Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 19. szám - Büntethetö-e vagy sem? - Telkkönyvi rendtartás tervezete

lób\ Erdélyrészi Jogi Kttzldny 19. szám. kékesi és Chirói Vazul kolozsvári ügyvédjelölteket a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölte, c) dr. Crisián Vazul volt bánffyhunyadi ügyvédet elhalálozása következtében, a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékéből törölte. Irodája részére gondnokul dr. Pap Endre bánlTyhunyadi ügyvéd rendeltetett ki. d) Dr. Rusz Kornél ügyvédet Szamosujvár székhelylyel a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe felvette, e) Dr. Gyprffy Gyula ügyvédjelölt joggyakorlatát, dr. Róth Hugó kolozsvári ügyved irodájában folytatja. ---= Az eperjesi ügyvédi kamara s a pártfogó ügyvédek. Az eperjesi ügyvédi kamara 1907. évi jelentésében a következőket olvassuk: ..A folyó év folyamán vettük Nagyméttóságod 2232—IV., 1. M. 1908. számú rendeletét, mely a pártfogó ügyvádnek tisztje alóli felmentésének módozatait szabályozza. Ami ezen miniszteri rendeletnek a pártfogó ügyvédi tisztség alóli felmentés — ujonan szabályozott — módozatait illeti, ezen rendelkezéseket kötelességszerüleg tudomásul kell ugyan vennünk, ámde kénytelenek vagyunk hangsúlyozni azt, miszerint ezen rendeletnek ama részét, mely szerint a pártfogó ügyvéd azon az alapon, hogy a pártfogoltja által érvényesíttetni kivánt jogigény — a pártfogó ügyvéd jogi meggyőződése szerint — alappal nem bír, a pártfogó ügyvédi tisztség alól fel nem menthető, — helytelennek és sérelmesnek tartjuk. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 69. §-ának a) pontja ugyanis fegyelmi vétséget állapit meg azon ügyvéddel szemben, ki „nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt." Nagyméltóságod rendelete a kamaráktól azt követeli, hogy tagjait ily fegyelmi vétség elkövetésére egyenesen kényszerítse. A pártfogó ügyvéd ugyanis — akit a kamara az 1874. XXXIV. törvénzezikk 69. és 47. §§-aira való hivatkozása daczára tisztsége alól felmenteni jogosítva nem lesz — kényszerítve lesz ily, meggyőződése szerint nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat készíteni csakis azért, hogy magát a pártfogolt részéről beadandó fegyelmi feljelentésnek ki ne tegye. Mit sem lendít mindezeken az, hogy a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi bíróság által az előbb hivatkozott törvényszakaszok egyike vagy másika alapján a fegyelmi vád és következményei terhe alól később felmentetni fog, mert az ügyvédié nézve nem lehet közömbös az, hogy ő — bár tudomása szerint alaptalanul — hónapokig fegyelmi eljárás alatt áll. Minthogy a kamarák a pártfogó ügyvédeket ezen tisztségek alól csak kellően indokolt előterjesztés alapján, a pártfogolt előzetes meghallgatása után mentették fel, ezen rendelet kiadatásának szükségessége fenn nem forgott, mely rendelet egyetlen eredménye az lesz, hogy az amúgy is elégedetlen, mindenben pártoskodást gyanító és vélt igényeikhez görcsösen ragaszkodó szegények a kamarákat alaptalan fegyelmi panaszok özönével fogják elárasztani, minek útját Nagyméltóságod egyengeti azon kar erkölcsi kárára, mely karra az államot terhelő kötelezettségek ingyenes ellátása hárittatik anélkül, hogy évtizedek óta csak valami is történt volna azon anyagi és erkölcsi válság megszüntetése tárgyában, mely válságba karunk — érdemetlenül, az az igazságszolgáltatás jól felfogott közérdekei ellenére besodorlatott.'* Az eperjesi ügyvédi kamara a fentiekben szintén magáévá teszi azt az álláspontot, melyet e kérdésben a kolozsvári ügyv <li kamara elfoglalt s melyből ez a kérdés felszínre került. Nagyon helyesnek tartanánk, ha az ország összes ügyvédi kamarái ily irányú állásfoglalalásaikat a ministerium elé terjesztenék, mert ezen együttes eljárásból — reméljük — - a ministerium is meggyőződést szerezne az ügyvédi kar ezen legújabb sérelméről. — Vasárnapi munkaszünet az ügyvédi irodákban. A budapesti ügyvédi kamara választmánya 1908. évi ápril ho 2-án tartott üléséből 1116—1908. sz. alatt következő határozati javaslatot terjeszti elfogadás végett az 1908. ápril 29-én tartandó közgyűlése elé: Határozati javaslat. A kamara közgyűlése kívánatosnak tartja, hogy a törvényhozás a vasárnapi munkaszünetet az ügyvédi- és közjegyzői irodákra nézve kötelezöleg és országosan sz abátyozza. Ezen törvényhozási szabályozással egyidejűleg a községit-s körjegyzők magánmunkálatainak teljes megszüntetése keresztül viendő. Ezek megtörténtéig is a közgyűlés ezen kamara területén t &.sárnapi munkaszünetet az ügyvédi kar saját elhatározásából ineqvalősHandónok tartja és ezért a jelenleg az ügyvédség terén e tekintetben mutatkozó orvoslása végett az Ü. R. 21. §-ának 7. pontja alapján határozatilag kimondja azt, hogy a kamara összes tagjaitól elvárja, hogy személyzetüknek ezentúl teljes vasárnapi munkaszünetet engedélyeznek. Oly irodákban, melyekben egynél több alkalmazott van, felváltva egy-egy alkalmazott teljesíthet vasárnap délelőtt szolgálatot. Elodázhatlan sürgős munkák teljesítése czéljából az alkalmazottak (ügyvédjelöltek, irnokokok, gépírók stb.) vasárnapra is behívhatok, de ily esetben külön jutalmazásban részesitendök, melynek legalább a fizetésükből egy napra eső összegnek kétszeresére kell rúgnia. A közgyűlés minden, ezen rendelkezések ellen való cselekvést a kari tekintély megsértésének tekint. A kolozsvári ügyvédi kamara legközelebbi választmányi ülésén fog foglalkozni ezen fontos ügygyei. = ügyvéd kerestetik. Pacsa (Zalám.) községből azon kérelemmel fordultak a kamarához; hogy tegyük közzé, hogy otl fiatal, kezdő ügyvédre szükség van, a ki egy ügyvédi irodái áívehet. Nevezett község közel fekszik Nagykanizsához. Keszthelyhez és Zalaegerszeghez, szolgabírói székhely. (A túlzsúfoltság mai korszakában szinte meglepetést keltett ez a megkeresés. Szerk.) = Az ügyvédek országos szervezése. Dr. Kened* Géza budapesti kiváló ügyvéd egy indítványt terjesztett a Budapesten a mult évben megtartott országos ügyvédgyülés elé, melyben reámutatott arra, hogy az ügyvédi karban gyökeret ve közszellem ereje mennyire fokozódnék, ha a magyar ügyvédség egyöntetű, közös akcióra képes országos szervezetet létesiten Ezen országos szervezet létesítését indítványozta is. Az ország ügyvédgyülés ezen indítványt az állandó választmányhoz utasította bővebb megfontolás és a részletek megvitatása végett. A budapesti ügyvédi kamara utolsó rendes közgyűlésén átlátta az országos szervezésből mind a magyar ügyvédségre, mind az igazságszolgáltatásra származó előnyöket és utasította a választmányt, hogy az országos ügyvédi szervezet létrehozásával a maga hatáskörében is tervezöleg foglalkozzék. A választmány ezen közgyűlési utasítás folytán felkérte dr. Kenedi Géza kamarai tagot, hogy ezen kérdésről részletes memorandumot dolgozzon ki és mutassa be a választmánynak. A magunk részéről ezt a kérdést szintén nagyon fontosnak tartjuk s az országos szervezet létesítése érdekében erőnktől kitelhetőleg mindent elfogunk követni. = A szegedi ügyvédek mozgalma. Ismeretes lapunkolvasói előtt az a mozgalom, melyet a szegedi ügyvédek a kar anyagi és erkölcsi érdekeinek megvédése érdekében indítottak. E mozgalom eddigi eredménye az, hogy a szegedi ügyvédek f. hó 13-iki értekezletükön anyagi és gazdasági érdekeik védelmére megalakították az „állandó ügyvédgyülést" és az ehez való csatlakozásra első sorban a szegedi kartársakat felhívták. Ennek eregményétől függ, hogy aztán a vidékre is kiterjesztessék a csatlakozásra való felhívás. Az értekezleten a szegedi ügyvédek közül 34-en voltak jelen. Szabó Jakab elnök ismertette a tizes bizottságnak a mult számunkban már közölt jelentését és javaslatát. Ennek alapján az értekezlet az ügyvéd anyagi és gazdasági érdekei védelmére és előmozdítására a „szegedi állandó ügyvédgyülést'' meggalakitottnak jelentette ki és elvileg elfogadta a tizes bizottság javaslata alapján azt, hogy az ügyvédgyüléseknek a jelzett érdekek szempontjából a bírósággal, a felekkel és egymással szemben követendő eljárás és magatartás tekintetében hozott határozatai kötelezők legyenek. A gyűlés Szabó Jakab elnöklete alatt egy ötös bizottságot küldött ki, melynek feladata a május havi gyűlés elé a továbbiak tekintetében részletes javaslatot előterjeszteni, különösen is arra nézve, hogy mily alakszerűség és módozatok mellett hozandók azok a határozatok, melyek kötelezők legyenek. Az ötös bizottság tagjai: dr. Balassa Ármin, dr, Reiner Ágoston, Röininger Jakab, dr. Simkó Elemér és dr. Végman Ferencz. A szegedi 71 ügyvéd közül eddig kötelező aláírással 55 ügyvéd csatlakozott a mozgalomhoz. A csatlakozást kifejezetten eddig 5 üggvéd tagadta meg. A mozgalmat továbbra is figyelemmel kisérjük s annak eredményeit — esetleg hasonló akczió megindítása czéljából is — esetenként közölni fogjuk.