Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 25. szám - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet - A büntető novella a parlament előtt

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELY! KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 25. számához. Kolozsvár, 1908. május 7. Jogesetek a kolozsvári kii*. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. Az árverési vétel jogezime ugyan rendszerint a jóhiszemű szerzés vélelmét állapítja meg, de nem ad oly feltétlen jogot, melylyel szembeit a rosszhiszeműség bizonyiható nem lenne. Abban az esetben tehát, ha .íz árverési vevőt a szer­zésnél rosszhiszeműség terheli, ez alapon a más által érvé­nyesen szerzett tulajdonjog vele szemben is érvényesíthető. A jelen tkvi állapot szerint a pertárgya jutáiéit tulajdon­joga egyedül az I. r. alperes nevére van bekebelezve, aki felperessel nem közvetlen szerződő fél. Ebből foiyóan, annak kimondásával, hogy a teljesítési határidőn belül bekebelezésre alkalmas okiratot adni jogában áll, egyedül őt és végrehajtás rendén kellett kötelezni felperes tulaj­donjoga tkvi bekebelezésének tűrésére.* 190S. G. -58—2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíró­ság M. Dumitru csatáni lakos felperesnek G. Irimie h Juon i. Román és neje csatáni lakos alperesek ellen tulajdonjog elis­merése s jár. iránt folyamatba tett sommás perében felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a felebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja s alpereseket kötelezi annak elismerésére, hogy a csatáni 113. sz. tjkvben A + 3 rsz. 1210. 1211. 1212. 1213. hrsz. alatt felvett ingatlan felerész jutalékának tulajdonjoga a felperest illeti s ebből foiyóan G. í. lui Juon lui Román I. r. alperest arra kötelezi, hogy amennyiben felperesnek 15 nap alatt oly okiratot nem adna, melynek alapján a megjelölt ingatlan felerészének tulajdonjoga felperes javára tkvileg bekebelezhető legyen, ugyancsak 15 nap alatt tűrje, hogy az ingatlan fele részének tulajdonjoga a fel­peres javára vé/jrehajtá? utján kebeleztessék be, mely bekebele­zéssel egyidejűen a G. Petra lui Román javára a megítélt fele­rész jutalék felére az életfogytiglani haszonélvezeti jog hivatal­ból bekebelezendő lesz. G. Irimie lui Juon lui Román I. r. alperes köteles felperes­nek a részére kiitélt felerész jutalékot 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett birtokba adni. Az elvont hasznok és perköltségek tekintetében a kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét feloldja s utasítja a felebbezési bíróságot, hogy peresfelek szabályszerű idéztetésével kitűzendő szóbeli tárgyaláson, az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után állapítson meg az elvont hasznokra vonat­kozóan szabályszerű tényállást s ugy e kérdésben, mint a per­költségek kérdésében hozzon a felülvizsgálati eljárással felmerült s alább megállapított költségekre is kiterjedő uj ítéletet. Indokok: Felperes a felebbezési bíróság ítélete ellen az 1893. XVIII. t.-cz. 1*5. §. a) és c) pontjai alapján adott be felülvizsgálati kérést, de abban nem említ oly eljárási szabályt, mely helyte­lenül alkalmaztatott, vagy mellőztetett volna. Ezért a kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság által megálla­pilott s az 1893. XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében irányadóul tekintendő tényállás alapul vétele mellett a panaszolt anyagi jogszabálysértés szempontjából vette az ügyet felülvizsgálat alá. A felebbezési bíróság a következő tényállást állapította meg. A per tárgyát tevő s a csatáni 113. sz. tjkvben A -f 3. rsz. alatt felvett ingatlan eredetileg G. Petra lui Román és neje * Elvinek nyilvánított határozat. tulajdona volt fele-fele részben. C. Péterné 1898. évi márczius havában elhalt s hagyatéka tárgyalása rendén 1903. július 8-án férje, G. Pétre lui Román a jelzett ingatlannak nevén álló fele­rész jutalékát