Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 33. szám - A kolozsvári ügyvédi kamara véleményes jelentés az igazságügyminiszterhez az ügyvédi díjszabás tárgyában

33. szám. Jogesetek Tára 131. Ítélet rendelkező része szerint, mert a visszárverési jog gyakorlása s az alperes által vállalt személyes kötelezettség egymás mellett megállhatnak és a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz oly adatot, amely arra mutatna, hogy felperes alperessel szemben lemondott volna azon jogáról, amelyet alperessel szemben az 1906. január 16. napján kelt nyilatkozattal szerzett s amely nyilatkozat s illetve az abban elfogadott C) alatt csatolt kötelezvény szerint B. Béla alperes saját személyében kötelezettséget vállalt aziránt, hogy felperes részére a kölcsöntőkének a rendes időben be nem fizetett részlete után, a lejárat napjától a befizetésig 7% késedelmi kamatokat fog fizetni. Minthogy a fentiek szerint felperes a dologi kötelezettség alapján a kötelezvényben biztosított igényének teljes kielégítését a visszárverés rendén el nem érhette, minthogy felperesnek amaz eljárása, hogy a törvényben biztosított jogával élve, a visszárverést kérelmezte az, az optkv. 863. § értelmében nem tekinthető oly concludens ténynek, amelyből alaposan és minden kételyt kizárólag lehetne arra következtetni, hogy alperessel szemben a személyes kötelezettség érvényesítéséről lemondott volna. S minthogy végül felperes kamatvesztesége alperes mulasztása folytán állott elő, mert sem árverési feltételeknek, sem az elvállalt annuitások fizetésének nem tett eleget, sőt még azt a gondosságot sem fejtette ki, hogy az árverési vételárból a beszámitható átvállalt kötelezettségen felül fizetendőnek mutatkozó csekély összeget lefizesse: a kir. Ítélőtábla ezekből az indokokból ugy találja, hogy alperes anyagi jogszabálysértés nélkül lett marasztalva. 1908. június hó 15. A végrehajtási eljárás köréből. Végrehajtatónak zálogjogra a €. 9. alatti bejegyzés szerint a csődfeljegyzést megelőző rangsorban 1906. február 17-én bekebeleztetett, Következőleg az időközben elrendelt esőd a végrehajtás folytatására akadályul nem szolgál. 2419/1903. I. szám. Az Erdélyi bank és takarékpénztár részvénytársaság végrehajtatónak S. Sándor csődtömege végrehajtást szenvedett alperes ellen 4000 kor. tőke és jár. iránt, a kolozsvári kir. törvényszék mint tkvi hatóság előtt folyamatba tett és az 1908. május 14-én 7299/908. sz. a. hozott végzéssel befejezett ingatlanra vonatkozó zárlati ügyét végrehajtást szenvedőnek közbetett felfolyamodása folytán az 1908. július 14-én tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsöbiróság végzése felfolyamodással megtámadott azon részében, hogy a végrehajtási zárlatot vagyonbukott S. Sándornak a kolozsvári 7634. sz. tjkvben A-J-l. r. sz. a. felvett ingatlanokból illető haszonélvezetére elrendelte, helybenhagyatik ; mert végrehajtatónak zálogjoga azon haszonélvezetre közjegyzői okirat alapján a C. 9, a. alatti bejegyzés szerint a csődfeljegyzését megelőző rangsorban 1906. február 17-én bekebeleztetett, következőleg az időközben elrendelt csőd a végrehajtás folytatására akadályul nem szolgál. 1908. július 14. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, táblai tanácsjegyző. Durva hálátlanság az ajándékozási ügyletnél. A megajándékozott az ajándékozót az ajándékozás után „vén disznónak" „vén mocskos"-nak nevezte. A biróság e kifejezések használatával durva hálátlanság esetét látta elkövetve s az ajándékozási ügyletet megsemmisitette. 1908. G. 87. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla dr. Papp Ferencz ügyvéd által képviselt N. Lajos (alsó) felperesnek Zs. Dénesné, szül. P. Regina és Cs. Sámuelné, szül. P. Anna alperesek ellen, szerződés érvénytelenítése és jár. iránt, a folyamattá tett sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt. A felülvizsgálati kérelemnek részben helyet ad; a felebbezési biróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a felperes és alperesek között a magyar hermányi 238 számú telekjegyzökönyvben A +1—12. rendszám és az erdöfülei 511. számú telekjegyzőkönyvben A -f1. rendszám alatti közhelyekből B. 292. alatti jutalékokra pedig 1906. évi október hó 12-én létrejött, két adásvevési szerződés joghatályát Zs. Dénesné, szül. P. Regina L r. alperessel szemben megszüntetettnek mondja ki, ezen szerződések alapján a 23S. számú telekjegyzőkönyvben 