Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 38. szám - A m. kir. közig. bíróság egy elvi határozata
408. ErdéJyrészs Jogi Közlöny 38. szám. KÜLÖNFÉLÉK. 9z „ErdélyrÉszi 3egi Közlöny" ujabb pályadíja. Miután célunk az, hogy az erdélyrészi fiatal jogásznemzedéket állandó munkásságra ösztönözzük, ujabb pályadijat tüzünk ki. Pályázatunk feltételei a régiek maradnak. Pályázhatnak ugyanis a kolozsvári és marosvásárhely kir. ítélőtáblák területén működő kir. jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok és a kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói és nagyszebeni ügyvédi kamarák területén bejegyzett ügyvédjelöltek. Pályakérdésül a következő tételeket tűzzük ki: I. Az uj általános polgári törvénykönyven miképen szabá&yoztassék a törvényi öröklésről való lemondás. II. kiket illessen s mily mérv»ez» ti köteles rész ? III. Miben álljon a köteles rész oltalma élők közötti ajándékozással szemben. A pályázni óhajtók — szabad választásuk szerint •— e tételek bármelyikét kidolgozhatják s jjályamüveiket idegen kézzel irva a szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében az 19Qo, október hó J'5-ig. megállapított pályázati határidőben küldjék be szerkesztőségünkbe. A borítékon megjelölendő, hogy az „pályamüvet" tartalmaz. A pályamüvek terjedelmét nem korlátozzuk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy kérdések szövegezése s feltevése — azt hisszük — eJéggé jelzi azon feltételünket, hogy a pályamüvek önálló búvárkodás alapján kialakult jogi gondolkozásról s felfogásról kell tanúskodjanak. A pályamüvek bírálására dr. Czihnántory Ottó ügy. kam. elnök, Pozsoni Antal és dr. Ákontz János kir. it. táblai bírák s dr. Menyhárth Gáspár ügyvéd, egy. m. tanár személyében egy bizottságot kériünk fel, mely bizottság lapunk szerkesztőjével dr. Papv József ügy. kamarai titkárral együtt fogja a beérkezett pályamüveket megbírálva azokat érdemükhöz képest jutalmazni. A pályadíj 100 Kor. melyből: A legjobb cikk jutalma 50 K. A második „ „ 30 K. A harmadik,, „ 20 K. A szerkesztőség fentartja a jogot arra, hogy az esetleg nem jutalmazott, de dicséretre méltatott cikket e lap hasábjain szintén leközölhesse. A szerkesztőség. = A Nem vetkőzi Jogi Egyesület Budapesti Konferencziáját előkészítő Bizottság (Budapest, V., Szemereutca 10.) a kolozsvári ügyvédi kamarához a következő meghívót intézte: A Londonban székelő International Law Association cimü nemzetközi jogi egyesület 1908. évi Szeptember hó 22—25 napjain Budapesten tartja jubiláris XXV. konferenciáját Mr Justice Phillimore — Anglia egyik nagybirájának — elnöklete és Dr. Günther Antal m. kir. igazságügyi ministe. úr diszelnök lete alatt. Erre a konferenciára, a melynek napirendjét csatoljuk szerencsénk van meghívni s felkérni, hogy részvételi szándékát, valamint a képviseletében megjelenő tagjainak nevét, polgári állását és lakcímét f. évi szeptember hó 10-ig a titkárságnak be jelenteni s a képviseletében megjelenő tagok mindegyike után részvételi dij fejében az előkészítő bizottság pénztárosa Dr . Berger Miksa ügyvéd ur cimére (Budapest, V., Nagykorona-utca 11.) hitsz-husz koronát beküldeni méltóztassék. — Az előkészítő bizottság nevében: Tőry Gusztáv, igazságügyi államtitkár. Nagy Ferencz, ny. államtitkár, egyetemi tanár; Brüll Ignácz, m. kir. udvari tanácsos, ügyvéd; elnökök. Baumgarten Nándor, ügyvéd, egyetemi m. tanár; Szladits Károly, kir. törvényszéki biró; Vámbéry Rusztem, kir. ügyész; Wittmann Ernő, ügyvéd; Král Miklós, kir. törvényszéki jegyző ; titkárok. A Budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör meghívására Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia palotájában 1908. évi szeptember hó 22—25. napjain tartandó XXV. nemzetközi jogi konferencia napirendje a következő. A konferencia tiszteletbeli elnöke : dr. Günther Antal, v. b. t. t. m. kir. igazságügyi Minister. A konferencia elnöke: The Hon. Mr. Justice Phillimore, Bart., D. C. L. Hétfő, 1908. szeptember 2Í-én esti fél 10 órakor az előkészítő bizottság fogadóestélye a városligeti Műcsarnokban. Kedd, IQ08. szeptember 22-én d. e. wésd.u.j órakor 1. A konferenczia megnyitása. 2. Üdvözlő beszédek. ^Magyarország igazságügyi ministere. b) Budapest székesfőváros főpolgármestere, c) A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, d) A Magyar Jogászegylet elnöke, e) A Budapesti Ügyvédi Kör elnöke. 