Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 18. szám - A magyar Hamletekről

1907. évi július hó 23-án félévre előre kifizetni volt köteles s igy ha e kamatot mindjárt 1907. évi július hó 23-án fizette is volna meg, ezzel tőketartozása nem kevesebbeden volna s ha ezután a tőkét még a félévi batáridőn belül fizette volna ki, az előre kifizetett kamatból vissza mit sem követelhetett volna. Az 1877. évi VIII. t .-cz. o. §-a értelmében ugyanis, a már megfizetett kamat, még ha a törvényben megszabott mértéken felül is van, többé vissza nem követelhető s csak a félévet meghaladó időre előre levont kamatot lehet a tőkére fizetettnek tekinteni. Nem válhat felperes helyzete kedvezőbbé az által, hogy felperes szerződési kötelezettségének megszegésével az 1907. évi július hó 23-án esedékessé vált kamatot kifizetni elmulasztotta. Követk3zéskép azon az alapon, hogy felperes a 23,000 kor. kölcsöntőkét még 1908. évi január hó 23-ika előtt: 1907. évi szeptember hó 13-án visszafizette, felperes nem követelheti vissza alperestől a 23,000 kor. töke után 1907. évi szeptember hó 23-tól 1908. évi január hó 23-ig 7°/o-al számitolt 536 kor. 64 fill. kamatot; a 805 kor. után számított 9 kor. 50 fill. 8°/o kamatot sem, mert miután a fentiek szerint a 23,000 kor. tőke felévi előre fizetendő kamata 1907. évi július hó 23-án már lejárt, az 1868. évi XXXI. t.-cz. 4. §-a értelmében cz a lejárt kamat is tőkésithetö volt. Ezeknél fogva alperes az öt jogosan megillető kamatokat akkor sem köteles felperesnek visszafizetni s igy felperes Keresetével anyagjogi szabály megsérlésc nélkül akkor is cl volt utasítható, ha felperes a most visszakövetelt kamatokat nem önként fizette is, hanem az ö adósa P. József, a visszakövetelt összeget a felperes beleegyezése nélkül juttatta is felperes tartozására az alperes kezéhez. 1908 márczius 31-én. Feles bérleti szerződésűéi amennyiben a felek szerződése mást nem rendel a bérlet tartama alatt, a feles haszonbérlő a bérbeadó föld tulajdonosnak mással, mint a haszonbért helyettesítő évi termés szerződésszerű hányadrészének a kiszolgáltatásával nem tartozik; ha pedig a feles haszonbérlő szerződés ellenes eljárása vagy mulasztása folytán a termésben a rendes gazdasági viszonyokhoz mérten veszteség származik: e veszteségnek megfelelő kárpótlásával, (optkv. 159ft., 1395. §.) tartozik. 1908. G. 39|2. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla itélt : Alperes felülvizsgálati kérelmének, amennyiben az 233 korona 16 fillér tőkében s ez után 1997. évi június 4-től számítandó 5°j0 kamatban történt elmarasztalása ellen irányul, helyt nem ád; ellenben a felebbezési bíróság Ítéletét alperest a fentemlítetteken felül elmarasztaló többi részében megváltoztatja ; felperest a 233 korona 16 fillér tőkét és kamatát meghaladó, leszállított kereseti követelésével elutasítja, a per, felebbezési és felülvizsgálati költséget a felek között kölcsönösen megszünteti Indokok : A felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy a felek között 1906. évi deczember hó 26. napján létrejött írásbeli szerződés alakilag és tartalmára nézve is valódi. Ezt a tényállást alperes felülvizsgálati kérelmében már csak abból a szempontból támadja meg: hogy ő a szerződés 5 pontjában foglaltak daczára, soha sem kötelezte magát arra, hogy a hosszuvészi dülőbeli kaszálót korláttal egészen körül keríti; s hogy a szerződésnek erre vonatkozó tartalma nyilvánvalóan téves. A támadás mind a 233 korona Ki fillér mind az ezen felüli kártérítési összegre nézve lényeges körülményre vonatkozik. A 233 korona 16 fillér termény kártérítést, illetőleg ugyanis nem vitás a felek között, hogy a hosszuvészi kaszáló 1907. évi termése azért maradt el, mert a kaszáló nem volt körülkerítve ; és épen a körülkerítés elmulasztása okából lett alperes a 233 korona 16 fillér tőkének és kamatának megfelelő részében kártérítésre kötelezve. Alperes jelzett támadása azonban e ponton alaptalan. Mert a szerződés valódisága, alaki tekintetben a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás szerint bizonyítva van; s ezt alperes felülvizsgálati kérelemben már vitássá sem teszi, tartalmának valótlanságát a szerződés 5. pontja vitás tételére nézve pedig alperes tartozott volna bizonyítani. (1893. XVIII. t.-cz. 73. 