Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 40. szám - A kis összegű polgári perek bíróságáról

422. Erdélyrészi Jogi Közlöny 40. szám. megállapítást, hogy a népbiróság intézménye a kisösszegü polgári perekben üdvös szolgálatok teljesitésére van hivatva. Végre is, ha az esküdtszéki intézményt meghonosítottuk: igyekezzünk a vidéki intelligentia és a fejlődő nép részére a civilis ügyekben is megfelelő terrénumot biztosítani, hogy ez által a nép jogi tudatának fejlesztését is előmozdítsuk. Igen üdvös volna, ha az igazságügy-miniszter ur ő exelentiája a tervezet 755—766. §-ait (tizenhatodik czim) mellőzné és törvényjavaslatot dolgoztatna ki és hozna nyilvánosságra, tisztán a községi bíráskodásra, mert a perjogi szabályok megfelelő üdvös alkalmazását a mi viszonyaink mellett alig remélhetjük. A socialis törvények mellett alkossuk meg a nép legalsó rétegének igényeihez mért népbiróságot is. KÜLÖNFÉLÉK. Oz „Erdélyrészi Jogi Közlöny" ujabb pályadija. Miután a célunk az, hogy az erdélyrészi fiatal jogásznemzedéket állandó munkásságra ösztönözzük, ujabb pályadijat tüzünk ki. Pályázatunk feltételei a régiek maradnak. Pályázhatnak ugyanis a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák területén működő kir. jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok és a kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói és nagyszebeni ügyvédi kamarák területén bejegyzett ügyvédjelöltek. Pályakérdésül a következő tételeket tűzzük ki : I. Az uj általános polgári törvénykönyvben miképen szabályoztassék a törvényi öröklésről való lemondás. II. Kiket illessen s mily mérvben a köteles rész? III. Miben álljon a köteles rész oltalma élők közötti ajándékozással szemben. Pályázni óhajtók — szabad választásuk szerint — e tételek bármelyikét kidolgozhatják s pályamüveiket idegen kézzel irva a szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében az 1908. október hó 15-ig megállapított pályázati határidőben küldjék be szerkesztőségünkbe. A borítékon megjelölendő, hogy az „pályamüvet" tartalmaz. A pályamüvek terjedelmét nem korlátozzuk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a kérdések szövegezése s feltevése — azt hisszük — eléggé jelzi azon feltételünket, hogy a pályamüvek önálló búvárkodás alapján kialakult jogi gondolkozásról s felfogásról kell tanúskodjanak. A pályamüvek bírálására dr. Czikmántory Ottó ügy. kam. elnök, Pozsoni Antal és dr. Akontz János kir. it. táblai bírák s dr. Menyhárt Gáspár ügyvéd egy. m. tanár személyében egy bizottságot kértünk fel, mely bizottság lapunk szerkesztőjével dr. Papp József ügy. kamarai titkárral együtt fogja a beérkezett pályamüveket megbírálva azokat érdemükhöz képest jutalmazni. A pályadíj 100 kor. melyből: A legjobb cikk jutalma 50 K. A második „ „ 30 K. A harmadik „ „ 20 K. A szerkesztőség fentartja a jogot arra, hogy az esetleg nem jutalmazott, de dicséretre méltatott cikket e lap hasábjain szintén leközölhesse. A szerkesztőség. = A Tlm. 31. §-nak 2. bekezdése alapján beadandó bejelentések bélyegilletékének lerovása tárgyában 100017/908. sz. a. következő rendeletet adott ki a magyar kir. pénzügyminiszter: „Az 1909. évi XLI. t.-cz. 31. §. 2. pontjában emiitett azok a beadványok, melyekkel a hitelezők az adós lakóhelyének járásbíróságánál bejelentik, hogy a most idézett törvény kihirdetése előtt lejárt és a bejelentésben megjelölt követelésük van, mint teljesen önálló s a peres vagy végrehajtási eljárás keretén kívül eső beadványok, perenkivüli birói eljárásban benyújtottaknak tekintendők és az ül. dij 13. tét. II. pontja alatt meghatározott bélyeggel látandók el. A most emiitett bejelentés kapcsán benyújtandó értesítéstervezetek a felzeteket pótolván s ugyanazon czélt szolgálván az ül. dij 37. tét. értelmében bélyegzendök." = Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alapszabályainak tervezetét a nyári szünet alatt ; dr. Nagy Dezső orsz. képviselő és dr. Pap József kamarai titkár elkészítették és azt legközelebb fogják az igazságügyminiszternek bemutatni. == Balesetbiztosítás. Felperes éjjel utazván, a vasúti kocsi folyosóján ájultan összeesett és lábtörést szenvedett. A belesetbiztositó társaságot kártérítésért perelvén, ez azzal védekezett, hogy a baleset nem valamely rögtönös, külső mechanikus behatásból eredt, holott a biztosítás csupán ezen esetre szólott, hanem