Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 4. szám - A kolozsvári kir. ítélőtábla újévi első teljes ülése

4 szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 27. volt 202-vel; folyamatban maradt összesen 290, az előző évben ! 340, tehát a folyó évben kevesebb 44-el; az elnöki forgalom az előző évben 5737 volt, tehát a folyó évben nagyobb voU347-el. 11. Per és ügyforgalom. A) Érkezett 1. 219+3124. — 1. Polgári Szakokbeli per és ügy 3334. 2. 22+200. — 2. Sommás, felülvizsgálati iigv 222. 3. 1+13. — 3. Sommás felfolyamodás 14. 4. — 4. Zsellérper 4. Összesen 3574. 5. 76+373. — 5. Büntető felebbezés 949. 6. 6+297. — 6. Büntető felfolyamodás 303. 7. —[-152. — 7. Hl-ad fokú 152. Összesen 14Ö4. 8. 15+200. — 8. Pénzügyi kihágás 215. Végösszeg 5193. B) Befejeztetett: 1. Polgári szakbeB per és ügy 3175.2. Sommás felülvizsgálati ügy 213. 3. Sommás felfplyamodás 14. 4. Zsellérper 4. Összesen 3406. 5. Büntető felebbezés 854. 6. Büntető felfolyamodás 295. 7. Ill-ad fokú 147. Összesen 1296. 8. Pénzügyi kihágás 203. Végösszeg 4905. C) Folyamatban: 1. Polgári szakokpeli per és ügy 159. 2. Sommás felülvizsgálati ügy 9. 3. Sommás fel folyamodás —. 4. Zsellér per —. 5. Büntető felebbezés 95. 6. Büntető felfolyamodás 8. 7. Ill-ad fokú 5. 8. Pénzügyi kihágás 12. Összesen 120. Végösszeg 288. Összesen érkezett 5193, elintéztetett 4905, folyamatban maradt 288. Előző évben érkezett 5362, elintéztetett 5022, folyamaiban maradt 340. 1907-ben kevesebb érkezett 169-el, kevesebb intézte lett el 117-el, kevesebb maradt folyamaiban 52-el. Az egyes ügyszakok érkezését tekintve : 1. Polg. szakbeli ügy 1906-ban 3451.1907-ben 3121. 1907-bcn tpbb —, kevesebb 32. 2. Sommás ügvszakok 1906- ban 202. 1907-ben 217. 1907-ben több 15, kcvesebbb —. 3. Büntető felebbezés 1906-ban 755. 1907-ben 873. 1907-ben több 118, kevesebb —. 4. Büntető felfolvamodás 1906-ban 282. 1907- ben 297. 1907-ben löbb 15, kevesebb —. 5. Büntető III. fokú 1906-ban —. 1907-ben 152. 1907-ben több 152. kevesebb —. 6. Pénzügvi kihágás 1906-ban 302. 1907-ben 200. 1907-ben több -. kevesebb 102. Összesen 1906-ban 4992. 1907-ben 4863. 1907-ben 300, kevesebb 429. Az 1907. évben tehát több érkezett 300-al és kevesebb 429-cl, végeredményben kevesebb 129-el. Míg azonban a csökkenés a polgári ügyszakban az 1907. évi XVII. t.-cz. folytán a házassági kötelék felbontása iránti perekben s a büntető ügyszakban pedig a pénzügyi kihágásoknál van, tehát mindkét ügyszakban olyan ügyeknél, a melyek tanácsülésben tárgyalás nélkül s igy kevesebb idő igénybevételével intézhetők el, addig a növekedés különösen a büntető ügyszakban a tárgyalást igénylő ügyeknél fordul elő, ugy hogy akir. ítélőtábla I szere révén, azt a hitet keltik, hogy szegény ember dolgát a I biró csak ugy hirtelenében, nemtörődömséggel, magyarán szólva „kutyafuttában" intézi el, megvonván — véleménye szerint — I ez okon is a különbséget szegény és "gazdag, paraszt és úr ügyének elintézésében. Lássunk azonban urat, illetve úri bagatell ügyet is. Felette sok azon kereskedők, gyárosok száma, a kiknek künlevö követelesei, a 40 koronán alóliak; minden jogász tudja, hogy mit akarok ezzel mondani, hogy t. i. a vidékiek elleni követelések, a bagatell törvény okán, nagyrészi, behajthatatlanul