amidőn a végrehajtás hatálytalanítása iránti jelen pert, mint csődbíróság döntötte el. Figyelemmel azonban arra, hogy a jelen megtámadási per a dési tszék előtt, mint amely a végrehajtást elrendelte, indítható volt; tábla ebből az indokból az Ítéletet megsemmisítendőnek nem találta, mert az vjabbi itélet hozatalára ugyanaz a lörvéni/nek s az eljárt bíróságnak a korábbi itélet hozatalánál 'részt vett birák is lennének hivatva s iqy a megsemmisítés céltalan. A felhatalmazás megadása a tömeg belső ügykezeléséhez tartozó kérdést képez s a felhatalmazás hiánya perközben is pótolható. 1596—908. I. L. és K. cég csődtömeggondnoka felperesnek ü. cég alperes ellen végrehajtás hatálytalanítása iránti perében a dési tszék határozott. Tábla: A csődbíróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe azon ügyek tartoznak, melyeket 'a Cs. t.