3. A Nemzetközi Jogi Egyesület elnökének válasza. 4. Az állandó végrehajtó-bizottság jelentése. 5. A konferenczia tisztikarának megválasztása. 6. A kon;ei\;nczia tiszteletbeli elnökének megnyitó beszéde. 7. A magyar jog. Előadó: dr. Nagy Ferencz, ny. államtitkár, egyetemi tanár. 8. A tengerzár. Előadó: The Rt. Hon. Lord Justice Kennecíy, a londoni felebbviteli bíróság bírája. 9. Nemzetközi békebiráskodás. Előadó : dr. W. Evans Darby, a Békeegyesület londoni titkára. 10. Nemzetközi zsákmánybiróság. Előadó: Sir Thomas Barclay, Páris. 11. Kiadatási szerződések. Előadók: a) Mr. J. Arthur Barratt, ügyvéd, London és Newyork. b) Dr. Berinkey Dénes, kir. törvényszéki biró, Budapest, c) Dr. Berger Miksa, budapesti ügyvéd, d) Dr. Lengyel Aurél, kir. törvényszéki jegyző, Budapest, c) Dr. Vámbéry Rusztem, kir. ügyész, Budapest. Esti 8 órakor a városligeti Gerbeaud-pa>;illonban a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör ebédet ad. Szerda, Szeptember 23-án, cl. e. 10 és d. u. 3 órakor. 1. A váltójog egységesítése. Előadók: dr. Félix Meyer, a berlini Kammergericht birája. Mr. W. J. Barnard Byles, londoni ügyvéd. Dr. Hantos Elemér, budapesti ügyvéd. Dr. Georges Marais, párisi ügyvéd. Dr. Sichermann Bernát, kassai ügyvéd. 2. Az adás-vétel szabályai a nemzetközi jog szempontjából. Előadók: dr. Josephus Jitta, amsterdami egyetemi tanár. Dr. Neumann Ármin ügyvéd, budapesti egyetemi tanár. 3. Rendes és választott bírósági Ítéletek végrehajthatósága külföldön. Előadó: dr. Hevesi Illés, budapesti ügyvéd. 4. Törvénybizonyitás. Előadó: dr. Doroghi Ervin, budapesti ügyvéd. 5. Az angol és külföldi peres eljárás. Előadó: M. Ernest Todd, londoni ügyvéd. Csütörtök, szeptember 24-én cl. c. 10 és d. u. 3 órakor. 1. Házassági jogi kérdések. A válóperekben követett joggyakorlat; a kiküldött bizottság jelentése, beterjeszti Mr. J. Arthur Barratt, londoni ügyvéd. Előadók: C. F. Gabba, pisai egyetemi tanár. Mr. A. H. Charteris, a glasgowi egyetem magántanára. Dr. Szász János, budapesti ügyvéd. 2. A tengerész-személyzet jogi helyzete. Előadók: dr- Benyovits Lajos, kir. törvényszéki biró. Dr. Paul Govare, párisi ügyvéd. 3. A mnnkás-baleseti törvények. Előadók: dr. Baumgarten Nándor, budapesti ügyvéd, egyetemi magántanár. Dr. Pap Géza, ministeri osztálytanácsos-biró. 4. A sztrájk-klauzula és a veszteglés. Előadó: Georges Barbey, párisi ügyvéd. Esti 8 órakor Budapest székesfőváros ad díszebédet. Péntek, szeptember 25-én, d. e. 10 órakor. 1. Kettős adóztatás. Előadók: Wittmann Ernő, budapesti ügyvéd. Mr. G.Stuart Robertson, londoni ügyvéd. 2. Semlegesség. A kiküldött bizottság jelentése; beterjeszti Gaston de Leval, párisi ügyvéd. 3. Társasági jogi esetek az egyiptomi vegyes bíróság előtt. Előadók: Dr. Dárday Dezső, a fiumei m. kir. tengerészeti hatósághoz beosztott min. titkár. Dr. Král Miklós, budapesti kir. törvényszéki jegyző. Mr. George Whitelock, baltimorei ügyvéd. 5. Szárazföldi útjog. Előadó: Mr. H. F. Dessen, London. 6. A tengeri útjog. Előadó: Coinmandant A. Riondel, Nantes. 7. A konferenczia elnökének búcsúbeszéde. 8. Záróbeszédek. Délután 5 órakor dunai kirándulás. = Hirdetmény. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy 1. Nagy János dr. Bogya Sándor liitlalmási, István János dr. Török István kolozsvári, dr. Nóvák Jenő Koleszár Sándor kolozsvári ügyvéd uraknál gyakorlaton levő ügyvédjelölteket a kamara ügyvédjelölti lajstromába felvette. 2. Beregi József és László Béla kolozsvári ügvvécljélőiteket a kamara területéről történt távozásuk folytán a kamara jelölti lajstromából törölte. = Az ügyvédi díjszabás kérdésében a kecskeméti ügyvédi kamara a következő véleményes jelentést terjesztette fel az igazságügyi kormányhoz: Az ügyvédi díjszabás törvényhozási szabályozását ez idő szerint nem véleményezzük. A kötelező ügyvédi díjszabást csakis a sablon-ügyekre nézve tartjuk keresztülvihetőnek.1 Az érdemleges munkára a díjszabás alkalmazása csak igazságtalanságra és méltánytalanságra vezethet. A sablon-munkákra minden törvényhozási intézkedés nélkül kevés kivétellel az egész országban megteremtette már a birói gyakorlat a tarifa rendszert. A vidéki törvényszékek ésjárásbiró-