Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 3. szám - Az egy évi birtok kérdése a rövid útú (sommás) birtokperekben

3. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny eljárt bíróságnak ítéletét felülvizsgálva, annak mint felebbezésí bíróságnak határozata felett is döntött! Vájjon ebben nem rejlik-e a B. P 384. § 4. pontjában meghatározott semmiségi ok ? A vádlott ellen hatóság elleni erőszak büntette miatt akir. ügyészség mái- vádal cincit, a törvényszék marasztaló Ítéletet hozott. A kir. ügyész nem-e joggal kérheti, hogy a kir. járásbíróság ítéletének egyedül a vádlott részéről az ellen használt felebbezése folytán tartandó nyilvános tárgyalásra — most már a B. P. 552. §-a alapján — meghivassék, hol is a B. P. 553. § utolsó bekezdése értelmében előterjesztését ismét megteheti s esetleg a B. P. 556. §-a alapján semmiségi panasszal él, dacára annak, hogy a kérdésben a kir. ítélő tábla már a fenti végzésével határozott. Véleményein szerint a kir. tábla perjogilag nem volt jogosult a kir. törvényszék — mint felebbviteli bíróság — határozatának megsemmisítésére kiterjeszkedni; hanem feladata lett volna a kir. törvényszék — mint büntető biróság — Ítéletét másodfokban érdemileg felülvizsgálni s az anyagi igazságnak megfelelően elbírálni. Ebből vádlott hátrányára sem keletkezhetett volna jogsérelem, mert az eredmény a bűnvádi eljárásnak újra felvétele esetén is ugyanaz lesz. \ Az egy évi birtok kérdése a rövid útú (sommás) birtokperekben Irta : Dr. Pordea <*.yula ügyvéd. Általános intézmény a kulturállamok jogában a birtokvédelem, értve ezt ügy az ingatlanok, mini a/, ingókra vonatkozólag. Ezen kérdésnek oly gazdag irodalommal bíró története a védelem okait különböző alapokon igyekszik kifejteni, (Absolut, relatív elmélet.) Általában a birtokban magában rejlő, vagy azon kívül eső okokat vesz fel a birtokvédelem szükségessége, gazdasági, politikai, közrendészeti, jogi stb. szempontból való igazolására. Bármiként is álljon a dolog, annyi bizonyos, hogy a jog a gazdasági szükségességet és az általános emberi jogi felfogást még egyes formális constmetiok kt"ilső rovására is respectálni tartozik. A birtok nem jogi hatalom, hanem tényleges uralom s ennek daczára a jogvédelemben részesítendő és részesül is, mivel ellenkező esetben a gazdasági élet. egyik igen nagy részében kizárólag az erőhatalom és erőszakra támaszkodhatna, ami pedig eleve kizár minden gazdasági biztonságot és nyugalmat, ami pedig a jogállam első tulajdonsága. Az emberi gazdasági élet önzésen alapul, világos, hogy a dolgok felett a „birtok" alakjában létesített hatalmi állapot gazdasági szükségletet elégit ki. Tehát az abban megháborított gazdasági szükségletnek mértéke adja meg az ellenállás mértékét, amelylyel a birtok önhatalmú megzavarása megszüntethetni szándékoltatik. Mivel pedig az önhatalmú birtokzavarással szemben reális csakis a fizikai erő lehet, világos, hogy a birtokvédelem, mint jogintézmény, egyrészről azon általános emberi jogi fogalmat legalisálja, amely szerint hatalmi körünket bárkivel szemben és természetszerűleg megvédjük s másrészről ép ezért egy folytonos és szünetnélküli bareznak veszi elejét, illetve csökkenti azt. Vagyis más szavakkal: a birtokvédelem époly természetes, mint szükséges. Kzen igy igazolt birtokvédelemnek jogi formája az u. n. rövid útu, vagyis sommás birtokper, amelynek két faja közül a sommás visszahelyezés iránti tárgyalható thémánk szempontjából. A birtok fogalmából, valamint a birtokvédelemről fentebb mondottakból önként következik, hogy a birtokper és igy a sommás visszahelyezés iránti is. tényleges állapotot véd, — vagyis azt a hatalmi viszonyt, a mely a birtokos és a birtok tárgya között fenáll, arra való tekintet nélkül, hogy ezen hatalmi kapcsolat minő uton és minő eszközökkel hozatott létre. Más szavakkal: a birtoknak esetleges jogi minőségeit e kereset tekintetbe nem veszi. Védi a tényleges állapotot, védi a békés birtokot azért, mert ez közérdekből szükséges. S ha e védelem esetleg érdemtelent ér, a vesztes félnek nyitva áll az ut a hoszszabb útra, de már jogi (petitorius) per által sérelmeit orvosolni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni e pernek azon tulajdonságát, hogy az kizárólag a tényleges állapotot védi. Szükséges ezen körülmény respeetálása