Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 35. szám - A birtokrendezési törvény végrehajtása. Két igazságügyminiszteri rendelet

35. szám. Erdélyrészi 4°g' Közlöny eljárás befejezése akkor tekinthető jogerősnek, ha a végrehajtás folyama alatt felmerült sérelmek orvoslása végett előterjesztéssel egyáltalában senki sem élt, vagy ha az előtérjes felett hozott határozat jogerőre emelkedett. A végrehajtás folyamán felmerült sérelmek orvoslására irányuló előterjesztés a végrehajtás alkalmával az eljáró bírónál jegyzőkönyvre adható vagy a végrehajtásnak valamennyi illetményre kiterjedő teljes befejezése napjától számított 15 nap alatt a törvényszéknél Írásban nyújtható he; Az itt említett rendelkezések alkalmazást nyernek az 1908: XXXIX. t.-c. hatályba lépte után folyamatba teendő arányositási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekben is. Közlegelökre vonatkozó átmeneti ügyekről e rendelet a következőképen intézkedik: Ha osztatlan közös tulajdont képező közlegelő felosztására nézve a megengedhetőség kérdésében Ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatályba léptekor még hozva nincsen, a törvényszék a földmivelésügyi miniszternek erre vonatkozó határozatát kikéri s egyidejűleg e határozat megérkezéséig a további eljárást végzéssel, felebbvitel kizárásával felfüggeszti. Ha a földmivelésügyi miniszter a közlegelő felosztásához az engedélyt nem adja meg, a biróság a közlegelő felosztását a további eljárásban mellőzi. Ha a közlegelő felosztását a törvényszék a földmivelésügyi miniszternek engedélye nélkül már elrendelte, a törvényszék a felebbviteli határidő lejártát és a földmivelésügyi miniszternek határozatát bevárja. Ha a földmivelésügyi miniszter a közlegelő felosztásához az engedélyt nem adja meg, ezt a miniszte határozatot a törvényszék a többi irattal a felebbviteli bírósághoz akkor is felterjeszti, ha senki sem élt a megedhetőség tárgyában hozott bírói határozat ellen felebbvitellel. Ha a földmivelésügyi miniszter a közlegelő felosztásához az engedélyt meg nem adja, vagy ha a jelen szakasz első bekezdése értelműben kérelmet senki sem terjesztett elő, a közlegelő felosztását mellőzni kell. Olyan tagositási ügyben, amelyben a megengedhetőség kérdésében ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatálybaléptekor még hozva nincsen, vagy még nem emelkedett jogerőre, a közlegelőnek a tagosítás során más alkalmas és megfelelő becsértékü területtel szükségesnek mutatkozó kicserélése végett a törvényszék a földmivelésügyi miniszternek erre vonatkozó határozatát kikéri és kicserélésnek csak a földmivelésügyi miniszter beleegyezésének megadásé esetében van helye. A jelen rendelet az 1908: XXXIX. t.-c. kihirdetésének napján lép életbe. II. A második rendelet a tiszti ügyészek közreműködésére vonatkozik. A törvényszék a birtokrendezési ügyekben a hozott Ítéleteket és az egyezségeket az utóbbiakra vonatkozó határozatokkal együtt a törvényhatósági tiszti ügyésznek is kézbesittet i. A tisrti ügyész a kézbesített ítélet vagy határozat ellen a szabályszerű kézbesítéstől számított törvényes határidőn belül közérdekből, épen olyan jogorvoslatokkal élhet, mint a birtokrendezési eljárásra nézve fennálló törvényes határozmányok értelmében bármely más érdekelt fél. A tiszti ügyészt megilleti az a jog is, hogy közérdekből a végrehajtási eljárás során előterjesztéssel éljen. A rendelet második szakasza részletesen körülírja, hogy az ítélet vagy egyébb egyezség a közérdeket mikor sérti. A tiszti ügyészt, ha az Ítélet, az egyezség vagy az intézkedés a közérdeket sérti, vagy egyébként a közérdekbe ütközik, a megfelelő jogorvoslat beadására a felebbviteli határidőn belül utasíttathatja: a törvényhatóság első tisztviselője es a földmivelésügyi miniszter. Utasítás esetén a tiszti ügyészt a jogorvoslat tartalma tekintetében köti az utasítást adó hatóság rendelete. Akár utasításra, akár anélkül él a tiszti ügyész jogorvoslattal, ezt csak a földmivelésügyi miniszter engedélyével vonhatja vissza. Ha a tiszti ügyész a földmivelésügyi minisztertől vett utasításra, nem székhelyén jár el, a földmivelésügyi minisztertől szabályszerű napidijat és útiköltséget igényelhet. Ha a tiszti ügyész a a felek közt létrejött egyezség ellen él jogorvoslattal, a felebbviteli biróság az egyezséget nemcsak alaki tekintetben veszi vizsgálat afá, hanem azt abban a tekintetben is megbírálja, vajon nem ütközik-e valamely anyagi jogszabályba. A jelen rendelet az 1908: XXXIX. t.