Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 22. szám - Telekkönyvi rendtartás tervezete. 4. [r.]

$44. 9<f)c I. ér folyam. 2^ szám. Kolozsvár, 190$. május 1% ÉRDEM3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATAROZATTARÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAOYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I>r. Tóth György, Ku szírien János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ i Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, líeált Fcrencz-utcza 12. sz. Megjeleli minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DM: Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: Telekkönyvi rendtartás tervezete. IV. Irta Bölöni László. — Ingyenes jogvédő intézményekről. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X TBtehünyvi rendtartás teruezete. Irta : Bölöni László ügyvéd. Xiv. Telekkönyvezés tárgyát képezi a tulajdonnak és a tulajdonosnak bejegyzése : az uj reform keretéből a birtok és birtokos kiesik. Most már az a legvitásabb kérdés urbi et orbi, hogy minő joghatályt tulajdonítsunk ezen telekkönyvi bejegyzésnek ? A telekkönyvi bejegyzés mint telekkönyvi tulajdon és a valódi tulajdon közt mi legyen a természeti viszony, a telekkönyvi tulajdonos és a valódi tulajdonos közt mi legyen a törvény szerint előre megállapított jogviszony ugy a magánéletben, mint a peres és perenkivüli hatóságok előtt? Miben áll a telekkönyvi tulajdon <3s valódi tulajdon kölcsönös egymásra hatása? Lehet-é a tkvi tulajdon és valódi tulajdon a bejegyzés által egységes, avagy jogilag is épen olyan különböző két dolog, mint a milyen fogalmilag? Ha valaki ezen kérdésekre meg tud felelni, akkor azt is meg tudja mondani: minő joghatállyal bir egy telekkönyvi bejegyzés, legyen a bejegyzés tárgya akár tulajdonjog, akár zálogjog, mert ez teljesen mindegy, ha az alapjogokat az anyagi igazság szerint mérlegeljük. Világosság kedvéért még tovább distingválok: nem annak a bejegyzésnek kutatom a joghatályát, mely az alaki jog szerint bírálandó el, mint pl. a bejegyzés meg vagy meg nem történte, a bejegyzés hivatalos rangsorának helyessége vagy helytelensége sat., hanem a bejegyzésnek mint telekkönyvi tulajdonnak azt a lényegét és erejét, melyet össze kell mérni mindannyiszor a valódi tulajdon lényegével és erejével, valahányszor szembe kerül egymással a kétféle tulajdon ellentétes követelése, valahányszor az alapjogot kell egyiknek vagy másiknak odaítélni. Az általános jogfejlődés európai történetében meg vannak a világos nyomok, miként fejlődtek ki különböző rendszerek a birtok, illetve tulajdon összeírásának kényszerhelyzetből folyó előnyei vagy hátrányai szerint, mint keletkeztek a mai telekkönyvi rendszereknek alapját képező első institutiók. Az európai alkotmányos államokban az egyéni tulajdon ugyszólva ma már ősi életét éli a hübérállamokban és Magyarországban oly későre kivált egyéni tulajdon életéhez mérve. A XlX-ik század elején codifikalt osztrák polgári törvénykönyvnek még gondja van a feudalismust fenntartó hübérrendszabályokra és Magyarországon csak 1848-ban teremtette meg az országgyűlés az egyéni tulajdont a korona jogának eltörlésével, illetve azon -jognak (tulajdonjognak) az egyes birtokosokra történt átruházásával. Az európai hübérállamokban és Magyarországon 50—60 éves az egyéni tulajdon csak, mig a többi európai államokban annak ma már több százados élete van. Ált aktban a germán államok keletkezése alapiüt