Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 19. szám - Büntethetö-e vagy sem? - Telkkönyvi rendtartás tervezete
115,, szám Krdély részi Jogi Közlöny eltörlése telekkönyvek beállítása előtt a maga nemében. Ma i Magyarországon a törvényhozás nem lámaszkodhatik sem az ingadozó gyakorlatra, sem az elméleti tudomány tévedéseire, I miéin csakis u valódi élet praktikus tanításaira. Nem szándékom ezúttal kézirat gyanánt birtokomba jutott [)évai-féle élőadói tervezetet bírálat tárgyává tenni, csak azt a nehézségei, az elfogultság miatt azt a szinte lehetetlenséget igyekszem kimutatni, melylyel meg kell küzdeni Magyarországon ma minden embernek nemcsak Dévai táblabírónak, a ki ingatlan jogrendszerünk reformjával foglalkozik. Ingatlan jogrendszerünk anyagi és alaki követelményei szerűit számolni kell a törvényhozásnak a magánjogi törvények anyagi és alaki kellékeivel, feltételeivel; de'első sorban számolni kell a változás után aval, hogy mi legyen a tárgya a törvénynek? 1848 előtt az ingatlan vagyon tulajdona (eltekintve a kiváltságos szabad birtokoktól) a fejedelemé, birtoka a nemes emberé, robotoló munkája az úrbéres jobbágyé volt. Ezek a jogalanyok és ezek a vagyonok (mert a jobbágy is megengedett és kötelezett munkája után élt) s az ezekre vonatkozó jogviszonyok voltak tárgyai 1848 előtt a törvénynek. 1848 után nem igy van, „másként" van és ezt a „máskénf-et nehéz föltalálni. Igaz, figyelmeztetések vannak, hogy mit kell tenni az 1848-iki törvényben is, hogy t. i. a magánjogot az ősiség teljes eltörlése alapján kell kodifikálni, vannak figyelmeztetések az országbírói értekezletben s későbbi törekvésekben is, de a megfelelő „másként", a kivitel, még nincs sehol és pedig előbb le kell gyúrni, skártba tenni egy erőre jutott téves közvélemény hatalmát, addig a siker biztosítva nem lesz, hiában minden mai tervezgetés. Szomorú sorsa komoly, czéltudatos jogásznak is, czéltudatos jogász gyakorlati sikert kínáló munkájának is, hogy vagy fel kell hagyjon törekvéseivel és simuljon a téves jogászi közvéleményhez, vagy egyszerűen mellőzik munkájával együtt. Így nem codiricalunk. Ez a veszedelmesen makacs helyzet azért rögződött meg, mert nem vagyunk tisztában, hogy az ősiség eltörlésével tulajdonképen mit töröltünk el és hogy az ingatlant tárgyazó telekkönyvi bejegyzésnek, az anyagi igazság szerint, tulajdonképen mi a joghatálya V Ez igaz, a gyakorlati élet, mely a bírák lelkiismeretét és felelősségét lépten-nyomon számonkéri — mindennap bizonyítja és bizonyítja a perlekedés eredménytelensége s indokolatlan nagy költsége mai ingatlan rendszerünkben. E rendszerben rosszabb az eljárás a közönséges lutrizásnál, mert a iutrizásnál csak az a vagyonunk vész oda, a mit önként beadtunk, de a törvénykezés terén odavész a perbeadott vagyon is, azonkívül perköltségekben még egy másik hasonló, sőt sokszor nagyobb vagyon. Nem tudjuk, hogy mi legyen a tárgya a törvénynek és a törvénykezésnek mai jogrendszerünkben, vájjon az a tulajdon, mely a jus regium, vagyis az ősiség eltörlésével a korona rendelkezése alól kivált és egyéni tulajdonná változott ugy az allodialis nemes ember, mint az urbarialis jobbágy kezében lévő ingatlanokat tárgyazólag egyaránt; vagy az az 1848 előtti birtok, mely az adományos nemes ember kezében századokig, a család kihalásáig, önálló jogi életet élt a korona kezében biztosított tulajdonnal szemben is; vagy végül az a tényleges birtok, mely kinek-kinek egyszerű használatában áll? Épen igy haboz a jogtudomány abban a kérdésben is, hogy a telekkönyvezés tárgya vájjon a tulajdon vagy a jogi birtok, avagy a tényleges birtok legyen-é? Itt a kiindulási pont. Ha már maga a kiindulási pont nem ismeretes, nem biztos, hogy lehessen biztos valamely idevonatkozó további tervezgetésünk ? Az igazságügyminiszterium a telekkönyvi intézmény sürgős és gyökeres reformját vette czélba. Míg azonban a kiindulási pontot szabatosan meg nem határozzák, addig a reform sikerülni nem fog soha. Tanácskozások alatt áll a kérdés, bizottság tárgyalja a Dévai-féle telekkönyvi rendtartás előadói tervezetét. Nem tudom tanácskozás tárgyát képezi-é a kiindulási pont meghatározása, vagyis világosan annak a kérdésnek a megállapítása, hogy mi legyen tárgya feltétlenül ugy az ingatlanra vonatkozó szerves törvénynek, mint az országos telekkönyvezésnek, vájjon a tulajdon jogi birtok, avagy a tényleges birtok ? Ennek előleges megállapításától függ minden tervezgetés sikere — az bizonyos. Az anyagi és alaki jog kodifikálása csak kapcsolatos és egységes lehet kétségkívül; sőt a perenkivüli törvénykezés se térhet el a törvény és