azért, mivel a birtokvédelem speciálisan gyors procedúrája, valamint azon jogpolitikai és gazdasági indok, a mely azt szükségessé teszi, indokolja és bizonyít ja is egyúttal, hogy a jogvédelem forma csak a törvényhozó által contemplált gyorsaság mellett felel meg czéljainak. A ténylegességen túlmenő körülmények£figyelembevétele oly védelmet nyújt, a melyre ily alakban szükség nincsen, de garanczia sem, mert hisz jogi pert ily formában lejáratni nincs meg a garanczia (felebbvitel, hatáskör stb.): birtokvédelmet pedig jogi alapon nyújtani, erre megint nincs szükség. A tényleges hatalom mellett való maradás, valamint a gyorsaság egymással összefüggő fogalmak e pernél, a melyek egyúttal e pernek legjellemzőbb sajátosságait képezik. Ha a törvények által kizárt jogi momentumokat is beveszszük e per materiájába, s ha e védeni czélzott birtoktól minősítő qualitasokat követelünk meg; ha a ..birtok" helyett ..qualificalt birtok"-ot védünk csak, ez már kiforgatása és meghamisítása e birtokvédelmi forma törvényes tartalmának. Ekkor már nem felelhet meg e per hivatásának, mivel nem azt védi, a ki „birtok"-ban volt, hanem azt, aki bizonyos tulajdonokkal biró birtokban volt és mivel e qvalitasok törvényen nem alapulnak és igy objectiv alapjok sincs, — e felfogás jogbizonytalanságot is terjeszt, mert hisz az illető megzavart egyén a helyi erre hivatott forumok nézetet kell hogy kipuhatolja, ha vájjon a/, milyen birtokot szokott vagy akar védeni ? Judikaturánkban a sommás visszahelyezési perek iránti kifejlődött, tahin csak kényelmi szempontokkal indokolható azon felfogás, hogy felperes e perekben 1 évi előző békés birtokot kell, hogy igazoljon, ép egy ilyen körülmény, a mely a possessorius pert teljesen kiforgatja valódi és törvényes formájából, ugy materialiter, mint formaliter. És mivel meglehetős népszerűségnek örvend birói karunkban, érdemes röviden foglalkozni is vele. A tétel, a melyet e kérdésben fenti korok vallanak, körülbelől igy formulázható: A sommás visszahelyezési perekben a kereset tényalapjához tartozik a megelőző felperesi egy évi békés birtok; más szavakkal: ennek a keresetben való állítása szükséges s illetve alperes tagadása esetén felperes részéről az bizonyítandó. E felfogás, habár ujabban dr. Katona Mór részéről1 igen alapos és erélyes bírálatban részesült, még erősen tartja magát. Kérdés: helyes uton jár-é a gyakorlat ezen egy évi u. n. kereseti birtok követelésével? Van-e ennek törvényes alapja? s vájjon megegyeztethető-e a birtokper és birtok fogalmi tulajdonságaival? és végül megfelel-é ilyen processualis formában az általa védeni czélzott jogi és gazdasági czéloknak? E kérdésekre már eleve nemmel kell felelnünk és pedig a következő indokokból: [. A törvényes alappal a következőképen állunk. Tény az, hogv törvénveink szolnak bizonyos egy évről. Igy Werbőczy H. K. I. R. 68 tit.: L588 évi 29 t.-cz.; L802. évi 22. t.-cz. 1807. évi 13. t.-cz. Ám de ezen törvényhelyeink egyike sem beszél azon egy évről, a melyet a fente miitett gyakorlat megkövetel. Csak félremagyarázás vezethet ahhoz, hogy ezen törvények bármelyikéből is egy évi felperesi, u. n. kereseti birtokot vezessünk le. Ugyanis az 1588. évi 29. t.-cz. vonatkozó részében igy szól:2 „Hogyha valaki... .valamely fekvő jószágot és birtokjogot . . . .elfoglalni merészkednék! 1. §. akkor a szokott módon egy év alatt, az azon vármegye törvényszéke elébe történt idézés vagy perbehivás mellett, .... a felperesnek kérésére.... ezt a peres ügyet felvenni s a feleket. .. .meghallgatni tartozzék." (t. i. az alispán.) Ugyanezen logikai sorrendben az 1802 : 22. t.-cz.2 a mellett, hogy már csak „a birtokos békességes használata" védelméről szól, úgy intézkedik, hogy az alispán a felperes egyszerű panasza folytán a helyszínén tartott vizsgálat által meggyőződvén a tett törvénytelenségéről: ..a foglalókat az ilyen újonnan, vagyis még nem egy év leforgása óta elfoglalt javak uralmából vesse ki", ha szükséges, karhatalom igénybevételével is. Werbőczy Hármas könyve fentidézett helyében pedig épen csak a spoliator kiűzéséről, kivetéséről szól, a midőn rendeli, hogy a kire valamely fekvőség háramlott, ennek uralmában más 1 Katona Mór dr, /törvényellenes gyakorlat a Curián." Jogtudományi Közlöny IS!).-). 44. sz. 2 Lásd: Magyar Törvénytár, Grill K.