Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 23. szám - Telekkönyvi rendtartás tervezete. 5. [r.]
282. Erdélyrészi Jogi Közlöny 23. szám. Koránt sincs a telekkönyvi bejegyzésnek az a joghatálya, a mit neki a telekkönyvi rendszer tulajdonit. Sarkalatos alapszabály 1848 után. hogy a dolog tulajdonát (valódi tulajdon) és a dolog hasznának a tulajdonát (tényleges bútok) elidegeníteni csak együtt lehet; épen ilyen szabály, hogy a dolog telekkönyvi tulajdonát valódi tulajdon és tényleges birtok nélkül sem elidegeníteni, sem ideiglenesen vagy állandóan átruházni nem lehet (törölni kell) és ezen tilalomból származik az a törvényes vélelem, hogy a telekkönyvi tulajdonos egyúttal valódi tulajdonos is, mig az ellenkező beigazolva nincs és következik továbbá, hogy a telekköny vi lejegyzés se nem adja, se nem fokozza a jogot, csak kitünteti azt, ha — van és igy a most emiitett törvényes vélelmen kivid más joghatálya a: ingatlan jogrendszerében nincs, minthogy megröviditi az elbirtoklás határidejét a telekkönyvezett tényleges birtokos javára. Világos ezekből, hogy a telekkönyvi bejegyzésnek más a joghatálya a telekkönyvi rendszerben és egészen más a tulajdonrendszerben; amott az alaki jog uralja az igazságot, itt ellenkezőleg az anyagi igazságot tesszük rendelkezővé ; amott a telekkönyvi tulajdon elhatározó a valódi tulajdon felett, itt a valódi tulajdon magába zárja, abszorbeálja a telekkönyvi tulajdont. Igen nagy különbsög a két rendszer között, nagyon fontos, hogy a telekkönyvi rendtartás tervezete melyikre támaszkodjék, ettől függ az egész eljárás értéke elejétől végig. Telekkönyvi rendszerben a jogrend követelménye az alaki jogosultsághoz hozzáadja az anyagi jogosultságot ha nincs is; ennélfogva a telekkönyvi rendszer tanítása szerint telekkönyvi bejegyzés által a jogátszállás megtörténik mindenkor és ennek a tkvi bejegyzésnek jogváltoztató hatása van minden körülmények között, még ha helytelen is a telekkönyvi kitüntetés az anyagi jogosultság szerint, még ha nincs is anyagi igazság, csak alaki jogosultság az átruházásban. Ellenben a tulajdoni rendszer szerint a telekkönyvi bejegyzés alaki jogosultsága semmis anyagi jogosultság nélkül; jogátszállás anyagi jogosultság nélkül lehetetlen, az anyagi igazságot a bejegyzés alakisága semmi körülmények közt se pótolja. Ugy, hogy mig a telekkönyvi rendszer szerint a bejegyzés tartalma együtt alaki és anyagi jogosultságot jelent, addig a telekkönyvi bejegyzés szerint telekkönyvi tulajdon nem egyéb a tulajdonrendszerben közönséges vélelemnél, vagyis a telekkönyvi tulajdon és a valódi tulajdon lényegileg, jogilag és fogalmilag két külömböző fogalom és dolog: amaz lényeg és jog nélküli fogalom, emez pedig fogalmilag is, jogilag is valóságos lényeg, dolog. Lehetetlenség a kettőt lényegében és jogilag egy fogalom, vagy egy dologként tárgyalni. A magyar jurisprudentia a kettőt német utánzatból egy dolognak és ha kell egy fogalomnak tekinti; az országos Codific. bizottság munkálata is csak egy tulajdont ismer és ez jogátruházáskor mindig benne van a telekkönyvi bejegyzésben, azért a bejegyzés határa mindig jogváltoztató — elméletileg; de hogy gyakorlatilag is az-é? azt a telekkönyvi rendszerben nem lehet megismerni, mert a bejegyzést nincs más mivel összemérni, mint önmagával és mert e rendszerben nincs különbség téve telekkönyvi tulajdon és valódi tulajdon között: azért egészen más joghatálya van a telekkönyvi bejegyzésnek elméletileg és egészen más gyakorlatilag. Tudni és elismerni kell 1848. után, hogy a jogi birtok megszűnt; épen igy kétségtelen, hogy a tulajdonjog oszthatatlanságánál fogva az ingatlan teljes tulajdonában egyedül a valódi tulajdon bir joggal, a tényleges birtok és telekkönyvi tulajdon, jognélküli állapot. Bármily irányban történjék tervezgetés ingatlan jogrend szerünk kiépítési czéljából, bármily odaadással igyekezzünk áthidalni azt a nagy ürt, melyet a magyar jogfolytonosságon vágott az ősiség eltörlése és a telekkönyvek beállítása — nem fog sikerülni egyik sem addig, mig a megszűnt jogi birtokot ki nem cseréljük a jognélküli tényleges birtokkal és a mig a telekkönyvi bejegyzés hitelét, illetve jogváltoztató hatályát le nem szállítjuk puszta vélelemre. Ha fönntartjuk továbbra is a történeti magyar birtokjogot, amint hogy ezt ma még eltörölni nem meri se az elmélet, se a gyakorlat, hiában törölte el az 1898-iki 15 t.