hevernek, ha csak a hitelező nem akarja meglrcfáltatni önmagát azzal, hogy perbevont adósa, az ország túlsó végéről megjelenjen a tárgyaláson és illetékességi kifogással éljen. Minden gyakorló ügyvéd, kinek csődügye volt, tudja azt, hogy a künlevö követelések c czimen mennyit veszítenek értékükből ; ez még magában nem volna baj, de nagyobb baj az, hogy a követelések eladásánál ezen körülményt a venni szándékozók is tudják, a minek az a keserves ára van, hogy emiatt is, ezreket kitevő követelésekért néhány koronát Ígérnek. Csodálatos, de igaz, hogy mindezt a törvényhozás már régen ismerte, akart is segíteni a bajon, hanem jobb, lett volna, ha abbahagyja a segítést, mert az nj sommás törvény az az előtt ,,alperes részéről kereskedelmi ügyletet képező" 40 koronán alóli ügyek előnyös peresithetését megszüntette. Ennélfogva illenék, hogy a közhitei, forgalom biztonsága s hasonló nemzetgazdasági jelszavak megsértése miatt feljajdulásokat hangoztassak, de hát megmaradok a rendszertelen ötletszerűség melleit, a mihez semmiféle rendszeres siránkozás nem talál, valaminlhogy az sem talál, a mit néhányan még mindig hangoztatnak, hogy l. i. azért kell a dolognak igy és nem máskép állania, mert az ilyen ügyek nem birják el a. költséget, t. i. az ügyvédi költséget. Hát ha'már ez fáj. vágják el a kérdést s hagyják cl a költség odacombinálását,'a mi amúgy som szabályozója az illetékesség kérdésének. Nagyjából szedegetve a gondolatokat, ezek és a nép hile szerint, volna olcsó és nem olcsó, kis- és nagy ügy-, szegény és gazdag-, paraszt és úr fölötti bíráskodás, továbbá volna még alapos és hirtelenkedő, akarom mondani sommás és még stb. stb. bíráskodás, a miből a nép a bagatell bíráskodás terhére azt a meggyőződését meriti, hogy az ö ügye nem részesül az munkatérbe az ügyek forgalmának számszerű csökkenése melletl is lényegesen magasabb, mint a meg 'űző évben. III. Tárgyalások és tanácsülés napok száma: 1. Tartatot! polg. ügyszakokban 137 napon V-ö- és i 12 napon III-as tanácsülés összesen 249 napon — a null • vben 141 + 177 = 318 nap. 2. Sommás felebbv. ügyszakban és zsellérperekben 74 napon, az előző évben 57 napon. 3. Büntető ügyszakban főtárgyalás 145 (azelőtt 146) és tanácsülés 98 (azelőtt 111) napon, összesen 243 (256). 4. Fegyelmi ügyekben főtárgyalás 7 (10) napon, tanácsülésben elintéztetett 152 ügydarab. 5. Teljes ülés 14 nap, elnöki tanács 11 nap. IV. Hozott határozatok száma: a) polg. ügyszakban hozatott 3175 határozat (1906-ban 3448), ebből ilélet 1058 (1906-ban 1219); b) sommás felebbv. és zsellér 2b I (1906-ban 200), ebből ítélet 163 (1906-ban 129); c) büntető ügyekben hozatott 1296 határozat (1906-ban 1042), ebből Ítélet 727 (1906-ban is 727): d) pénzügyi kihágási ügyekben hozatott 203 határozat (1906-ban 304), ebből Ítélet 173 (1906-ban 226); e) fegy. ügyekben hozott határozat 152 (1906-ban 147), ebből Ítélet 7 (1906-ban 10). Mindössze hozatott 5057 határozat (1906-ban 5141), ebből ítélet B. 900 + P.: 1221 = 2121 (1906-ban 1187 + 953 = 2140). Ezenkívül fegyelmi 7 (1906-ban 10). A hozott határozatok közül volt: 1. Polgári visszautasító 35 (1906-ban 54), helybenhagyó 1804 (1906-ban 1905), a kettő együtt 1839 (1906-ban 1959). Megfelel 57"8 (1906-ban 56-8%-nak). 