a feudalismuson és Magyarország állami egysége biztosíttatott az ősiségi alkotmány szervezésével; a feudalismus és ősiség, mint az állami szervezet fundamentumai szerepeltek: a tulajdonjog a nagy és hatalmas hadsergekkel rendelkező hűbér urak rendelkezése alatt állott a germán államokban, Magyarországon pedig egyenesen királyi joggá tétetett a tulajdonjog, mely a fejedelem és az ország közös védelmének tárgyát képezte. így lett biztosítva a tulajdonjog az erőhatalom által a népvándorlások és erőszakos foglalások kényszerhatása miatt. Ezen alakulás nyomán amott a vazallusok lettek a birtokosok, Magyarországon a nemes emberek (ismétlem : egyes városok és szabad kerületek kiváltságos helyzetétől eltekintve és a birtokjog a tulajdonjogban találta föl védelmét, a kir. adománylevél biztosította a magyarországi nemes ember birtoklását nemzedékről nemzedékre a család kihaltáig. Tulajdonjog a hübéruraké és a magyar királyé, birtokjog a vazallusoké és a nemes embereké. Ekkor jött a telekkönyvezés! Jogvédelmi intézményt szervezett a 13 Raiffeisen szövetkezet is, hét közülök teljesen ingyeneset. A szövetkezetek mintájára idővel a meződazdasági kamarák is kezdtek jogvédőket alkalmazni. így Brandenburg-, Szilézia-, Kelet- és Nyugatporoszország-, Schleswig-Holstein-, Szászországés Wiesbadenben, Bajorországban 1900 óta ugy a gazdakörök, mint a mezőgazdasági tanács állított fel jogvédő hivatalokat, összesen ötöt. A westfáliai kamara nem tart külön jogvédőket, hanem az általa kiadott lapban válaszol a hozzáintézet kérdésekre, Würtenbergben pedig a királyi mezőgazdasági központ a 72,000 példányban megjelenő hetilapjában látja el utasításokkal az érdeklődőket. De a jogvédelem nem mindenütt ingyenes. így például a sziléziai mezőgazdasági kamara szóbeli tanácsért 40 fillért, egy Írásbeli tanácsért 1 korona 20 fillér dijat szed, sőt a szászországi 1—6 koronát is. Stettin városában 1900. óta a betegség, baleset és a munkaképtelenségi biztosítási ügyekben maga a hatóság szolgál nyilvánosan tsnácscsal, ám minden kezesség nélkül. Hat hónapi fennállás után 31S9 személy vette a segélyt igénybe és pedig 1971 szóbeli, 99 írásbeli tanácsot kért, 1125 esetről pedig jegyzökönyvet vettek fel. A segítséget kérők közt sok munkaadó is szerepelt, kiknek ügyeit szintén teljesen díjtalanul intézték el. Nagyon czélszerünek bizonyult jogvédők alkalmazása Brandenburgban, hol az ut, viz és szolgalmi jog, valamint a határrendezések és birtokügy körébe eső kérdéseken kivül gyakran fordultak méhészeti perekben is tanácsért. Az eddig említettektől elütő szervezete van a jogvédelemnek a rhein preusseni mezőgazdasági egyesületben. Ez utóbbi egyesület ugyanis mind a 66 vidéki fiókjába egy jogvédelmi bizottságot nevezett ki, mely áll: az igazgatóból, ügyvédből és egy mezőgazdából. A bizottság azután a falvakba bizalmiférfiakat küld : a parasztok ezekhez fordulhatnak kéréseikkel és panaszaikkal. Ez a mód azért előnyös, mert így helyben és élőszóval adhatja elő kérését az is, aki írni sem tud. Végül egy érdekes berendezést léptetett életbe a weimari mezőgazdasági és az oldenburgi munkásszövetkezet. Mindkettő 1902-ben „békebiróságokaf állított fel a peres ügyeknek lehetőleg békés uton való kiegyenlítésére. Élükön békebirák állanak, kik többnyire nem jogvégzett férfiak, hanem csak idősebb, tapasztalt egyének. Működésük már több izben sikerrel járt, mert közbenjárásukkal nem egy per vált elkerülhetővé. F. E.