-c. kihirdetésének napján lép életbe. = A Kolozsvári ügryvédi kamara hirdetménye. A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy a) üh]lknk Albin ügyvédjelöltet, dr. Frenkel Mihály szamosujvári ügyvéd joggyakornokaképen, — Moldován István ügyvédjelöltet, dr. Kerekes János dési ügyved joggyakornokaképen, — Mokossiny Gusztáv ügyvédjelöltet, dr. Páll Gábor tordai ügyvéd joggyakornokaképen, — dr. Vámos Jenő ügyvédjelöltet, dr. Biró Samu magyarláposi ügyvéd joggyakornokaképen, — S/eleaián Vazul ügyvédjelöltet", dr. Ligeti Lajos abrudbányai ügyvéd joggyakornokaképen, — Cseh Béla ügyvédjelöltet, dr. Simándi István tordai ügyvéd joggyakornokaképen a kamaránál vezetett ügyvédj elöltek névjegyzékébe felvette, b) Székely Dezső, Siuteu C. Traján, Bildhauer Károly, Steinhőbel Dániel, dr. Vámos Jenő, Kovács Kelemeu, Sirbu János és dr. Erős Vilmos ügyvédjelölteket a kamara területéről történt eltávozásuk következtében "az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölte, c) dr. Benézédi Andor ügyvédjelölt, dr. Fekete Károly kolozsvári ügyvéd, — Simon István ügyvédjelölt, dr. Raffinger Sándor alsójárai ügyvéd. — dr. Májay Dezső ügyvédjelölt, Dorgó Albert kir. közjegyző, — dr. Balogh Gábor ügyvédjelölt, dr. Fekete Károly kolozsvári ügyvéd irodájában joggyakorlatát folyatja. = Uj törvények. Az Országos Tőrvénytár (Corpus Juris) folyó hó G-án a következő tartalommal jelent meg : XXXVI. t.-c: A büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról; XXXVII. t.-c.: Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. XV. t.-c. hatályának meghosszabitásáról; XXXVIII. t.-c. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t.-c. II. rész I. fejezetének (Közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról; XXXIX. t.-c.: A birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó 1836: VI., X., XII., 1840: VII., XXX., | XXXI. és 1871: LM. t.-cikkek módosításáról és kiegészítéséről. = Az ipari munkások vasárnapi és ünnepnapi szüneteléséről törvényjavaslatot nyújtott be a kereskedelemügyi miniszter. Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása alkalmából újból rá kell mutatnunk arra e visszásságra, hogy a bíróságoknál s egyébb hatóságoknál különösen a segédhivatalokban, a legtöbb I esetben minden nyomós ok nélkül vasárnap is tartatnak hivatalos | órák. Szükség volna olyan törvényhozási intézkedésre, amely a ! vasárnapi munkaszünetet nemcsak a kereskedelmi és gyári mun! kára, hanem a hatóságok alkalmazottainak munkájára is kiterjesztené. Természetesen ezzel együtt kellene járnia az ügyvédi irodák személyzete kötelező vasárnapi szünetének, melyet a budapesti ügyvédi kamara oly helyesen kezdeményezett autonóm hatáskörében. = Nemzetközi szerzői jogi kongresszus lesz októ bérben Berlinben. Czélja a különböző államok szerzői jogában való egyöntetűség elérését megkönnyíteni. Ma az egyes államok közt igen nagy eltérések vannak. Franciaországban a szerzői jogi védelem a szerző életére és halála után 50 évre terjed ki (ugy mint nálunk). Az angol törvény választást enged közléstől számított Va év, vagy a szerző halálától számított 7 év közt; azonban a szobrász szerzői joga csak 28 évre terjed. Németországban és Svájcban a védelmi idő a szerző halála után 30 évig tart; Olaszországban a közzététel 40 évig a szerző joga' további 40 év után már más is közzéteheti a müvet, de egy bizonyos °/o-ot fizet a szerzőnek. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi augusztus hó II.<és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek : I. Polgári szakosztályiban. 2418. Reményik L. és fiai czég — özv. Demjén Ágostonné 10591 K 69 f. tőke és j. — r. mv. it. 2575. Újhelyi M. és t. czég — Boros Jenő és t. végrh. megsz. — f. o. v. L679. Rozner Jakab — Spéter Rezső végrh. megsz. — egészb. mv. it. 2665. Suta Konstantin és t. — Popa Juon és neje ingatl. vételár kiutalás — r. mv. v. 2696. Bradetul orláti takarékpénztár — Flucsa Nyikulájné ingatlan árverés — f. o. v. 2710. Dr. Fodor Vazul ügyvéd — Sikoe Tódor lui Tódor ingatlan vételár kiutalás — hh. v. 2711. Fisch Izidor — Központi szállító iroda Vveisz és Löw czég 90 K 80 f. végrh. — hh. v. 2805. Ugyanazon végrehajtási ügy — hh. v. 2806. Ugyanazon végrehajtási ügy — hh. v. ^ 2714. Osztrák bútorgyár bécsi czég — Hercz és Társa czég 81500 K a szakértői szemle kérdésében — hh. v.