2. Som. felebbv. visszautasító 35 (1906-ban 35), helybenhagyó 115 (1906-ban 90), összesen 140 (1906-ban 125). Megfelel 60"9 (1906-ban 64'4%-nak). 3. Büntető visszautasító 125 (1906-ban 13), helvbenhar/yó 617 (1906-ban 424), elutasító 204 (1906-ban 198), összesen 1146 (1906-ban 635). Megfelel 88"4 (1906-ban 60'9°/n-nak). 4. Pénzügyi kih. visszautasító 0 (1906-ban 7), helybenhagyó 155 (1906-ban 208). Megfelel 76*3 (1906-ban 7070/o-nak). V. A m. kir. Curiától leérkezett ügyekben : a) polgári viszszautasitó 2-79°'o, helybenhagyó 8P610/o,' együtt 84-40% (1906ban 83'8%), megváltoztató, feloldó és megsemmisítő 15'60°/o; b) büntető visszautasító 3931%, elutasító 51"90°/o, összesen 91'4% (1906-ban 93-4%), megváltoztató (V76°/o. megsemmisítő 8-03%, együtt mWoi VI. Tartott képesítő vizsgát: 1. Birtokrendezö mérnöki vizsgára jelentkezett 3. képesitteteít 3. 2. Telekkönyvi vizsgára jelentkezett 24, képesittetett 23. urak ügyeivel egyenlő elbánásban. S mert a nép esze és szavajárása j szerint, az ő ügyeiben való bíráskodástól igazságot vár s mert j ügyét szemben az urak ügyével lekicsinylettnek hiszi: ennélfogva azon további meggyőződésre jut, hogy az igazság is hol kicsiny, hol nagy ugyan, de abbé>l ő mindig a kicsinyt kapja meg. Eddig dedncáltam a thémát, mely szerint minálunk a I kicsiny, jelentéktelen, tehát bagatell ügy a nép szemében annyi, mint kicsiny, csekély, tehát bagatell igazság. Quod erat démonstrandum. Nem igénylem czikkem számára a szakszerű, tudományos, rendszeres stb. czimeket, ennélfogva s tekintettel beismerésemre, kérem a eriticát is ahhoz szabni, a mi bármilyen is legyen, egyet alkalmasint szintén igazságképen fog elfogadni, hogy t. i. semmiféle olyan rendszer nem alkalmas a bagatell bíráskodás javítására, a mely a népben azon hitet érleli, hogy bagatell ügy annyi, mint bagatell igazság. Nem magamat, hanem okos emberek véleményét idézem, midőn hangsúlyozom, hogy legjobb lenne a mai bagatell törvényt abban a sajátlagos értelemben, a melyben az fenálJ, eltörölni és pedig öröklött bajban szenvedő kis fiával együtt, l. i. a fizetési meghagyásról szóló törvénynyel egyetemlegesen, a mely utóbbi minden reclam daczára sem vállott be jónak. Ezek után az olvasótól bocsánatot kérek, hogy ilyen nem szakszerű hangon tárgyalok, elismerem, hogy néhol hol hangom, hol észjárásom kissé parasztos, de hát tessék meggondolni, hogy thémám szerint nagyrészt a parasztok ügyeiről beszéltem s lehetett volna irásom hangja parasztosabb is, a mi pedig még mindig kisebb baj, mintha a nép találna a maga módja szerint paraszt stílusban megemlékezni a bagatell törvényről és annak alkalmazáséiul kifiadzott bagatell igazságré)l, a melyet aligha az kezdett kiszolgáltatni, a kinek a múltban idézett ilélet tulajclonitlatik. S ha már annyit kértem, kérem az összes al- és felbirákat, hogy ne gondolják azt, mintha soraim a bagatell birók személyét akarja érinteni. Mindenki tudja, minő teher a bagatell ügy s így természetesen csak a törvény és rendszer lehet érintve e "sorokkal, nem pedig az, kire mint biróra ép ugy ránehezül az, mint más vonatkozásban a népre. Legeslegvégül óhajtom, hogy soraim értelmét e szaggatott észjárás daczára is, jóhiszemű intencióiban az olvasó felismerje.