3291—1906. szám alatt kelt végzéssel az ingatlanok felére I. r. alperes javára bekeblezett tulajdonjogot és a magyar hermányi 565. számú telekjegyzökönyvben foglalt közös ingatlanokból B. 292. tétel alatti jutaléka felére B. 996. tétel alatt, végül az erdőfülei 511. j számú telekjegyzőkönyvben foglalt közös ingatlanokból B. 292; tétel alatti jutalék felére B. 973. tétel alatt I. r. alperes javára bekeblezett tulajdonjogot törölni rendeli, ennélfogva feljogosítja felperest, hogy ezen ítélet alapján a megnevezett jutalékokra a törlés bekeblezését kérhesse. II. Kötelezi Zs. Dénesné, szül. P. Regina I. rendű alperest, hogy felperesnek 55 korona 70 fillér per-, 9 korona felebbezési és 12 korona felülvizsgálati költséget, együtt tehát 76 korona és 70 fillér költséget végrehajtás terhével 8 nap alatt megfizessen. III. Cs. Sámuelné, szül. P. Anna másodrendű alperest illető ágban a felülvizsgálati kérelmet a pör érdemében elutasítja, a perköltségeket illetően azonban a felebbezési biróság Ítéletét akként változtatja meg, hogy felperes ezen alperesnek a II. pontban jelzett idő és jogkövetkezmények terhével, 32 korona 20 fillér per, 23 korona 95 fillér felebbezési és 10 korona 50 fillér felülvizsgálati költséget, együtt 66 korona 65 fillér részköltséget tartozik megfizetni. Indokok. A felebbezési biróság a pör adatainak és bizonyítékainak az 1893. XVIII. törvényezikk 64. §-a jogalapján való méltatása mellett tényállásként azt állapította meg, hogy a peresfelek között létrejött, a rendelkező részben megjelölt két okiratba foglalt jogügylet nem adásvételi, hanem ajándékozási ügyletet képez, mert felperes az emiitett okiratokban felsorolt ingatlanait visszteher nélkül ruházta át alperesekre, a kik az ingatlanokat birtokba is vették. • , Ez a ténymegállapítás felülvizsgálati kérelemmel nincs megtámadva, ezért az 1893. évi XVIII. törvénycikk 197. § alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az optkv. 948. § értelmében, ha a megajándékozott jótevője ellen durva hálátlanságot követ el, az ajándékozást viszszavonhatja. Durva hálátlanság alatt ugyanezen törvényszakasz érti többek között a becsület ellen elkövetett oly nemű sértést, a mely a büntető eljárásra minősült. Minthogy pedig a felebbezési biróság irányadó ténymegállapitása szerint első rendű alperes az ajándékozás után felperest egy alkalommal „vén disznó"-nak, „vén mocskosának nevezte s e tényeért a homorod-oklándi kir. járásbíróság 1907. évi B. 835—2. szám alatt kelt jogerős ítéletével a btkv. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségeért 6 korona pénzbüntetésre ítélte; a felebbezési bíróság megsértette a fenti jogszabályt, a midőn a sértést e törvényszakasz világos rendelkezése ellenére nem tekintette olyannak, a mely I. r. alperessel szemben a durva hálátlanság fogalmát megállapítaná s igy helytelenül mondotta azt is ki, hogy az ajándékozás" visszavonására nem lenne 'elegendő alap. Az anyagi jogszabálysértésre (1893. XVIII. t.-czikk 185. § a) pont) fektetett felülvizsgálati panasz a most nevezett I. r. al, perest illetően tehát alapos, ez okból a felebbezési biróság ítéletét a rendelkező rész szerint megkellett változtatni, felperes keresetének ezen alperest illetően helyet kellett adni. Ellenben másodrendű alperessel szemben az ajándékozás visszavonására jogalap hiányozván, felperes felülvizsgálati panasza sikerre nem vezethetett. A felülvizsgálati kérelem részben való helyadására tekintettel a per és a felebbezési, valamint a felülvizsgálati költségeknek a pervesztes felek terhére V2—1/2-ed részben való megállapítása az 1893. évi XVIII. törv.-czikk 109., 168., illetve 204. §-án alapul. Az ügyvédi dijak felett való határozat az 186S. évi LIV. t.czikk 251. §-ban találja alapját. 1908 évi június hó 23-ik napján. A tévedés és tévesztés kérdéséhez. Az optkv. 872. §-a összefügg a 871. g-sal, ennek kiegészítő részét képezi. S minthogy az optk. 871. §. esupán a szerződéseknél előforduló czélzatos megtévesztés esetét tárgyalja: nyilvánvaló, hogy a 873. §-ban emiitett „tévedés" szó is csak oly tévedésre vonatkozik, mely czélzatos megtévesztés eredménye. 1908. G. 51/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla P. Mihály felperesnek A. Mihály alperes ellen, 500 korona és jár. iránti sommás perében, alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt. A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. felperes válasz-