-czikk; ha mi a telekkönyvi tulajdonba szintén jogot, t. i. telekkönyvi tulajdonjogot magyarázunk bele, amint ezt a telekkönyvi rendszer hívei teszik; ha szorult helyzetben ki kell mondani az igazságot és el kell ismerni a birtokkal és telekkönyvi tulajdonnal szemben a valódi tulajdonjogot, amint ezt az itélő bírák teszik adott körülmények között. Azt kérdem én, ki fogja, miféle tervezet szerint kiépíteni és mikor a mi ingatlan jogrendszerünköt, midőn ugyanazon egy ingatlan fölött egyszerre és egyidőben három jog disponálhat: birtokjog, telekkönyvi tulajdonjog és valódi tulaj donj og ? KÜLÖNFÉLÉK. F\z „Erdélyrészi Jogi Közlöny" pályadija. Lapunk 12-ik számában egy 53 koronás pályadijat tűztünk ki egy tetszés szerinti választott jogi kérdést tárgyazó szakcikk jutalmazására. A pályázati határidőt eredetileg f. évi április l-ig tűztük ki, majd, több oldalról érkezett felkérés folytán, a határidőt május l-ig meghosszabbítottuk. A pályázati határidő alatt sajnos, csak egyetlen pályadolgozat érkezett be szerkesztőségünkbe: „A végrehajtási törvény 120. §-a" cim alatt. Jeligéje „Urbárium/ A beérkezett pályamunkát a pályadíj kitűzése alkalmává! erre felkért bírálóbizottság megvizsgálván, a bizottság egyhangulag a következő véleményt illetve bírálatot mondotta: „A végrehajtási törv. 120. §-a1- cimii „Urbárium" jeligéjű pályamunka egy a végrehajtási törvénynyel kapcsolatosan felmerült, s a 120. §. ellenkező értelmezésén alapuló, a gyakorlatban azonban már többször mindkét magyarázat szerint megoldott, s azonkívül is sokat tárgyalt vitás kérdéssel foglalkozik gyakorlati alapon. A munka elég ügyesen van megírva, írójának gyakorlati érzékéről tanúságot tesz s igy a lapban való leközlésére érdemesnek tartjuk. Miután azonban a pályadíj kitűzésének a dolog természeténél fogva is, intenciója csak az lehetett és volt, hogy egy fontosabb jogi kérdés, elvi alapon, önálló jogászi fejtegetéssel és magasabb jogi gondolkozást tartalmazó okoskodással tárgyaltassék, a beérkezett pályamunkát, miután e kellékeknek, mér tárgyánál fogva sem felelhetett mer), bár dicséretre méltatjuk, de annak jutalmazására a pályadijat kiadandónak nem tartjuk." Ezen vélemény alapján, a szóban forgó cikket (ha írója uen tiltakozik ellene) jövő számunkba közölni fogjuk, még pedig ha addig a szerző nevét velünk közli, ne\"e. alatt; apályadijat pedig ujabbi 50 korona pályadíjjal együtt, ismét kitűzzük. * * * Az ezennel kitűzött pályadijunk összege tehát 100 kor. Pályázhatnak a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák hatásköréhez tartozó területen alkalmazott bir. jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok s a kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyszebeni ügyvédi kamaráknál bejegyzett ügyvédjelöltek: Pályakérdésül a következő tételeket tűzzük ki: A törvénytelen gyermek jogi helyzete, tekintettel az általános polgári törvény tervezetében lefektetett elvekre is. Terjedelme legfölebb 1 nyomatott ív lehet. A pályamüvek legkésőbb f. évi július hó l-ig küldendők be lapunkhoz, idegen kézzel irva, s szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében. A borítékon megjelölendő, hogy az „pályamüvet" tartalmaz. A pályamüvek bírálatára dr. Czikmántory Ottó ügyv. kamarai elnök, Pozsoni Antal s dr. Akontz János kir. it. táblai birák személyében egy bizottságot kértünk fel, mely bizottság lapunk szerkesztőjével dr. Papp József ügyvédi kamarai titkárral együtt fogja a beérkezett pályamüveket megbírálva, azokat érdemükhöz képest jutalmazni. A pályadíj károm jutalmat foglal magában. A legjobb cikk jutalmazása ugyanis 50 kor. A második „ , 30 w A harmadik „ „ 20 „ Reméljük, hogy ezen pályázaton fiatalabb jogász nemzedékünk nagyobb számmal s célunkat megillető nemes érdelődéssel fog részt venni. A szerkesztőség, = A birtokrendező mérnöki vizsgáié bizottság tagjaiul a kolozsvári ügyvédi kamara 1908. évre dr. Isacu Aurél, dr. Menyhárt Gáspár, dr. Papp József és dr. Weisz Miksa ügyvédeket választotta meg. = A Kolozsvári ügyvédi kamara Legutóbbi választmányi ülésén az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette Sirbu János; Rácz József, Szádeczki Lajos, Stentzel János, Greavu Aurél, Komhauser Zsigmond, Weisz Bernát ügyvédj élőiteket. Ellenben dr. Weress András, Fried Henrik, István János és Bartos Gyula az ügyvédjelöltek névjegyzékéből — kamara területéről történt eitávozásuk miatt — töröltettek. — A birtokháboritásrol dr. Vájna Elemér egy tanulmányt üt és bocsátott közre. Szerző a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 522. §-ával foglalkozik tanulmányában, mely szakasz jogot ad a birtokháboritónak arra. hogy a birtokháboritás jogszerűségét érvényesítse a sommás visszahelyezési kereset ellenében. Szerző ezen törvénytervezetet bírálgatva tartalmas fejtegetések után arra a conclusiora jut, hogy a hivatkozott törvényszakasz a tervezetből töröltessék. A tanulmány a marosvásárhelyi „Kossuth" nyomdában jelent meg.