osztály alá bocsátotta s felperessel, mint egyedüli örökössel oly osztályos egyezséget kötött, mely szerint az ingat­lannak igy hagyatékot képező felerész jutaléka, mint a G. Petru lui Román által életfogytiglani haszonélvezeti jogának fenntar­tása mellett osztály alá bocsátott felerész jutaléka, vagyis az egész ingatlan a felperesnek jutott, a hagyatéki bíróság azonban ennek daczára csupán a hagyatékot képezett felerész jutalékot adta át a felperesnek, következőleg csupán ennek tulajdonjoga kebcleztetett be az ő javára s tévesen ennek felére kebeleztetett be G. Petru lui Román életfogytig tartó haszonélvezeti joga, G. Petru lui Román pedig az igy nevén maradt felerész jutalé­kot 1904. május 11-én alperesekre ruházta át, akik a közte és felperes között kötött előzetes osztályos egyezségről tudtak; ezf követőleg az 1907. augusztus hó 3-án felperes adóssága miatt megtartott árverésen az egész ingatlant G. Irimie lui Juon lui Román I. r. alperes vásárolta meg, kinek az birtokába is adatott. E tényállásból nyilvánvaló, hogy alperesek a felperes és G. Pétre lui Román között már előbb létre jött osztályos egyezség­ről tudván, az utóbbi nevén tévedésből maradt felerész át­ruházására vonatkozó szerződés megkötésénél rosszhiszemüleg jártak el. Az árverési vétel jogcíme ugyan rendszerint a jóhiszemű szerzés vélelmét állapítja meg, de nem ad oly feltétlen jogot, melylyel szemben a rosszhiszeműség bizonyítható nem lenne. Abban az esetben tehát, ha az árverési vevőt a szerzésnél rosszhiszemű­ség terheli, ez alapon a más által érvényesen szerzett tulajdon­jog vele szemben is érvényesíthető. Anyagi jogszabályt sértett tehát a felebbezési biróság akkor­mikor azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy felperes az I. r­alperes árverési jogezimére való tekintettel annak feltétlenségé nél fogva vele szemben tulajdonjogát nem érvényesítheti, mert az előre bocsátott tényállás mellett, alperesek rosszhiszeműsé­gére tekintette^ a peresfelek közötti jogviszony ez eredeti szer­zés, tehát az alperesek és G. Pétre lui Román közt létrejött ügylet alapján állapítandó meg. Ebből folyik, hogy felperes helyesen vonta perbe a II. í. alperest is, mert az imént emiitett ügylet kötésénél ő is szerződő fél volt, következőleg felperesnek tulajdonjogát vele szemben is érvényesítenie kellett. Mivel pedig az előrebocsátott tényállás szerint felperes szerzése korábbi s tulajdonjog alkotására alkalmas, alperesek pedig későbbi szerzésüknél rosszhiszemüek voltak, felperest illeti meg a pertárgÁa jutalék tulajdonjoga s alperesek neki engedni tartoznak, minek folytán a felebbezési biróság ítéletét meg kel­lett változtatni s mindkét alperest kötelezni kellett a felperes tulajdonjoga elismerésére. A jelen tkvi állapot szerint a pertárgya jutalék tulajdon­joga eggedűl az I. r. alperes nevére van bekebelezve, aki felpe­ressel nem közvetlen szerződő fél. Ebből foiyóan, annak kimon­dásával, hogy a teljesítési határidőn belül bekebelezésre alkal­mas okiratot adni jogában áll, egyedül őt és végrehajtás rendén kellett kötelezni felperes tulajdonjoga tkvi bekebelezésének tűrésére. A pertárgya jutalék birtokába szintén csak I. r. alperes vezettetvén be, birtokba adásra is egyedül őt kellett kötelezni. G. Petru 1. Román javára a megítélt felerész jutalék felére az áletfogytiglani haszonélvezeti jognak a tulajdonjog bekepele­zésével kapcsolatos bekebelezése azért rendeltetett el hivatalból, mert közte és felperes között a hagyatéki tárgyaláson ez érte­lemben jött létre megállapodás. A perben nem álló, az egész érdekében történt megállapí­tásnál fogva az ítéletnek az ő kezéhez való kiadását el kellett rendelni. Felperes keresetében az időközi elvont hasznokat is köve­telte, a felebbezési biróság Ítélete azonban e részben tényállást nem tartalmaz s igy az ügy e részének eldöntésére nem alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents