Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 34. szám - A "politika" a sajtójogban

134, Jogesetek Tára 34. szán;. jogi következménye, mely szerint megnevezett felperesi jogelőd ez előtt K. J.-nál 50 forintért zálogban volt pertárgya ingatlant 1870. évben oly feltétellel adta el alperesi jogelőd Cz. S.-nak, hogy a zálogösszeget a hitelezőnek megfizesse s azonfelül 147 forint vételárat is fizessen az eladónak, mely összeget a nevezett kifizette s kiegyenlítette a zálogösszeget, s azóta a pertárgyát állandóan Cz. S., illetőleg jogutódai jelenlegi alperesek birták és használják szakadatlanul. Tekintettel azonban arra, hogy a becsatolt tkvi másolat tanúsága szerint a pertárgya ingatlannak nemcsak az eladó, hanem felperesek, illetőleg felperesi jogelőd is helyszinelési tkvi tulajdonosai határozatlan arányban, tekintettel továbbá arra, hogy alperesek, mint a közvetlen jogszerző örökösei, e minőségüknél fogva nem megfelelő tulajdon szerzés esetén az elbirtokolásra sikerrel nem hivatkozhatnak — mivel alperesek nem állították azt, hogy az eladó a többi társtulajdonosok jutalékát is eladta, vagy azok ily eladáshoz hozzájárultak volna — alpereseket a pertárgya tulajdonjoga csak az esetben illeti, ha az általuk tényleg birt s a vázrajzban megjelölt ingatlan területe az eladó tulajdoni jutalékát képezte, vagy annak megfelelő. Mivel pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás sem e tekintetben, sem az alapot képező arány hányada tekintetében ténymegállapítást nem tartalmaz — az nem alkmas az ügy eldöntésére. Ezért a felülvizsgálati kérésnek helyet kellett adni, a felebbezési bíróságot — ítélet feloldásával — megfelelő további eljárásra kellett utasítani. 1908. évi május hó 25. napján. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető; Kusztrich János, táblai tanácsjegyző. A tábla az elsőbiróságilag felmentett vádlottat csak személyes megjelenése mellett mondhatja bűnösnek becsületsértés vádja esetén is. (B. P. 384. §. 6. p. 423. §. 5. bek. 540. §. 2. bek.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíti, György József vádlottat ama ténye miatt, hogy 1906. május 1-én K.Szárazpatak községben az uton Antal Andrást földhöz vágta és ütötte, a nélkül, hogy rajta különös sértési nyomokat ejtett volna, bűnösnek mondja ki a B. T. K. 361. §-ába ütköző becsület sértés vétségében s ezért Indokok: A tábla az elsőbiróság által mindhárom vádlottra nézve megállapított tényállást elfogadta. György József vádlott cselekményében a tábla sem állapított meg hatóság elleni erőszakot, az elsőbiróság által felhozott okokból, melyeket magáévá tett. Minthogy azonban György J. vádlott Antal Andrást saját beismerése szerint is megfogta s magától eltaszította, Antal András sértett, Csurulya Dávid, Daczó János, Lemhényi János tanuk szerint pedig földhöz vágta: vádlottnak e cselekménye, mivel külsértési nyomokat elő nem idézett, becsületsértés vétségét képezi s ebben bűnösnek volt kimondandó. Ámbár vádlott a mai főtárgyaláson nem jelent meg, a tábla mégis vádlott terhére az elsőbiróság Ítéletét megsemmisítette, mert becsületsértés vétségének elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik s jelen esetben csak az összefüggésnél fogva került a tábla elé s ez a körülmény egymagában nem vonja maga után a tábla előtti eljárási szabályok alkalmazását. A járásbíróság előtti eljárás pedig a B. P. 540. §-ának 2. bekezdése szerint, a becsületsértés, mint egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség esetében az elmaradt terhelt ellen kihallgatása nélkül is Ítélet hozható és az 552. §. szerint ily esetben a felebbviteli tárgyaláson sem kötelező vádlottnak jelenléte, ez okból a tábla, jóllehet vádlott személyes megjelenés kötelezettsége mellett idéztetett meg, a tárgyalást jelenléte nélkül is megtarthatónak találta. (1907. évi deczember hó 20-án, 2447. sz.) A kir. Curia: a tábla ítélete a B. P. 384. §-ának 6. pontja a B. P. 437. §-ának 2. bekezdése értelmében, az annak alapul szolgáló tárgyalással együtt megsemmisíttetik és a tábla utasittatik, hogy tartson uj tárgyalást, arra a vádlottak által választott védő s illetve védők meg nem jelenése esetében egyrészt Antal András és Antal Ferencz vádlottak, másrészt György József vádlott érdekében külön közvédőt rendeljen ki, György József vádlott irányában a B. P. 423. §-ának 5. bekezdése értelmében járjon el s azután a kifejlendőkhöz képest hozzon uj ítéletet. Indokok: György József vádlott a B. P. 385. §-ának 1. a) és c) pontjai, Antal András és Antal Ferencz vádlottak pedig a B. P. o85. §-ának 1. c) és 3. pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt. A Curia azonban a bejelentett anyagi semmiségi panaszok megvizsgálását mellőzve, a B. P. 384. §-ának 6. pontjában foglalt s hivatalból figyelembe veendő anyagi sémmisége ok alapján a tábla ítéletét megsemmisítendőnek találta; ugyanis: György József vádlott és viszont Antal András, valamint a felebbezésnél fogva Antal Ferencz vádlottak között érdekellentét forog fenn, mert a terhükre vád tárgyává telt s a tábla által valónak is elfogadott bántalmazásra nézve kölcsönösen jogos védelemmel védekeznek, s így a B. P. 411. §-ára tekintettel a tábla tárgyalásán külön-külön közvédő leendett részükre kirendelendő, a tábla azonban mind a három vádlott védelmére csak egy közös közvédöt alkalmazott. Továbbá minthogy György József vádlottra nézve a törvényszék általában felmentő Ítéletet hozott, a mi ellen a további eljárás folyamán Antal András mint pótmagánvádló felebbezett, a tábla a B. P. 423. §-ának 5. bekezdése értelmében csak György I József vádlott megjelenése és kihallgatása után lett volna jogosítva a felmentő törvényszéki Ítéletet a vádlott terhére megváltoztatni, a tábla azonban ettől a reá nézve kötelező eljárástól eltért, mert a tárgyalásra ezt a vádlottat ugyan megidézte, de azt a körülményt, hogy az nem jelent meg, s igy ki sem hallgattatott, figyelembe nem vette, hanem a vádlottat a járásbíróság előtti eljárási szabályokra utalással elitélte, holott ezen utóbbi eljárási szabályok a tábla előtti eljárásban nem alkalmazhatók. A megsemmisítés folytán a tábla ujabb szabályszerű eljárásra utasíttatott. (1908. évi május hó 5-én 3429. sz.) Végrehajtási eljárásból. Az 1881: IX. t.-cz. 171. §-ában megkívánt meghatalmazás hiányát az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 38. §-a figyelembevételével, egy igazgatósági tag cégjegyzése nem pótolja. 1512/1908. polg. szám. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla a székelyudvarhelyi zálogkölcsön intézet és betéti pénztárnak, Cs. Lászlóné és J. Katalin elleni végrehajtási ügyében végzést hozott : A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyet nem ad. Indokok: Gy. Ferencz mint a végrehajtató czég elnökigazgatója, a végrehajtató nevében árverelt, s az árverési jegyzőkönyvet is, mint végrehajtató czégjegyzésre jogosult elnökigazgatója irta alá. A beszerzett vonatkozó czégjegyzék kivonat szerint Gy. Ferencz a czégjegyzésre jogosult ugyan, de a czégjegyzéshez két czégjegyzésre jogosult aláírása szükséges. Az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 37. és 38. §§-ai értelmében az 1881. LX. t.-cz. 174. §-ában megkívánt meghatalmazás hiányát Gy. Ferencz czégjegyzése csak akkor pótolható, ha az árverési jegyzőkönyvet Gy. Ferenczen kivül, más czégjegyzésre jogosult is aláirta volna. Minthogy az árverési jegyzőkönyvet Gy. Ferencz csak egyedül irta alá, holott a fentiek szerint a végrehajtó czég czégjegyzésének érvényéhez két czégjegyzésre jogosult aláírása szükséges, felfolyamodó alaptalanul panaszol a miatt, hogy a tkvi hatóság az 1881. LX. t.-cz. 174. §-ában megkívánt meghatalmazás hiányát, az 1875. XXXVII. t.-cz. 38. §-a ellenére pótoltnak nem vette. És minthogy Gy. Ferencz a végrehajtató czégnek meghatalmazását be nem csatolta, a tkvi hatóság az 1881. LX. t.-cz. 174. §-ának helyes alkalmazásával tekintette Gy. Ferenczet árverési vevőnek. A felfolyamodás sikertelen, ezért a felfolyamodás költségét felfolyamodónak kell viselnie. 1908. évi június hó 11-ik napján.