Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 45. szám - Fiat justitia! - Teljes ülési értekezleti megállapodások a királyi ítélőtáblákon

45 szám. Erdélyrészi Jog* Közlöny 461. Ivekben nem utolsó fokú bíróságként járnak el, a bírói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában 1891. évi augusztus iió 10-én 4291. I. M. E. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletnek (M. R. T. XXV. évf. 145. sz. 935. 1.) I. pontja i»ltal halálvon kivül helyezettnek kell tekinteni. B. 1906. V/l 1-én. íf. K. XV. 5. sz. 155. oldal.) E hivatalos magyarázat daczára, előrebocsátott véleményemet fenntartom. Állaspontom helyességét a gyakorlat is igazolja, mert a jogegység megóvása feltétlenül szükségessé teszi, hogy a királyi Ítélőtáblák oly polgári és büntető ügyekben felmerült vitás elvi kérdések felett is tartsanak teljes ülési értekezleteket, amelyekben nem utolsó fokú bíróságként járnak el.* b) A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla polgári tanácsai szintén tartottak a múltban értekezleti tanácskozásokat. A B. J. Tára (XV. évf.) 15. kötetének 16. melléklapján (Polgári Törvénykezés i201.) találkozunk a II. értekezleten (1887. VI/11.) hozott egyetlen elvi megállapodás közlésével. Ugyanezen évfolyam 23. mellékletén, a 183. oldalon az 1888. 11/ 13-án tartott III. értekezlet 14—19. számú elvi megállapodásait találjuk, tehát az [. értekezleten 12 elvi megállapodást létesített, de ezeket nem találom. Az 1889. I/12-én tartott IV. értekezlet 20—24. számú elvi megállapodásai a B. J. T. XVII. k. 18. melléklapjának 142. lapján találhatók s ezek az utolsók, amelyekről tudomást szerezhettem. Az eldöntött kérdések legnagyobb részben oly ügyekre vonatkoznak, amelyekben utolsó fokban a kir. Ítélőtáblák voltak hivatva határozni, de van több oly kérdés is, a melyek a m. kir. Curiához vihető ügyekben merültek föl. Megjegyezni kívánom, hogy itt nem is táblai teljes ülési, hanem polgári szakosztályi megállapodásokkal állunk szemben. II. Végül érdekesnek tartom foglalkozni a kolozsvári kir. ítélőtábla oly elvi jelentőségű határozatainak a gyűjtésével is, a melyek a 4214/891. 111. számú rendelet intézkedéseinek megT A kolozsvári kir. ítélőtábla az ily ügyekben létesített megállapodást „teljes ülési megállapodás"-nak nevezi. — Fennállása óta eddig 46 elvi kérdésben létesített t. ü. értekezleti megállapodást, melyek a Jog. 1905. és 1906. évi Jogesetek tárában nagyrészben közölve vannak. T,ásd lapunk 14., 15. és 16. számainak „Jogesetek Tára" i-imü mellékletében is. felelően a ..határozattárba" azért nem vétetnek föl, mert részben oly ügyekből folyóan keletkeznek, a melyekben a Hr. Ítélőtábla a törvény szerint nem utolsó fokú bíróságként jár el: vagy pedig, ha utolsó fokban is jár el, nem annyira a jogelv, mint a jogeset érdekes. Az ily elvi határozatok gyűjtésé nagyon megkönnyíti annak az áttekintését, hogy a királyi ítélőtábla minő álláspontot foglalt el megelőzően és amennyiben a vitás jogkérdés oly ügyekre vonatkozik, amelyekben a kir. Ítélőtábla, mint utolsó fokú bíróság jár el, a határozattárba való fölvétel, vagy döntvény hozatalának a szükségessége is könnyebben elhatározható. Amennyiben pedig oly ügyekben merülne föl az ellentét, amelyekben a döntvényhozatal joga a királyi Ítélőtáblát nem illeti: akkor legalább annak a biztosítása czéljából, hogy az ügyek elintézése a kir. táblán egységes legyen, teljes ölési értekezleti megállapodás utján lehet az ellentétet addig is eloszlatni, amig a m. kir. Curia döntvény utján a vitás jogkérdést megoldja. A jogszolgáltatás egységének a megóvása szempontjából fontos és a gyakorlatilag is nagyon egyszerűen kezelhető gyűjtésre vonatkozó utasítást czélszerünek tartom, az előrebocsátottakra tekintettel, teljes egészében közölni. A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnökétől. 