77. §.) Amit e tekintetben alperes a felebbezési biróság Ítélete s a felülvizsgálati panasz szerint is bizonyítani kivánt. hogy a hosszuvészi kaszálót megelőző időben is részben a szomszédos kaszálók tulajdonosai kerítették be, nyilvánvalóan közömbös. Mert ez a körülmény bizonyítás esetén sem zárja ki azt, hogy alperes a kaszáló körülkerítését a szerződés 5 pontjának megfelelőleg elvállalta. Az ajánlott bizonyítást tehát a felebbezési biróság e ponton jogszabály sértése nélkül mellőzte el: mert közömbös körülmények bizonyítását a bíró elrendelni nem köteles. Különben e bizonyítani kivánt körülményt a felebbezési biróság, — ítéletéből kitetszőleg — már mint bizonyítottnak tekintett ténybeli adatot mérlegelte is akként, hogy annak a szerződés 5 pontja világos kivételével szemben súlyt nem tulajdonithat. A bizonyító adatként mérlegelés terén pedig a biróság szabad belátása szerint Ítélhette meg. hogy annak a körülménynek jelentőséget tulajdonithat-e vagy sem : s ha ugy találta, hogy azzal a szerződés 5 pontja tartalmának valótlanságát, meg nem állapithatja; ebbeli meggyőződése felülvizsgálat alá nem vonható (1893. XVIII. t.-cz. 64., 197. §.). Minthogy pedig e szerint irányadó tényállás marad az, hogy alperes a hosszuvészi kaszálót korláttal körül venni tartozott, s a megállapított tényállás ellen pedig abban a tekintetben, hogy a bekerítés meg nem történt, támadás nincs is; minthogy továbbá nem vitás, hogy a kaszáló 1907. évi termése e miatt maradt el és az is meg van állapítva, hogy a termés elmaradása folytán felperes a kaszálónál 200korona kárt szenvedett; minthogy továbbá irányadó az e részben meg nem támadott tényállás a tekintetben is, hogy alperes a zab-földeket bevetni elmulasztotta, noha a bevetésre, a megmunkálásra és fele termés kiszolgáltatására köteles volt, s ennek elmulasztása folytán felperesnek 33 korona 16 fillér kára volt: az igy összesen 233 korona 16 fillért kitevő tőke és kamata megfizetésére alperest a felebbezési biróság, a felekre nézve irányadó szerződés 7 pontjában foglalt rendelkezésnek s illetőleg a kamatra nézve az optkv. 1333., 1334. §-ban foglalt anyagjogi szabálynak megfelelően kötelezte A felülvizsgálati kérelem tehát e tekintetben sikerre nem vezethetett. Ellenben a kir. ítélőtábla alperesnek a fel nem állított kerítés 200 korona értékének megfizetésére s vagylagosan a kerítés felállítására kötelezése miatt emelt felülvizsgálati panaszát alaposnak találta. A felek közt létrejött, már emiitett szerződés ennek tartalmát tekintve, a haszonbérleti szerződések egyik alfaját képező úgynevezett feles-bérleti szerződés. Erre és az optkv. 1090. §-ának a bérlési szerződésekre vonatkozó általános minősitést tartalmazó rendelkezésére tekintettel, kétségtelen, hogy amennyiben a felek szerződése mást nem rendel a bérlet tartama alatt a feles haszonbérlő a bérbeadó földtulajdonosnak mással, mint a haszonbért helyettesítő évi termés szerződésszerű hányadrészének a kiszolgáltatásával, nem tartozik; ha pedig a feles haszonbérlő szerződés ellenes eljárása vagy mulasztása folytán a termésben a rondes gazdasági viszonyokhoz mérten vesztesség származik: a veszteségnek megfelelő kárpótlásával (optkv. 1294,, 1295. §.) tartozik. Minden más esetleges szolgáltatás csak akkor követelhető, ha az erre irányzott igény a szerződésben meg van a feles bérbeadó részérc állapítva. A most szóban forgó, feles-haszonbérleti szerződés 5. pontjában alperesnek kötelességévé van ugyan ' téve, hogy a hosszuvészi kaszálót korláttal körülkerítse; de e tekintetheti felperes részérc a szerződésben semmi más jogigény nincs megállapitva, mint csupán a szerződés 7-ik pontjában az optkv. 1294., 1295. §-ainak megfelelőleg az: hogy a kerités felállításának elmulasztásából esetleg származó kárt alperes megtéríteni köteles. Minthogy tehát a szerződés nem tartalmazza azt, hogy ha alperes a kerítést fel nem állítja, felperesnek 200 korona felállítási költséget fizetni tartozik : ily követelés fizetésében alperest, a szerződés alapján elmarasztalni nem is lehet. Nem kötelezhető azonban alperes a szerződés alapján a kerítésnek, akarata ellenére való elkészítésére sem. Még pedig nemcsak azért, mert erre kötelezését felperes a keresetében nem is kérte: hanem azért sem, mert a szerződés szerint a kerítés elkészítése nem valamely, felperes javára kikötött munkaszolgáltatást, s nem is bérfizetést pótló és felperest követelésként illető teljesítési kikötést képez: hanem a szerződés 4 és 5 pontja szerint csupán a kaszáló terület ideiglenes