Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 45. szám - Fiat justitia! - Teljes ülési értekezleti megállapodások a királyi ítélőtáblákon

I. évfolyam. 45. szám. Kolozsvár, 1908. október 35. EHDELYR I DOBI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTARÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, kir. törv.-széki biró. Ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI WI.I: Egész évre 1G Kor. Félévre 8 Kor. .Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Fiat justitia! Irta: Egy birő. — Teljes ülési értekezleti megállapodások a királyi Ítélőtáblákon. Irta: dr. Tóth György kir. tszéki biró. -— Minő polgári jogi jogorvoslat használandó a végrehajtási díj tárgyában kibocsátott fizetési meghagyás esetén. Irta: Dr. S. G. TARCZA: Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. K (LÖN FÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügye. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Fiat justitia! Irta: Egy birő. A magyar bíróság mocsoktalan, hófehér palástját megint olyan ember válláról látjuk a közélet piszkába hullani, aki arra volt hivatva, hogy a legszenynyesebb ügyet is akként tisztítsa meg, hogy a birói paláston folt ne essék. A magyar jogvédői kar egy tagja, pedig a testület hírnevét és egyéni tisztességét mire sem becsülve, jól jövedelmező, de piszkos ügyek közvetítésére vállalkozott s az igazság, a jog eszményének bajnoka a legközönségesebb kufárok lelketlenségével a legszentebb ügyek árulójává lett. Ugy hat e szomorú kép, mintha a hóval borított hegycsúcsok szűzi tisztaságát egyszerre az iszap lepné el. S még elszomorítóbb az, hogy a jogállam nagy czéljának megvalósításában vezető álláshoz jutott emberek igen gyors egymás utánban vállnak az igazság kufáraivá. A Kormos-ügy szaga még el sem illant s a Soós által túlságosan elsózott igazság izét még érzi a jogkereső közönség és ime a közigazgatási biróság másodelnöke szomorú igazságként szolgáltat bizonyítékot azoknak kezébe, akik a közélet fórumán a magyar igazságszolgáltatást lépten-nyomon meggyanúsítják, a magyar birói kar becsületét általánosságban megbélyegzik. A társadalomban már benne él az a tudat, hogy az igazságot is pénzért mérik már Magyarországon, mint a szeszt. Hej pedig: „Kényes szövet a becsület.... Ha egyszer rajta folt esett, Ki nem moshatod, Bármiként mosod.... Szét foszlik a tisztítás alatt S a becsületből semmi sem marad." A fölszinre dobódott szomorú alkalom újból módot nyújt annak a megmutatására, hogy a kar becsületén még eddig folt nem esett — ha a karból egyesek le is buktak a fertőbe. Nem a bíróságban van a hiba, hanem ama corrupt rendszerben, amely a protectióval elöli a tisztességes elem felülkerekedését és megerősbödését. Az a rendszer a baj igazi oka, amely a 'bűnösnek salus conductust biztosit. Azok a főbünösök, akik a tiltott cselekmény elkövetőinek módokat nyújtanak a csöndben való visszavonulásra, ahelyett, hogy a bűnössége fokával arányban bűnhődjék. Az igazságszolgáltatás csarnokából láng-pallóssal és korbácscsal kell kikergetni azokat, akik a földi igazságszolgáltatást meghamisítják, nem pedig nyugdíjjal és érdemrenddel a tisztességes emberek közé bocsátani. Szemökbe kell vágni a megtévelyedetteknek, mint Krisztus a kuTároknak : „Az én házam imádkozás házának mondatik, ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek". — Ki veletek! Emberiesen érző szivem megdobban a szerencsétlen ember látásán, de igazságérzetem és jogérzetem lázong, amikor a vádlottak padjára valók az erkölcsbiró szerepét töltik be és birói tisztet teljesítenek. Szigorúan ki kell gyomlálni azokat a gyomokat, amelyek a tiszta vetést elnyomják. A magyar birói karban rejlő erkölcsi nagyság a szegénységi fogadalomig menő lemondásban nyilvánult eddig is. Fekete kenyeret ettek a bírák, de becsületesek maradtak. Legyen erkölcsi bátorsága a birói karnak ahhoz is, hogy maguk dobják ki maguk közül, ha még van, az oda nem valót. Az emberi botlások megbocsátása keresztény erény, de ez csak a magán-emberrel szemben gyakorolható végtelenségig. Épen ezért a birói kar erkölcsi tisztaságát az igazolná leginkább, ha megtévelyedett tagjával nem ülne be egy tanácsba igazságot mondani, amint ez a közel múltban egyik törvényszéknél meg is történt. És még egy! Kemény szabály, de alkalmazandó szabály kellene legyen, hogy aki el van adósodva, az birói functiot ne végezhessen, amig adósságait nem rendezi. Hiszek én a lelki nagyságokban, a hősökben, akik éheznek és meghalnak nyomorúságban egy eszméért, de a kísértések szirén hangja csábító, ha a megtorlás, a bünhödéstöl való félelem nincs meg. A mai rendszer pedig — alhumanismusból — egyenesen kedvez a megtévelyedetteknek. A curulisi székben tehát csak puritán életű, becsületes s polgár-erényekkel ékeskedöknek lehet helye, ellenben az erkölcsi felfogás szerint nem intakt egyének pusztuljanak. Fiat justitia et pereat mundus! Teljes ülési értekezleti megállapodások a királyi ítélőIrta: Dr. Tóth György kir. törvényszéki biró. A 3274/881. L M. E. számú rendelet 33. §-nak utolsó bekezdése értelmében a királyi Ítélőtáblákról fölülvizsgálat alatt levő polgári (a bűnügyek kivételével a többi szakosztályba tartozó ügyek) vagy bűnügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése czéljából a 2214/881 eln. számú rendelet a királyi ítélő táblánál hasonszerüen rendeltetett alkalmaztatni; a királyi