Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 40. szám - Uj törvények és a szakirodalom

I. évfolyam. 10. szám. Kolozsvár, 1908. szeptember 20. ERDELVRESZI3061KOZLOHY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI. MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, kir. törv.-szélii biró. Ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : »r. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Beák Ferencz-utcza tn. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI MJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Új törvények és a szakirodalom. Irta: dr. P J. — A kis összegű polgári perek bíróságáról. Irta: dr. Tóth György. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és mai osvásái helyi kii-. ítélőtáblák e'intézeü ügye MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. )< Uj türucnyeft és a szakirodalom. Irta : »r. P. J. Az igazságügyi törvényhozás terén a legutóbbi években alig találunk figyelemreméltó alkotást, s e téren is csak ez évben kezdett derengeni a munkásság hajnala. A parlament legutóbb két fontos az igazságszolgáltatás széles mezeiéhez tartozó törvényt alkotott, az egyik az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet felállítására vonatkozik; a másik pedig az a bizonyos sok helyen és sokféleképen pertraktált — végrehajtási novella. Ezen már megalkotott törvényeken kívül az igazságügyi Kormány számos törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé és még többet készített elő s küldött véleményezés végett el az illetékes szaktestületekhez. Ez utóbbiak közül csupán a legfontosabbnak látszót a „Homestead" törvényjavaslatot említjük meg, melyre nézve a szaksajtóban s e lapok hasábjain is olvashattunk figyelmet érdemlő észrevételeket. A fentebb emiitett két kiváló fontossággal biró törvény fölött, természetesen a szaksajtóban élénk vita indult meg, most már a törvény magyarázata és kiegészítése tárgyában, mert hiszen a bírálat ideje a törvények megalkotásával és kihirdetésével immár idejét multa. E törvénymagyarázatokkal akarunk foglalkozni röviden mi is, megismertetve olvasóinkkal az ellentétes álláspontokat s a mi véleményünket. A „Jogtudományi Közlönynek" legutóbbi 37-ik számában „Anomália a végrehajtási novellában" czim alatt Dr. Fekete Károly, budapesti ügyvéd értekezik a Vhn. azon eddig szokatlan intézkedéséről, hogy bár a törvény 1908. szeptember 9-én lépett csak hatályba (a kihirdetés után 15 nappal), mégis a „novella egyik helye feltételezi, hogy a járásbiróságok még a hatályba lépés előtt eljárjanak annak értelmében." A Vhn. 31. §. 2. pontja ugyanis akként rendelkezik, hogy a törvény kihirdetése előtt lejárt követeléseket az illetékes bíróságoknál a kihirdetéstől (jelen esetben 1908. augusztus 25-től) számított 30 nap alatt kell bejelenteni. Ezzel szemben az igazságügyministeri végrehajtási rendelet a törvény hatályba lépésének napját naptár szerint is megjelöli, tüzetesen meghatározván azt, hogy a Vhn. 1908. évi szeptember hó 9-én lép hatályba, e mellett azonban arról is intézkedik, hogy a bíróságok a bejelentéseket miképen intézzék el. A jelen esetben tehát bekövetkezett az, hogy a végrehajtási rendelet a bíróságokat kötelezni akarja arra, hogy egy bár kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvényt alkalmazzanak, annak rendelkezéseit teljesítsék már akkor, a mikor a törvény — de facto — még nem törvény. A törvény 1908. augusztus 25-én hirdettetett ki, 1908. szeptember 9 én lépett hatályba, a kérdés tehát az, mi történ jék ezen 15 napi határidőben (a vacatio legis alatt) a bíróságokhoz benyújtott bejelentésekkel? A bejelentő fél a törvény által adott határidőben jelentette be szeptember 9-ike előtt is követelését. A végrehajtási rendelet utasítja is a bíróságokat a rendelet mikénti elintézésére, a feltett kérdés azonban még sem tekinthető igy egyszerűen el öntöttnek. Dr. Fekete Károly értekezésében kifejezést ad ugyan azon meggyőződésének, hogy a kérdés actualis bonyodalmat nem fog szülni, mert azt hiszi, hogy nem igen akad biró, ki a szeptember 9-ike (ilöu benyújtott bejelentést visszautasítaná. Nekünk ezzel szemben nemcsak meggyőződésünk az, hogy a bonyodalmak e részben be fognak állani, de határozott tudomásunk van arról, hogy a kolozsvári v;'irosi kir. járásbíróságnál több bírónak meggyőződése az, miszerint a szeptember 9-ike előtt bejelentett követelések érdemleges elintézés nélkül visszautasitandók s e meggyőzödésüket adott esetben érvényesitik is. S bár meg vagyunk arról is győződve, hogy a bejelentések ilyen visszautasítása a jogkereső közönségre sérelmes, még sem perhorreskálhatjuk biiáink ezen felfogását. A bíróra nézve a törvény csak hatályba lépése napján válik törvénnyé. A biró pedig esküt tett arra, hogy a törvények és törvényerejű szokások alapján fog eljárni. Miután pedig a Vhn. 1908. szeptember 9-én lépett hatályba, ezen nap előtt birói intézkedés tárgyát nem képezheti egy olyan beadvány (bejelentés) érdemleges elbírálása, a milyent eddig egyetlen törvényünk nem ismert. Jogokat érvényesíteni csak a megfelelő törvényes alapon lehet. A míg ez a törvényes alap hiányzik, a jogérvényesítésnek előfeltételei is hiányoznak s a biró sem tehet mást — ha kötelességéhez és esküjéhez híven akar eljárni — minthogy a törvényes alap hiányában használni kivánt jogfentartáshoz a maga sanctióját megtagadja. Ezen a törvényes kötelességen nem változtathat a végrehajtási rendelet azon intézkedése, hogy a kihirdetés után beadott bejelentések miként intézendők el, mert a birót első sorban a törvény köti s a rendeletet csak az esetben követi, ha a törvénnyel nem ellenkezik. Már pedig a törvények kihirdetéséről s hatályba lépéséről fundamentális törvényünk van, melyet incidentaliter, sőt mondhatjuk, öntudatlanul hatályon kívül helyezni nem lehet. Midőn ezen — azt hisszük — helyes véleményünknek a fentiekben kifejezést adtunk, tettük azért is, mert hiszen még elég ideje van a jogkereső közönségnek arra, hogy szeptember 23-ig — esetleges idő előtt beadott kijelentéseit megismételhesse és igy a törvény hiánya miatt a jogvesztést kikerülhesse. Ugyancsak a végrehajtási novella egy másik hiányára hivja fel figyelmünk az „Erdélyrészi Jogi Közlöny" mult számában dr. Biró Balázs ügyvéd „A már elrendelt végrehajtás és a végrehajtási novella" czimii czikkében. Dr. Biró Balázs e czikkében a Vhn. azon hiányosságáról értekezik, hogy sem a törvény sem a végrehajtási és átmeneti intézkedések tárgyában kiadott miniszteri