a balesetet betegség (ájulási roham) okozta, amire nézve a biztosítás nem szólott, mert a betegségek és következményeik kifejezetten kivétettek a biztosítás alól. A német birodalmi törvényszék a biztosító társaságot marasztalta, mivel az ájulás csupán külső alkalom volt a balesetre, amelyet közvetlenül maga az esés és nem az ájulás okozott. = Az ügyvédi díjszabás. A szegedi ügyvédi kamara rendkívüli ülést tartott dr. Rósa Izsó elnöklete alatt, a melyben tárgyalták az igazságügyminiszter ama leiratát, hogy az ügyvédi díjszabás törvény utján szabályoztassék-e és a szabályozás milyen munkákra terjedjen ki? A kamara közgyűlése beható vita után akként határozott, hogy: miután a jogélet most nagy átalakulás előtt áll, a polgári törvénykezés, anyagi magánjog, ügyvédi rendtartás reformja csak idő, még pedig remélhetőleg rövid idő kérdése, egyelőre az ügyvédi díjszabás törvényhozási rendelkezését időszerűnek nem tartja. = Hirdetmény. A nagyszebeni ügyvédi Icamara választmánya közhírré teszi, hogy: 1. Dr. Iván János medgyesi ügyvéd, székhelyét Nagyszebenbe tette át. — 2. Dr. Farkas Béla ügyvédet Dicsőszentmárton székhelylyel, az ügyvédek névjegyzékébe felvette. — 3. Dr. Müllcr Hermann és Halász Miklós ügyvédjelöltek a kamara területéről történt eltávozásuk következtében a kamaránál vehetett ügyvédjelöltek névjegyzékéből töröltettek. — 4, Sterus Osvald ügyvédjelöltet dr. Kirchgatter Lajos nagyszebeni ügyvéd, — ifj. Fusa Gyula ügyvédjelöltet dr. Baila Romulus dicsőszentmártoni ügyvéd, — Suciu Viktor ügyvédjelöltet dr. Cornea Tamás segesvári ügyvéd, — Török Géza ügyvédjelöltet dr. Ládái István erzsébelvárosi ügyvéd joggyakornokaképen, a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette. = A fiatalkorú terbeltek bűnügyének ellátása tárgyában az igazságügyministerium a következő leiratot intézte kamaránkhoz : T. 226—81. szám. A fiatalkorú terheltek bűnügyeinek ellátása tárgyában, addig is, amig a büntető törvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kicgészitéséről és módosításáról szóló 19Q8-. XXXIV. t.-cz. második fejezetének rendelkezései hatályba lépnek, 20.003—908. I. M. szám alatt rendeletet adtam ki. (1. Budapesti Közlöny 1908. augusztus 19. számát.) Az Erdélyrészi Jogi Közlöny 37. számában. E rendelet 9. §-a szerint, „mihelyt kiderül, hogy a terhelt fiatalkorú, az eljárásról terhelt érdekeinek megóvása végett azonnal értesíteni kell a fiatalkorú terheltek védelmére alakult s a bíróságnál erre a célra jelentkezett bizottságot vagy egyesületet ilyenek hiányában az ügyvédi kamara választmányát". E rendelkezés azt czélozza, hogy a fiatalkorú terhelt soha se maradjon megfelelő védelem nélkül. A kamara tagjai között bizonyára kellő számban fognak jelentkezni olyanok, akik a nemes czél érdekében önként hajlandók az ilyen fiatalkorú terheltek védelmének ellátására váilal! kőzni. Ha tehát a rendelet 9. §-a értelmében értesítés érkezik a kamarához, a kamara feladata lesz az értesítést a védelem teljesítése végett, a megállapított munkamegosztás szemmel tarI tásával, a jelentkezők tudomására hozni. A magyar ügyvédi kar ősi hagyományaira támaszkodva, bízom abban, hogy a kar e közhasznú, ugy kriminálpolitikai, mint általános társadalom-politikai szempontból, nagy horderejű munkásság elöl kitérni nem fog, sőt saját hatáskörében közreműködik majd abban az irányban, hogy a czél, melyet az idézett rendelet a fiatalkorú terheltek oltalma érdekében maga elé tűzött, a gyakorlatban minél teljesebben megvalósuljon. Bndapest, 1908. szeptember hó 9-én. Günther, s. k. A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya legközelebbi ülésén fog a fenti leirattal érdemlegesen foglalkozni. == Uj ügyvédi rendtartás Boszniában. Az országos kormány uj ügyvédi rendtartást dolgozott ki, mely az eddiginél szabadelvűbb alapokon nyugszik. A kormány az uj rendtartást most küldte fel a közös pénzügyminisztériumhoz megerősítés végett. = A kir. tábla régebbi gyakorlatából. Az uzsora vétsége. 341—1896. II. Halmazatot képez, midőn vádlott ugyanazon egyénnek több izben ad kölcsönt uzsora kamatra. (Guria 2753—1895. B.) Az elévülés az uzsorás hitelezési viszony megszűnésének és nem a hitelezés ténye időpontjától számítandó. (1883 XX\ t -cz 1. §.) 164-1903. II. A D. J. és B. T. panaszolta 1. és 14. esetben a hitelezés ténye és a feljelentés időpontja közt három