Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 30. szám - A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályterületén. 2. [r.]

342. Erdélyrészi Jogi JKSzlony 30. szám. idézett törvényből nem vezethető le az optv. liatályterületén a jogszokásnak kútfőül való elfogadása és elismerése. Megnyitja azonban a jogszokás eredhetésének zsilipjét az optv. hatálvterületén is az 18S1: UX. t.-c. és szélesiti árját az 1890: XXV. t.-c. 13. §-a. Szól pedig az előbbi törvény a kir. Curia döntvényjogáról, vagyis a táblai döntvényjogról. Ezek a törvények az ország egész területére kiható érvé­nyűek és a tőlük megvalósított intézmény ugyanaz az országbírói értekezlet hatályterületén, mint az optv. hatályterületén. Az intézmény lényege pedig az, hogy a kir. Ítélőtáblák azokban az ügyekben, amelyekben mint utolsó fokú biróság ítél­nek s a kir. Curia az eléje tartozó ügyekben a fölmerülő vitás elvi kérdéseket teljes ülésben döntik el s ezek az elvi határozatok kötelezők az ügyek eldöntésénél az itélő tanácsokra valamíg meváltoztatva nincsenek. És pedig a Curia döntvényei a Curia tanácsaira, a tábla döntvényei az illető tábla itélő tanácsaira, illetőleg ha az egyes Ítélőtáblák ellentétes elvi határozatokat hoznak, ez esetben a kir. Curia dönti el az egyes táblák között vitássá vált elvi kérdéseket s a Curiának ezek a teljes ülési döntései azután kötelezők valamennyi tábla tanácsaira. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Az Erdélyrészi Jogi Közlöny pályázata. ..A törvénytelen gyermek jogi helyzete tekintettel az általános polgári törvény tervezetében lefektetett elvekre isu cimü pályázatunkra három pályamunka érkezett szer­kesztőségünkbe; és pedig 1. ..Sacerdos", 2. „Legibus et moribus constitutum est ius" 3. ..Mater semper certa est,, páter est, quem iustae nuptiae demonstrant" jelige alatt. A pályamunkálatokat kiadtuk a bírálóbizottságnak s mi­helyt véleményük beérkezik, az eredményt s a nyertes pályamunkát lapunkban közölni fogjuk. — ELŐFIZETŐINKHEZ. Felkérjük mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetése június 30-án le­járt, hogy azt sürgősen megújítani szíveskedjenek, mert különben a lap küldését beszüntetni lennénk kénytelenek, miután pedig lapunkat csak a szét­küldésre szánt példány számban nyomatjuk, a hiányzó lappéldányok később nehezen pótolhatók. = A bíróságok köréből. A király Nemes Sámuelnek, a gyulafehérvári törvényszék régi érdemes elnökének a curiai birói cimet és jelleget adományozta; Kelemen Ernő debreceni törvényszéki birót pedig a marosvásárhelyi ítélőtáblához biróvá kinevezte. Költő Gábor kir. tszéki albiró a kolozsvári kir. itélő táblához tanácsjegyzőül berendeltetett. Dr. Hatiegan Emil bánfí'y­hunyadi járásbirósági jegyzőt, munkatársunkat a király a nagy­ilondai járásbírósághoz albiróvá kinevezte, Schwarcz Lajos óradnai kir. járásbirónak, a balázsfalvi és Csiszér Gábor hátszegi kir. aljárásbirónak a szilágysomlyói járásbírósághoz leendő áthelyezését, pedig megengedte. = A végrehajtási novella. A képviselőház mult heti üléseiben általánosságban és részleteiben is elfogadta a sok viszontagságon keresztül ment végrehajtási novellát. A novella intenciója — mint tudjuk — a kis emberek védelme jegyében készült, célja az volt, hogy az adóst a hitelezővel szemben védel­mezze. Lehet, hogy a célt elfogja érni, de súlyos aggodalmaink vannak az iránt, hogy visszahatása épen a megvédelmezni kivánt kis emberekre lesz. A végrehajtás alóli mentességek kiterjesztése igen könnyen — legalább átmenetileg — a tisztességes hitelt szoríthatja vissza s a kényszerült hitelkeresőket az uzsorások karjaiba kergeti s azok palástolt ügyletei elfogadására kényszeríti. Érdekes különben, hogy a képviselőház — s ez jellemző a mai parlamenti viszonyokra — tévedésből még a jelzett célon is túllőtt, midőn egy incidentaliter felvett indítványra, az igazság­ügyminister ellenére az összes tisztviselői nyugdijakat lefoglalha­tatlanoknak mondotta ki. Hogy ez az intézkedés minő anomá­liákra fogna a gyakorlatban vezetni, azt hisszük felesleges bővebben fejtegetni. Remélhetőleg azonban ezt a tévedést a főrendiház reperálni fogja. Érdekesnek tartjuk az átmenetre nézve elfogadott törvényszakaszt szószerint közölni. E szerint: „A törvény kihir­detésétől számított egy éven belül kért oly kielégítési végrehajtás foganatosításánál, amely a törvény kihirdetése előtt lejárt köve­telés behajtására irányul, a 2., 3., 6—9.. 11—14. §-okat nem kell alkalmazni: 1. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat a jelen törvény kihirdetése előtt keletkezett. 