Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 24. szám - Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

292. Erdélyrészi Jogi KÖZIÖH.V 24. szám. 2. az elhalt atya a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az intézetnek. Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit együttvéve illeti. A gyermeknek az ellátás tizennyolczadik életéve betöltéséig jár. Teljeskorúvá lett gyermeket ellátás nem illeti. A gyermeknek az ellátási összeg akkor is egészében jár, ha a többi gyermek ellátási igénye megszűnt. 17. §. A 15. vagy 16. §. szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is. ha az intézeti tag halálakor az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölve volt, tekintet nélkül arra, hogy ö maga ellátást élvezett-e vagy sem. Az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt történt törlést közvetlenül megelőző két éven belül kötött házasság a 15. §. második bekezdésében emiitett nőt nem jogosítja az ellátásra az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt történt törlés után kötött házasságból származó gyermek sem. IS. §. Ha az intézeti tag után több nő vagy különböző házasságokból származó gyermekek vannak az ellátásra jogosítva, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult nő gondozása alatt vannak a gyermekek és nem ö tartja ezeket (15. §. utolsóelőtti bekezdése): a fenforgó eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az intézet igazgatósága határoz a felől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassék meg. 19. §. Az ellátási összeget levonás nélkül negyedévi előleges részletekben kell kiszolgáltatni. Az ellátási összeget a múltra nézve csak attól az időponttól lehet követelni, a melyben az ellátási igény az intézetnél bejelentetett. Az ellátási igény végrehajtás tárgyául nem szolgálhat. 20. §. Ha az intézeti tag tagsága kezdetén az intézettel szemben irasban kijelenti, hogy az ellátásról saját személyére nézve lemond s azt csakis özvegy- és gyermekei részére kivánja biztositani, az utóbbiakat a inathematikai táblázatban kitüntetett magasabb ellátási összeg illeti. Az intézeti tag az előbbi bekezdésben emiitett nyilatkozatot tagsága alatt utóbb is megteheti, de ebben az esetben a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év az utólagos nyilatkozat időpontjától számíttatik, s az ellátási összeg nagysága tekintetében a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó; a melyben ö az utólagos nyilatkozat időpontjában volt. A nyilatkozatot csak abban az esetben leket visszavonni, ha a nyilatkozattal kedvezményes helyzetbe jutott feleség meghalt és ellátásra jogosult gyermekek nincsenek. 21. §. Az intézeti tag az alapszabályokban foglalt módozatok szerint a mathematikai táblázatban kitüntetett ellátási összegnek az alapszabályok szerint megengedett többszörösét is biztosithatja magának, a 15. §. szerint jogosult nőnek, valamint gyermekeinek, ha erre a czélra azon felül, hogy az évi intézeti járulékokat viseli, tagsága kezdetén a mathematikai táblázatban meghatározott tőkét egyszer s mindenkorra szóló díjként befizeti. Az ellátási összeg ilyen módon fokonként és időnként is emelhető, de ebben az esetben a 14., 15. és 16. §-ban megszabott tiz, illetőleg öt év eltelte minden egyes emelésre nézve külön számíttatik s az emelés díja, valamint az ellátási összeg emelkedése tekintetében a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó, a melyben ő a mindenkori emelés időpontjában volt. Az emelésekre vonatkozó nyilatkozatot a 20. §. utolsó bekezdésének esetében sem lehet visszavonni. Az évi intézeti járulékok viselését egyszer s mindenkorra teljesített tökebeíizetéssel megváltani nem lehet. 22. §. A befizetett évi járulékokat az intézettől az intézeti tagság megszűnése alapján visszakövetelni nem lehet, még ha az intézeti tagság az ellátási igény megnyílta nélkül szűnt is meg. Ali ez különösen akkor is, ha az intézeti tagság a 7. és 8., §. illetőleg a 29. §. értelmében vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntető bírósági ítélet által való elmozdítás következtében szűnt meg. valamint akkor is, ha a tagság megszűnésekor a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év sem telt még el. 23. §. A 21. §. értelmében egyszer s mindenkorra befizetett töke az intézeti tag halála esetében, habár a tag halála a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év eltelte (21. §. második bekezdése) előtt következnék is be, minden visszatérítési igény nélkül az intézetet illeti; de ha az intézeti tag a tőkével együtt ennek 4°/o-át külön díjul befizeti, a 15., illetőleg 16. §-ban megszabott öt év eltelte (21. §. második bekezdése) előtt bekövetkező halála esetében özvegyének vagy ellátásra jogpsult gyermekeinek az egész befizetett tőkét kamat nélkül vissza kell téríteni. Az intézeti tagság megszűnésének más eseteiben az intézeti tag, ha az intézeti tagság az ellátási igény megnyílta nélkül szűnt meg, az előbbi bekezdésben emiitett tőkéből a 14. 15 és 16. §-ban megszabott tiz, illetőleg öt év eltelte (21. §. második bekezdése) előtt befizetett tőke kamat nélküli összegének, azután pedig a befizetett tőke díjtartalékának 70%-át visszakövetelheti. Mind a két előbbi bekezdés rendelkezésein alapuló visszatérítési igények elenyésznek, ha keletkezésüktől számított öt éven belül bírói uton nem érvényesíttetnek. 24. §. Az intézeti tagnak más ügyvédi kamara területére való átköltözése, illetőleg átlajstromozása esetében az intézeti tagság szakadatlanul tovább folyik. 25. §. Mindegyik ügyvédi kamara köteles tagjainak névjegyzékét az intézet megalakulásakor összeállítani és abban a tagok korát és családi állapotát kitüntetni; úgyszintén a tagok sorában és családi állapotában utóbb beálló változásokról, az uj kamarai tagok korát is jelezve, évenként kimutatást készíteni s mind a névjegyzéket, mind a kimutatást az intézetnek haladéktalanul beküldeni. 26. §. A közgyűlés az intézet megalakulásakor alapszabályokat alkot. Az alapszabályok érvényességéhez az igazságyminister jóváhagyása szükséges. Az intézet működését csak az alapszabályok jóváhagyása után kezdheti meg. Az alapszabályok állapítják meg különösen : 1. az évi intézeti járulék összegét; 2. az ellátás mértékét összegszerűen meghatározó mathematikai táblázatot; 3. az e törvényt kiegészítő szabályokat. Az alapszabályok a törvénynyel nem ellenkezhetnek. Az igazságügyminister jóváhagyása szükséges az alapszabályok megváltoztatásának és kiegészítésének érvényességéhez is. 27. §. Az intézet az igazságügyminister felügyelete alatt áll. A főfelügyeletre az ügyvédi kamarák felügyeletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 28. §. Az intézet csak törvénynyel szüntethető meg. A már ellátást élvezők igényeinek biztosításáról és az ezután fennmaradó vagyon hovafordításáról az alkotandó törvény gondoskodik. 29. §. E törvény 5—8. §-át az évi kamarai illetményre (1874: XXXIV. t.-cz. 18. §.) is megfelelően alkalmazni kell. Az intézeti járulékot a kamarai illetmény kiegészítő részének kell tekinteni és azzal együtt kell behajtani. Az intézeti közgyűlés tagjainak választására a kamarai választmány tagjainak választására vonatkozó szabályokat (1874 : XXXIV. t.-cz. 23—26. §§.) kell megfelelően alkalmazni. 30. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a jelen törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal hatályba léptethesse. Budapest, 1^08. évi május hó 4-én. Beadja: Giinther Antal, s. k., m. kir. igazságügyminister.