Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 22. szám - Ingyenes jogvédő intézményekről

86. Jogesetek Tára ama rendelkezést, hosy aki a törvény által az elévülés idejére nézve kedvezményezett személylyel közösségben áll, az ugyanazon kedvezményben részesül. 1908. G. ÍJ3/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság A. Miklós kisludasi lakos felperesnek A. Györgyné szül. M. Anna gyámsága alatt levő kk. A. Miklós és kk. A. Mária alperesek ellen birtokbaadás és jár. iránt a vízaknai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében itélt : A felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad. a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy a kereset az | elbirtoklásra fektetett alperesi kifogás alapján el nem utasítható. ! Az eljárt kir. törvényszéket utasítja, hogy a peresfcleknek az ügy érdemére vonatkozó egyéb ügydöntő előadásai felett tárgyaljon és a kifejlendökhöz hozzon, a felülvizsgálati eljárás rendén felmerült költségek viselésének kérdésére is kiterjedő ujabb határozatot. Indokok: A kir. ítélőtábla előrebocsátani kívánja, hogy a jelen per- | ben ugyanazok az alperesek, mint az egyidejűleg felülvizsgált j 1906. G. 62. sz. ügyben és hogy a jelen perben a saját szemé- I lyében felperesként szereplő A. Miklós az 1908. G. 02. sz. perben, mint az ismeretlen helyen tartózkodó A. Dochia gondnoka áll perben, tehát a perbe vonható érdekelt felek mindannyian perben állanak. Ebből folyóan a kir. ítélőtábla ugy találja, hogy az ügy éJdemi elbírálásának a perintézés szempontjából nincs akadálya. Előrebocsátja továbbá a kir. ítélőtábla azt is. hogy A. Miklós és az általa képviselt A. Dochia a kisludasi 43. sz. tjkvben A -rj- 17—22. rsz. alatt foglalt ingatlanoknak a perben álló alperesekkel egyetemben, határozott arányban közös tulajdonosai. ( tehát A. Miklós A. Dochiával vagyonközösségben áll. Ezekre való figyelemmel a kir. ítélőtábla felperesnek a 8. E. 185. §. a) és c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében foglalt ama panaszát, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabálysértést követett el azáltal, hogy az 19fj8. G. 02. sz. egyidejűleg felülvizsgált ügyben A. Dochiával szemben a 30 évi időt az elbirtoklásra az Optkv. 1475. §-ban meghatározott kedvezményes számítás esetén is elegendőnek és fennforgónak találván, felperessel szemben mellőzte az optkv. 1473. §-ban foglalt ama rendelkezést, hogy aki a törvény által az elévülés idejére nézve kedvezményezett személylyel közösségben áll. az ugyanazon kedvezményben részesül, az 1008—3. szám alatt hozott ítéletre is tekintettel, alaposnak találta. Az 1008. G. 02—3. sz. ítéletben ugyanis a kir. ítélőtábla kimondotta, hogy A. Dochia felperes keresetét elbirtoklás okából clutasithatónak nem találja, mert az 1479 §-ban meghatározott 30 év számítására nézve az 1475 §-a azt a kedvezményes intézkedést tartalmazza, Tiogy a tulajdonosnak külföldön való, azaz azon tartományon kívül való tartózkodása, melyben a dolog létezik, a rendes elbirtoklásnak és elévülésnek annyiban áll ellent, hogy az önkénti és vétlen távollét ideje csak felében, következőleg egy év csak hat hónapban számítandó és alperesek abban a perben nem mutatták ki, hogy a jelenleg is ismeretlen tartózkodási! felperes a kereset beadásáig külföldön oly hosszn időn át lett volna távol és viszont az országban oly hosszú időn át tartózkodott volna, hogy a kedvezményes számítás daczára az elbirtoklás bekövetkezett. Figvelemmel tehát A.Miklós felperesnek A. Dochiával való fennebb jelzett vagyonközösségére és tekintettel arra. hogy ebből folyólag az optkv. 1473. §-a értelmében az A. Dochiával szemben fennálló kedvezményes számitá; fe'peressel szemben is alkalmazandó : a kir. lötvényszék az optkv. 1473. §-ban szabályozott kedvezményes számifás figyelmen kivül hagyásával és az itt jelzett jogszabály megsértésével mondotta ki, hogy az elbirtoklás kellékei A. Miklóssal szemben alperesek részéről fennforognak. Tekintettel azonban arra, hogy alperesek más irányú védekezést is terjesztettek elő s minthogy ebben az irányban a felebbezési bíróság ítéletében megállapítás nem foglaltatik, a felülvizsgálati kérelem helyt adásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A panasz tárgyává tett többi alaki és anyagi jogszabálysértések az előadottak után ezúttal érdemi elbírálást nem igéuyelnek. A felülvizsgálati eljárás rendén felmerült költségek viselésének kérdésében való intézkedés az 1>>93. XVIII. t.