2. Ha a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított 30 nap alatt a végrehajtás elren­delését jogosultan kéri vagy pedig, ha ugyanezen idő alatt az adós lakóhelyének járásbíróságánál bejelenti, hogy a jelen törvény kihirdetése előtt lejárt és a bejelentésben megjelölt követelése van és bejelentésétől számított egy éven belül előterjesztett vég­rehajtási kérvényben igazolja, hogy követelése a törvény kihir­detése előtt járt le és hogy az e pontban emiitett bejelentést kellő időben megtette. Ezekben az esetekben a biróság a végre­hajtást elrendelő végzésben a végrehajtó kérelmére kimondja, hogy a végrehajtás az adós oly ingóságaira, készpénzére és járandóságaira is kiterjed, amelyek a jelen törvény értelmében nem foglalhatók ugyan le, de az 1881: LX. t.-cikk rendelkezései értelmében végrehajtás alá vonhatók. Egyebekben az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminiszter rendeletileg állapítja meg. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg." A törvény bővebb kritikájától ezúttal tartózkodunk, majd a jövő és az élet fogja megmutatni ennek eredményeit s fogja igazolni már többször ismertetett aggodalmainkat. = A telekkönyvvezetők a miniszternél. A telek­könyvvezetők országos egyesületének nagyobb küldöttsége tisztelgett hétfőn délben a képviselőházban dr. Okolicsányi László elnök vezetése alatt Wekerle Sándor miniszterelnöknél és dr. Günther Antal igazságügyminiszternél. A küldöttség vezetője beszéd kísé­retében memorandumot nyújtott át ugy a miniszterelnöknek, mint az igazságügyminiszternek s kérte, hogy a tisztviselői státus ren­dezése alkalmával a telekkönyvvezetői kar érdekei méltányos módon figyelembe vétessenek. Az igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a telekkönyvvezetők iránt mindig jó indulattal viseltetett s ha a kérdés napirendre kerül, érdekeit nagy jóaka­rattal pártfogásába veszi. Különösen nagy örömére fog szolgálni, ha a telekkönyvvezetők minősítését felemelheti. Wekerle miniszterelnök is biztosította a küldöttséget, hogy a kormány ismeri a telekkönyvvezetői kar munkakörének fontos­ságát s a status rendezését a pénzügyi tisztviselők részére megál­lapított s már közzé tett normálé szerint fogja az egész tisztvise­lői kar tekintetében végrehajtani. Megjegyezte még a minisztrelnök, hogy a telekkönyvvezetőket nem tekinti kezelőtisztviselőknek s rajta lesz, hogy kérelmük méltányos és igazságos teljesítést nyer­jen. Mindkét miniszteri választ a küldöttség tagjai nagy tetszés­sel fogadták. = Címadományozás. A király Pap Jenő dévai, dr. Hegyessy Győző medgyesi járásbiráknak, és dr. Jáhn Frigyes brassói törvényszéki bíráknak az ítélőtáblai birói cimet és jel­leget adományozta. = A budapesti ügryvédvizsgrálő bizottság elnöke 650. sz. ü. v. h. 1908. alatt a következő értesítést küldötte kamaránkhoz. Az ügvvédi vizsgáló bizottság működése a felsőbíróságok törvénvkezési szünideje alatt a 22760—907. I. ML számú rendelet 1. §-a értelmében szünetelvén, felkérem Cimet, szíveskedjék a bejegyzett ügyvédjelölteket értesíteni, hogy az ügyvédi vizsgáló bizottsághoz beadványt vagy vizsga­dijat folyó évi július hó 5-től augusztus hó 29-ik napjáig ne küldjenek, mert a beadvány a törvénykezési szünidő elteltével (augusztus hó 31 után) juthat csak elintézéshez, az esetleg beküldött vizsgadijat pedig a mondott határnap előtt a bizottság részére jogosan senki át nem veheti, miután ugy a bizottság elnöke, mint titkára távol van, más pedig a beküldött összegek felvételére jogositva nincs. Budapest, 1908. július hó 2-án. Dr. Székely Ferenc elnök. = Gyermekbiróság. Július 1-én életbe lépett a buda­pesti központi rendőri gyermekbiróság, amely hivatva van arra, hogy egész Budapest területén minden 18 éven alulinak a ren­dőrség hatáskörébe tartozó kihágása felett a kizárólagos bírás­kodást gyakorolja. Ez a kihágási biróság ebben a hatáskörében nem ugy fog ítéletet mondani, mint azt a kerületi kapitányok rendszerint teszik, hogy t. i. egy segédfogalmazó tárgyal, és a kapitány, anélkül, hogy a vádlottat látta volna, kizárólag az Írás­beli, tökéletlen jegyzőkönyv alapján meghozza az Ítéletet. A gyer­mekbiróság szóbeliség és közvetlenség alapján itél, sőt hatásköre a hozott ítélettel nem ér véget, mert joga és kötelessége a reá szoruló gyermek ügyében a gyámhatóságnak és a társadalom gyermekvédő intézményeinek segítségét igénybe venni, Szívből üdvözöljük e nemes intézményt és mindazokat, akik annak létesítésén közreműködtek. A gyermekbiróság a dunai rendőrséghez van beosztva és a IV. kerületi kapitányság második emeletén van. A gyermek­biróság vezetője Tóth Mihály rendőrkapitány, a tárgyalás veze­tője Radák rendőrfogalmazó. Az első tárgyalás a mult héten volt a melyen egy a veszprémi menedékhelyről megszökött tizenhá­rom éves fiúval és egy tizennégy éves bűnös leánvnval végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents