Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 25. szám - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet - A büntető novella a parlament előtt

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELY! KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 25. számához. Kolozsvár, 1908. május 7. Jogesetek a kolozsvári kii*. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. Az árverési vétel jogezime ugyan rendszerint a jóhiszemű szerzés vélelmét állapítja meg, de nem ad oly feltétlen jogot, melylyel szembeit a rosszhiszeműség bizonyiható nem lenne. Abban az esetben tehát, ha .íz árverési vevőt a szerzésnél rosszhiszeműség terheli, ez alapon a más által érvényesen szerzett tulajdonjog vele szemben is érvényesíthető. A jelen tkvi állapot szerint a pertárgya jutáiéit tulajdonjoga egyedül az I. r. alperes nevére van bekebelezve, aki felperessel nem közvetlen szerződő fél. Ebből foiyóan, annak kimondásával, hogy a teljesítési határidőn belül bekebelezésre alkalmas okiratot adni jogában áll, egyedül őt és végrehajtás rendén kellett kötelezni felperes tulajdonjoga tkvi bekebelezésének tűrésére.* 190S. G. -58—2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság M. Dumitru csatáni lakos felperesnek G. Irimie h Juon i. Román és neje csatáni lakos alperesek ellen tulajdonjog elismerése s jár. iránt folyamatba tett sommás perében felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a felebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja s alpereseket kötelezi annak elismerésére, hogy a csatáni 113. sz. tjkvben A + 3 rsz. 1210. 1211. 1212. 1213. hrsz. alatt felvett ingatlan felerész jutalékának tulajdonjoga a felperest illeti s ebből foiyóan G. í. lui Juon lui Román I. r. alperest arra kötelezi, hogy amennyiben felperesnek 15 nap alatt oly okiratot nem adna, melynek alapján a megjelölt ingatlan felerészének tulajdonjoga felperes javára tkvileg bekebelezhető legyen, ugyancsak 15 nap alatt tűrje, hogy az ingatlan fele részének tulajdonjoga a felperes javára vé/jrehajtá? utján kebeleztessék be, mely bekebelezéssel egyidejűen a G. Petra lui Román javára a megítélt felerész jutalék felére az életfogytiglani haszonélvezeti jog hivatalból bekebelezendő lesz. G. Irimie lui Juon lui Román I. r. alperes köteles felperesnek a részére kiitélt felerész jutalékot 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett birtokba adni. Az elvont hasznok és perköltségek tekintetében a kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét feloldja s utasítja a felebbezési bíróságot, hogy peresfelek szabályszerű idéztetésével kitűzendő szóbeli tárgyaláson, az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után állapítson meg az elvont hasznokra vonatkozóan szabályszerű tényállást s ugy e kérdésben, mint a perköltségek kérdésében hozzon a felülvizsgálati eljárással felmerült s alább megállapított költségekre is kiterjedő uj ítéletet. Indokok: Felperes a felebbezési bíróság ítélete ellen az 1893. XVIII. t.-cz. 1*5. §. a) és c) pontjai alapján adott be felülvizsgálati kérést, de abban nem említ oly eljárási szabályt, mely helytelenül alkalmaztatott, vagy mellőztetett volna. Ezért a kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság által megállapilott s az 1893. XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében irányadóul tekintendő tényállás alapul vétele mellett a panaszolt anyagi jogszabálysértés szempontjából vette az ügyet felülvizsgálat alá. A felebbezési bíróság a következő tényállást állapította meg. A per tárgyát tevő s a csatáni 113. sz. tjkvben A -f 3. rsz. alatt felvett ingatlan eredetileg G. Petra lui Román és neje * Elvinek nyilvánított határozat. tulajdona volt fele-fele részben. C. Péterné 1898. évi márczius havában elhalt s hagyatéka tárgyalása rendén 1903. július 8-án férje, G. Pétre lui Román a jelzett ingatlannak