1907. El. 12. sz. E. I. UTASÍTÁS a királyi ítélőtábla által hozott elvi jelentőséggel bíró határozatok (ítéletek és végzések) gyűjtése és rendszeres kezelése tárgyában. A kir. ítélőtábla által hozott, elvi kijelentést tartalmazó határozatok gyűjtése azt czélozza, hogy ellentétes határozatok keletkezését lehetőén kikér Hihetővé tegye és — anélkül, hogy a kívánatos fokozatos jogfejlődést akadályozná — a jogszolgáltatás egyöntetűségét előmozdítsa. Ennélfogva a következő intézkedéseket kívánom, a már eddig is követett eljárás figyelembe vételével és ennek kiegészítéseként életbe léptetni: 8 tői ennek teljesítését esetleg per utján is követelhesse. Ezek szerint nem lévén megállapítható, hogy a megtámadott ügylet által a csődhitelezök megkárosittattak, az ügyletnek a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítására jogos alap fenn nem forog. (Curia 1904. márcz. 10. 1278-1904.) 4. Ha a közadós ingatlanára, alperes részéről előjegyzés és bekebelezés utján nyert zálogjog a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak mondatott ki, a felperes csődtömeg képviseletében eljáró tömeggondnok feljogosítandó, hogy a jogerős ítélet alapján az ingatlanra szerzett zálogjogoknak a közadós csőd hitelezőivel szemben kimondatott hatálytalanságát telekkönyvileg feljegyeztethesse és alperes annak tűrésére kötelezendő, hogy az ingatan vételárából a hatálytalannak kimondott teher tételére a telekkönyvi rangsorozat szerint eső összeg alperes helyett a felperes csődtömegnek szolgáltassék ki. Szám: 274—901. A felperes csődtömeg keresete folytán, az alperes javára a közadósok ingatlanaira bekebelezett, illetve előjegyzett zálogjogok a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanoknak mondattak ki s alperes az esetben, ha a zálogjogok által biztosított követelései egészben vagy részben az ingatlanok elárvereztetése folytán kielégítést nyertek volna, az ily módon kapott összegeknek felperes részére leendő visszatérítésére köteleztetett s kimondatott, hogy a felperes csődtömeg képviseletében eljáró tömeggondnoknak jogában áll a jogerős ítélet alapján az ingatlanokra alperes által előjegyzés és bekeblezés utján szerzett zálogjogoknak a közadósok csődhitelezőivel szemben kimondott hatálytalanságát telekkönyvileg fel5 2?. §. 1. A megtámadási per alapjáid vett kereseti állítás a felperes csödtömeggondnok által bizonyítandó. Szám: 1139. és 1251—89. I. A csődtörvény 27. §. 1. pontjára alapított megtámadási perben annak bizonyítása, hogy alperes az ügylet megkötésekor a közadós fizetés megszüntetéséről tudomásul bírt és a 28. §-sa a) pontjára alapított perben azt is, hogy a hatálytalanítani kivánt jogügylet viszteher nélküli, illetve oly értelemben színleges volt, hogy a közadós az alperestől ellenértéket nem kapott, alperes tagadásával szemben a felperest terheli. (Kir. Curia 800. és 4716—894. 2. Végrehajtatónak szerződése értelmében joga volt végrehajtást szenvedőtől követelése biztosítása végett kézi zálogot kérni, ennek mellőzésével azonban biztosítási végrehajtást vezetett ellene a csödnyitás előtt IS nappal. Lefoglaltattak, illetve felülfoglaltattak oly ingók is, a melyek kielégítési végrehajtás utján már mások javára lefoglalva voltak. 1881. XVII. t.-cz. 27. §. A biztosítási végrehajtás sikerrel megtámadható. Indokolás: 3898/1903. it.-táblai szám. A válaszirathoz D) alatt csatolt szerződés 7. pontja értelmében igaz ugyan, hogy alperesnek, mint hitelezőnek joga van a kiadástól követelése erejéig kézi zálog által biztosítékot követelni, minthogy azonban magának alperesnek beismerése szerint kézi zálogot nem kért és nem kapott és igy