Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 18. szám - A magyar Hamletekről

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ES MAROSVÁSÁRHELYI KJR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 18. számához. Kolozsvár, 1908. április 19. Jogesetek a kolozsvári kii*. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárás köréből. A felülvizsgálati kérelemnek magáiban kell foglalnia annak kijelentését, hogy a fél a felebbezési bíróság ítéletét mely alapon és egész terjedelmében támadja-e meg, vagy melyik részében és hogy annak minő' megváltoztatását kéri. 1908. G. 55/2. szám. A kolozvári kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság végzett: A felülvizsgálati kérelem visszautasittatik és azért az azt ellenjegyző ügyvéd részére költség a saját felével szemben sem állapittatik meg. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 190. §-a szerint a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia annak kijelentését, hogy a fél a felebbezési biróság ítéletét mely alapon és egész terjedelmében támadja e meg, vagy melyik részében és hogy annak minő megváltoztatását kéri. Felperes felülvizsgálati kérelme a törvény fennt idézett rendelkezésének ncrn felel meg, abban nincs előadva és a tekintetben kérés sincs előterjesztve, hogy a felebbezési biróság Ítéletét egészben vagy részben támadja meg és annak minő megváltoztatását kéri. Ezen okból a felülvizsgálati kérelem, mint a törvény kellékének meg nem felelő, az idézett törvényezikk 193. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó volt és azért költség sem volt megállapítható. 1908. évi márczius hó 30. napján. A felebbezési biróság végzése ellen nincs helye a felfolyamodásnak azokban a sommás perekben, amelyekben a fvlelitezési birőtág ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Az igényperekben a per tárgyának értékét az igényelt ingák értéke képezi. 1908. H. 5/2. szám. Végzés A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik s azért dij és költség az azt ellenjegyző ügyvéd részére saját felével szemben sem állapittatik meg. Indokok: A S. E. 214. §-a s a m. kir. Curiának az 1800. XXV. t.-cz. 13. §-a alapján hozót'. III. döntvénye értelmében a felebbezési biróság végzése ellen nincs helye felfolyamodásnak azokban a sommás perekben, amelyekben a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincs: felülvizsgálati kérelemnek pedig nincs helye, ha a pertárgy értéke a 400 K értékhatárt meg nem haladja. (S. T. 181. §.) Az igényperekben a per tárgyának értékét az igényelt ingók értéke képezvén s minthogy az Ö. Dániel javára foganatosított foglalás rendén megbecsült és nevezettel szemben felperes által igényelt ingók értéke 200 K, tehát a fenntebb hivatkozott törvényszakaszban emiitett értéket meg nem haladja, a törvény által kizárt felfolyamodást hivatalból visszautasítani kellett. A felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvéd részére munkadíj és költsége a törvény világos rendelkezése ellenére beadott jogorvoslati beadványért saját felével szemben sem volt megállapítható. 1908. évi márczius hó 30. napján. A felülvizsgálat korlátozásánál nem a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező érték, hanem a kereset tárgyának az értéke az irányadó. 1908. G. 37/2. szám. Végzés: A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja s azért dijat az ügyvéd részérc saját felével szemben sem állapit meg. Indokok: Az 1893. XVIII. t.-cz 181. ij. értelmében ha a kereset tárgyának értéke 400 K-át felül nem halad, felülvizsgálatnak helye nincs. Jelen esetben a blersenyi 2079. sz. tjkvben A I. 7931 hrsz. alatt felvett ingatlan pertávggává iett 1/s-ának értéke ta kereset szerint 200 K : ez az érték a per során vitássá nem tétetet. Noha a felülvizsgálathoz csatolt adó és értékbizonyítvány szerint a per tárgya értéke 500 korona, ez a Körülmény most figyelembe nem jöhet, mert a hivatkozott törvényszakasz a felülvizsgálati korlátozásánál nem a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező érték, hanem a kereset tárgyának az értéke az irányadó. Következőleg, ha a fél a 27-ik §. 2-dik pontja szerint pergátló kifogással nem él, a felebbvitel megengedhetősége és az arra hivatott bíróság meghatározása czéljából a magasabb érték fennforgása a felebbviteli eljárás során nem vitatható. Hivatalból pedig a kereseti tárgy értéke vizsgálat tárgyává csak abból a szempontból tehető, vájjon a felülvizsgálati bíráskodást a kir. Ítélőtábla, vagy a kir. Curia gyakorolja"? Minthogy ezek szerint a pertárgya értékére való tekintettel a S. E. T. 181. §. értelmében ieliilvizsgálatnak nincs helye, a felülvizsgálati kérelmet a S. E. T. 193. §. alapján visszautasítani kellett s azért költséget a képviselő részére megállapítani a saját felével szemben sem lehetett, mert a törvény által kizárt felebbvitelért dij megállapításnak a féllel szemben sincs helye. 1998. évi márczius hó 2. napján. A felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint az az okirat, melynek alapján alperesek tulajdonjogi bekebelezést nyertek, alakilag valótlan, hamis, ez a körülmény szerzett joguk érvénytelenítésére alapul esak akkor szolgálhat, ha az ügylet, melyre alperesek jogukat alapítják, valóban létre nem jött, anyagilag is érvénytelen. 1908. G. 34|3. szám. Végzés. A kir. ítélőtábla az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a felebbezési biróság Ítéletét az 1893. XVIII. t.-c 204. §. alapján feloldja és utasítja a felebbezési bíróságot, hogy peres felek szabályszerű megidéztetésével tartandó tárgyaláson, az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után állapítson meg szabályszerű tényállást a részben, hogy a felperes jogelőde Sz. F. kiegészittetett-e apja és anyja utáni örökrészére nézve s hozzájárult-e az Abrudfalván 1901. március 15. napján kelt adásvevési szerződéshez? s ennek megtörténte után a továbbiakban szabályszerűen eljárva, hozzon az alább megállapított felülvizsgálati eljárási költségűkre is kiterjedő uj Ítéletet. Indokok. A kir. ítélőtábla az alpereseknek az 1N93. XVIII. t.-c. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta abban a részében, mely szerint az id. t. §. c) pontja alapján alaki jogszabálysértést |tanaszolnak, mert, bár a felebbezési biróság ténymegállapítása szerint az az okirat, melynek alapján alperesek tulajdonjogi bekebelezést nyertek, alakilag valótlan, hamis — ez a körülmény szerzett joguk érvénytelenítésére alapul esak akkor szolgálhat, ha az ügylet, melyre alperesek jogukat alapítják, valóban létre nem jött, anyagilag is érvénytelen. Okirat kiállítása ugyanis a szerződő, felek akarat kijelentésének csak egy s nem feltétlenül s az okirat tartalma