-cz. 204. §-ban találja indokolását. A képviselők dijai és költségei az 18G3. LIV. t.-cz. 252. §-a alapján n vertek megállapítást. 1903. április 27. v -# Jogesetek marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatába!. Rovatvezető: Kasztrich János, táblai tcfrriácsjcgijiő. Felülvizsgálati eljárásból. Az örökhagyó elhalálozása után a nélkülözhetetlen perbeli teendők elvégzésén ínl, mihelyt az örökösödési nyilatkozatot tett örökösök, vagy azok némelyike perbe lépett, az örökhagyó személyes perbenhagyása megszűnik, nevében többé a pert folytatni nem lehet: az örökhagyó képviselője tehát, ha mint ügygondnok a perviielére megbízást nyert, az örökhagyó nevében, sem hagyatéka képviseletében el nem járhat. Miután pedig a perbe lépett örökösök a pervitel jogát az; Optkv. 517. g. értelmében saját jogukként gyakorolták: e joguk gyakorlásából kifolyólag tehát a pervilcl eredményeért mint saját tényük következményéért a saját személyükben felelősek. 1908. G. 4-)/2. szám. . A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla iti'lt: /7rf« 44^'' A felülvizsgálati kérvényt, amennyiben azt özv. Gy. Ferenczné nevében is benyújtották, visszautasítja; s az ügyet csupán Gy. Lajos és Gy. üóza felperesek felülvizsgálati kérelme folytán vévén elbírálás alá: a most nevezettek felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad; s kimondja, hogy a felülvizsgálati beadványok költségét maguk viselik. /

Indokok : ' y*.z Optkv. 547. §-a szerint az örökhagyót az örökös képviseli/ mihelyt a/- örökséget elfogadta. Az 1674. XXXIV. t.-cz. J3. §-a szerint az ügyvéd megbízója elhalálozása esetén az örökösök érdekében, de csak az örökösök további rendelkezéséig teszi mag azokat a lépéseket, melyek a pervitel tekintetében az esetleges perbeli hátrányok elkerülése végett szükségesek. Az 1894. XVI. t.-cz. 90. §-a szerint a hagyatékhoz tartozó követelések behajtására, ha az örökösök másként nem egyeztek meg, ügygondnok kirendelésének van helye. A törvény e tételes intézkedéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy az örökhagyó elhalálozása után, a nélkülözhetetlen perbeli teendők elvégzésén tul, mihelyt az örökösödési nyilaiko-.... zatot tett örökösök, vagy azok némelyike a perbe lépett, az örökhagyó személyes perbenállása megszűnik, nevében többé a pert folytatni nem lehet; az 'örökhagyó képviselője tehát, ha mint ügygondnok a pervitelére megbízást nem nyert, az örökhagyó nevében, sem hagyatéka képviseletében el nem járhat. Meg van állapítva, hogy Gy. Lajos és Gy. Róza, a perbe lépő s már az elsőfokú bíróság előtt a p3r folytatását átvevő örökösök örökösödési nyilatkozatot tettek ; az pedig nincs igazolva, hogy az örökhagyónak előbbi képviselőjét a per folytatására ügygondnoknak kinevezték volna: a fentebbiekből folyó kétségtelen következmény tehát az, hogy örökhagyó nevében felülvizsgálati kérelem benyújtására örökhagyónak vallott ügyvédje eredetileg nyert meghatalmazása alapján nem jogosult. A felülvizsgálati kérvényt tehát ebben a vonatkozásában vissza kellett utasítani. /•Az 1893. XVIII. t.-cz. Í4. §-a értelmében a bíróság a pülgá/i per és eljárást felfüggeszteni nem köteles, hanem erre csali jogositva van akkor, ha a pernek eldöntése oly körülményektől függ, melyek megállapítása valamely már megindított büntető eljárásnak is tárgya. Ebből következik, hogy az egyik peres fél által kért felfüggesztésnek megtagadása, az idézett törvényszakasz értelmében eljárási szabály megsértését nem állapithatja meg. Felperesek e per felfüggesztését felülvizsgálati kérvényükben is kélik. Lz a kérelmük azonban alaposnak e helyütt nem tekinthető. Mert c perben ügydöntő kérdés az, hogy az alperes által B. Borbálától a megállapított tónyállá1T~Tzl?rml elvett pénzes zaüskoban IníTyen összegű pénz volt? A pénzösszeg kérdése pedig nem olyan kérdés, melyben a büntető eljárás során hozandó ítélet megállapítása a polgári per eldöntésénél kötelezöleg figyelembe volna veendő. E kérdés ugyanis a polgári jogi felelősség szempontjából csupán a felelősség mérvét érinti, melynek eldöntésénél a büntető perbeli megállapítások alapjául szolgáló bizonyítékok is figyelembe lennének ugyan vehetők, ha azokra a felek hivatkoznak, de e kérdés eldöntésénél egyébként a polgári bíróság füg-