nevén álló felerész jutalékát osztály alá bocsátotta s felperessel, mint egyedüli örökössel oly osztályos egyezséget kötött, mely szerint az ingatlannak igy hagyatékot képező felerész jutaléka, mint a G. Petru lui Román által életfogytiglani haszonélvezeti jogának fenntartása mellett osztály alá bocsátott felerész jutaléka, vagyis az egész ingatlan a felperesnek jutott, a hagyatéki bíróság azonban ennek daczára csupán a hagyatékot képezett felerész jutalékot adta át a felperesnek, következőleg csupán ennek tulajdonjoga kebcleztetett be az ő javára s tévesen ennek felére kebeleztetett be G. Petru lui Román életfogytig tartó haszonélvezeti joga, G. Petru lui Román pedig az igy nevén maradt felerész jutalékot 1904. május 11-én alperesekre ruházta át, akik a közte és felperes között kötött előzetes osztályos egyezségről tudtak; ezf követőleg az 1907. augusztus hó 3-án felperes adóssága miatt megtartott árverésen az egész ingatlant G. Irimie lui Juon lui Román I. r. alperes vásárolta meg, kinek az birtokába is adatott. E tényállásból nyilvánvaló, hogy alperesek a felperes és G. Pétre lui Román között már előbb létre jött osztályos egyezségről tudván, az utóbbi nevén tévedésből maradt felerész átruházására vonatkozó szerződés megkötésénél rosszhiszemüleg jártak el. Az árverési vétel jogcíme ugyan rendszerint a jóhiszemű szerzés vélelmét állapítja meg, de nem ad oly feltétlen jogot, melylyel szemben a rosszhiszeműség bizonyítható nem lenne. Abban az esetben tehát, ha az árverési vevőt a szerzésnél rosszhiszeműség terheli, ez alapon a más által érvényesen szerzett tulajdonjog vele szemben is érvényesíthető. Anyagi jogszabályt sértett tehát a felebbezési biróság akkormikor azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy felperes az I. ralperes árverési jogezimére való tekintettel annak feltétlenségé nél fogva vele szemben tulajdonjogát nem érvényesítheti, mert az előre bocsátott tényállás mellett, alperesek rosszhiszeműségére tekintette^ a peresfelek közötti jogviszony ez eredeti szerzés, tehát az alperesek és G. Pétre lui Román közt létrejött ügylet alapján állapítandó meg. Ebből folyik, hogy felperes helyesen vonta perbe a II. í. alperest is, mert az imént emiitett ügylet kötésénél ő is szerződő fél volt, következőleg felperesnek tulajdonjogát vele szemben is érvényesítenie kellett. Mivel pedig az előrebocsátott tényállás szerint felperes szerzése korábbi s tulajdonjog alkotására alkalmas, alperesek pedig későbbi szerzésüknél rosszhiszemüek voltak, felperest illeti meg a pertárgÁa jutalék tulajdonjoga s alperesek neki engedni tartoznak, minek folytán a felebbezési biróság ítéletét meg kellett változtatni s mindkét alperest kötelezni kellett a felperes tulajdonjoga elismerésére. A jelen tkvi állapot szerint a pertárgya jutalék tulajdonjoga eggedűl az I. r. alperes nevére van bekebelezve, aki felperessel nem közvetlen szerződő fél. Ebből foiyóan, annak kimondásával, hogy a teljesítési határidőn belül bekebelezésre alkalmas okiratot adni jogában áll, egyedül őt és végrehajtás rendén kellett kötelezni felperes tulajdonjoga tkvi bekebelezésének tűrésére. A pertárgya jutalék birtokába szintén csak I. r. alperes vezettetvén be, birtokba adásra is egyedül őt kellett kötelezni. G. Petru 1. Román javára a megítélt felerész jutalék felére az áletfogytiglani haszonélvezeti jognak a tulajdonjog bekepelezésével kapcsolatos bekebelezése azért rendeltetett el hivatalból, mert közte és felperes között a hagyatéki tárgyaláson ez értelemben jött létre megállapodás. A perben nem álló, az egész érdekében történt megállapításnál fogva az ítéletnek az ő kezéhez való kiadását el kellett rendelni. Felperes keresetében az időközi elvont hasznokat is követelte, a felebbezési biróság Ítélete azonban e részben tényállást nem tartalmaz s igy az ügy e részének eldöntésére nem alkalmas.