törvénykezés általános szabályaitól, épen ellenkezőleg egységes kell legyen ez is amazokkal, mivel az ingatlan vagyon jogrendszerében a telekkönyvi bejegyzés (ha az fedi mit ? a tulajdont, a jogi birtokot, a tényleges birtokot ?) alapját kell hogy képezze ugy a törvényes állapotnak, mint magának a törvénykezésnek. A tervezgetések nem jó irányban haladnak, mert mint mondám — egy helytelen jogászi közvélemény hatalma uralja a helyzetet. Miért helytelen ez a közvélemény? Mert nem ismeri az ősiség megszűntének és a telekkönyvi bejegyzésnek valódi joghatályát. Megkísérlem következő alkalommal a kérdés Ibljctatását. Bölöni László. a kiadóhivataltól. Hátralékos előfizetőinket felkérjük előfizetésük megújítására, mert akik előfizetéseiket meg nem újítják, azok részére a lap további küldését beszüntetni leszünk kénytelenek. KÜLÖNFÉLÉK. = Az ügyvédjelöltek joggyakorlatának beszá mitása tárgyában az igazságügyminiszter 49302/IV. I. M. 1907 szám alatt a következő körrendeletet adta ki: Tudomásom vat arról, hogy ugy a budapesi, mint a marosvásárhelyi ügyrédvizsgáló bizottságok az ügyvédi vizsgára való bocsátás iránt előterjesztett kérvények elbírálásánál csakis oly joggyakorlatot számítanak be, amelyről az ügyvédi rendtartás 14. §-a értelmében az ügyvédi kamara állit ki hiteles bizonyítványt, az ügyvédi rendtartás 5. §-a alapján a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje a megszabott három évi joggyakorlatba pedig csak akkor számíttatik be, ha a jelölt ez alatt az idő alatt is az ügyvédjelöltek lajstromába be volt jegyezve. Az ügyvédjelöltek érdekében ebből kifolyólag szükségesnek vélem, hogy a kamara alkalmas uton figyelmeztesse az ügyvédjelölteket, hogy a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje a három évi joggyakorlatba csak akkor fog beszámíttatni, ha ök a kamarába ez alatt is be vannak jegyezve és ha a katonasághoz való bevonulásukat és a szabadság igénybevételét az illető ügyvédi kamaránál előzetesen, a betegséget pedig esetleg csak ntólago$«v is bejelentik, mindenesetre azonban igazoljákA kamarát pedig ezzel kapcsolatban ezennel arra hivom fel, hogy az ügyvédjelöltek által e tárgyban tett igazolt bejelentéseket az ügyvédjelöltekről vezetett lajstromban feljegyezze. Budapest, 1908. évi április hó 10-én. A miniszter helyett: Imling s. k. államtitkár. = Törvényelőkészités az igazságUgyminiszteriumban. Az igazságügyminiszterium élénk kodifikáló tevékenységet fejt ki, amely e reszort úgyszólván minden ágára kiterjed. Az igazságügyminiszter a házszabályrevizió tárgyalása előtt benyújtott törvényjavaslatait visszavonta. Minthogy a javaslatok egy részét már tárgyalta az igazságügyi bizottság, most az ott összegyűjtött anyagot a minisztériumban újra átrostálják és ennek figyelembevételével mérlegelik majd, vajon a kérdéses törvényjavaslatok megfelelően átalakítva, vagy változatlanul kerüljenek-e a Ház elé. Mindenesetre azonban Günther Antal igazságügyminiszter már a legközelebb újra beterjeszti az összes javaslatokat. Ezek közé tartozik a chequeröl, a kereskedelmi ügyletek megkötéséről, az uzsoráról és a káros kereskedelmi ügyletekről szóló törvényjavaslatok, a polgári perrendtartás, a végrehajtási törvény novellája és a büntetőtőrvények novellája. Végérvényesen meg van ezenkívül állapítva es a benyújtásra teljesen előkészítve az ügyvédek segély- és nyugdijegyesüléséröl szóló törvényjavaslat. Előrehaladott állapotban vannak M szövetkezeti törvény javaslata, a tengeri magánjog, a biztosítási szerződésekről, az árurészletüzletről és — külön törvényben — az értékpapir-részletüzletről, az udvarnagyi hivatal illetékességéről, a bírói szervezetről és az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatok előmunkálatai. Ezenkívül serényen folynak a munkálatok a telekkönyvi rendtartás újjáalakítására és az általános magyar polgári törvénykönyv megalkotására. Az anyagi telekkönyvi törvény tervezetével már jóformán elkészültek, míg a formális rész szűkebb enquéte tárgyát fogja képezni és előreláthatólag ugyancsak rövid idő alatt elkészül, hogy még a nyári szünet előtt a Ház elé terjeszthető legyen. = Változások a kolozsvári ügyvédi kamará bán. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy a) Leitz József ügyvédjelöltet, dr. Kenéz Sándor kolozsvári ügyvéd jo". gyakornokaképen; dr. Benedek Aladár ügyvédjelöltet, dr. Szen. kovich Aurél tordai ügyvéd joggyakoraokaképen ; Metes Péter ügyvédjelöltet, dr. Erdős Jenő nagyenyedi ügyvéd joggyakornoka, képen a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe fef vette, bi Dr. D^móny Henrik gvulafphórv;'»ri. rlr. Alwinoj Dezs "