Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 2. szám - Az egyenes-adóreform és az ügyvédek

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 2. pzámához. Kolozsvár. 1907. decz. 29. Jogesetek a kolozsvári kii*. ítélőtábla gyakorlatú Hői. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. A ni. kii*, államvasutak kártérítési kötelezettségének a megállapításánál helyesen történt utalás az 1881. XLI. t. e. intézkedéseire és nyilvánvaló, hogy az o. ptkv. iriU fl. §-ban meghatározott Kártérítési alapokon felül alperes kártérítési kötelezettségének jogi alapja az alperes által folytatott vasúti üzemnek harmadik személyek tniajdo; át veszélyeztető természetéhen is Kereshető és a jelen esetben tényleg ebben is rejliK, mint szerződésen Kívüli Kötelem, mivel a vasúti üzem és a felperes által igényelt Kár Között az előre boesátott tényállás alapián az oKozati összefüggés fennforog. L907 G. 89. sz. 1907. Az Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság kélt. A felülvizsgálati kérelemnek nem adatik hely. Indokok. A kir. ítélőtábla az 1803. XVIII. t. c. 185. §, a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A kir. törvényszék ítéletében tényként az nyeri megállapítást, hogy felperes házát, csűrét és takarmányát 1906. november 2-án az a tűzvész hamvasztotta el, amely a P. Pável házán ütött ki, megállapítást nyert továbbá az is, hogy P. Pável szalmával fedett háza az alperes tulajdonát képező pályatesttől 50 méter távolságra volt. hogy a ház a pályatest színén alul feküdt., de a vasuttest és a ház között elvezető Hátszeg— Szurduki-út szélein fűzfák voltak s végül megállapítást nyert az is, hogy alperes az L881. XLI. t.-c. hatálybalépte előtt az 1868. LV. t.-c. hatályban Ide alatt P. Pável szalmával fedeti házát egy ízben zsendelylyel befedette volt, azonban ennek megromlásával alperes eredmény nélkül lett szorgalmazva az ujabbi befödelés eszközlésére és P. Pável az elrongálodott zsindely fedelet ezelőtt mintegy 20 évvel zsupfedéllel pótolta. A kir. törvényszék ténymegállapítása szerint 1906. nov. hó 2-án ez a zsup (szalma)- fedd az alperes tulajdonai képező mozdonyból a füsttel együtt kicsapott szikráktól tüzet fogott s innen terjedt el a tüz az akkor duló szélvihar következtében felperes házára is. E ténymegállapításra való figyelemmel a kir. Ítélőtábla ugy találta, hogy a felebbezési hiróság anyagi jogszabályt nem sértett akkor, amidőn alperest a keresetbe tett követelésből megállapított tényleges kár- és járulékai erejéig marasztalta. Helyes ugyanis a felebbezési bíróság ama jogi felfogása, hogy a felperes által igényelt kár az 1881. évi XLI. t.-c. hatályba [épte utáni időben keletkezvén, a jelen per elbírálásánál az L881. XLI. t.-e. rendelkezései, nem pedig az L868. LV. t.-c. rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, mert az előbbi t. c. 88. §-a az 1868. LV. t. cikket teljesen hatályon kívül helyezta és igy a kir. törvényszék a jelen per eldöntésénél az L868. LV. t.-c. 19. §-á1 anyagi jogszabálysértés nélkül mellőzhette. ' Ebből folyóan alperes kártérítési kötelezettségének a megállapításánál helyesen történt utalás az L881. XLI. t.-c. intézkedéseire és nyilvánvaló, hogy az o. ptkv. 1294. §-tan meghatározott kártérítési alapokon felül alperes kártérítési kötelezettségének jogi alapja az alperes által folytatott vasúti üzemnek harmadik személyek tulajdonát veszélyeztető természetében is kérésit < fii és a jelen esetben tényleg ebben is rejlik, mint szerződésen kn-üli kötelem, mivel a vasúti üzem és a felperes által igényelt kár között az élőrebocsátott tényállás alapján az okozati összefüggés fennforog. Épen ezért az 1881. XLI. t. c. 16. §-ban foglalt tüztáviatra | vonatkozó határozatoknak nem az a kizárólagos célja, hogy a I vasúti vállalatokat terhelő felelősséget az intézkedések meg nem tartásának esetére korlátozzák, hanem másfelől az is, hogy] a vasI uti üzemmel velejáró veszélyt kevesbítsék, amit igazol a jelzett t.-c. 18. §-nak ama rendelkezése is. hogy a 16. §-ban megállaj pitott tüztávlat a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával kisebbíthető is. ami nem a tjog korlátozását, hanem a vasul | kártérítési felelősségének az üzemmel kapcsolatban való nőve* kedését vonja maga után. Az 1881. XLI. t.-c. 9. §-a ugyanis idevonatkozólag parancsolólag azt rendeli, hogy a tüztávlat címén a kisajátítási tervbe felvett épületeket a vállalat vagy a tüztávlati szabályoknak megfelelő módon tűzbiztossá tenni, vagy kisajátítani köteles s habár alperes a vasút építése idejében fennállott 1868. t.-c. rendeli kezéseinek azáltal, hogy P. Pável házának szalmával fedett fej delét zsindellyel befedette, meg is felelt — ezáltal nem menekült a vasút üzemével járó veszély okozta károk megtérítésének kötelezettsége alól, okoztatott legyen a kár. akár a tüztávlaton kívül, akár azon belől. És alperes e felelőssége az adott esetben annál is inkább megáll, mert eltűrte, hogy P. Pável zsindellyel fedett házát, a zsindely elkorhadása következtében, szalmával fedesse be s ezáltal a ház a szalmával fedett házakra megállapított tüztávlaton belül essék — tehát e midasztás is terheli okperest a felperesre nézve beállott károsodásra való vonatkozásba n. Alperes felelősségét felperessel szemben nem szünteti meg, | tehát az sem, hogy a tüzet fogolt házat P. Pável fedette be szalmával, mert első sorban a vasútnak áll kötelességében a vasúti vállalat üzemével járó veszélyek elhárítására vagy keve.sbitésére célzó szabályoknak érvényt szerezni és I*. Pá veit az illetékes közigazgatási hatóság utján a szalmával való fedéstől eltiltani, neki állott érdekében. Ezekből okszerűen következik, hogy az o. ptkv. 1294., I 1295., 1311. és 1313. §§-ban foglalt anyagi jogszabályok sem j lettek megsértve alperesnek a kereset értelmében való maraszj talása által és pedig annál kevésbé, mert vétlen eset fennfnrgái sát az adott esetben megállapítani nem lehetett. 1907. július hó 1. Végrehajtási eljárásból. I- A veszeély valószínűségének az igazolására elegendő, ha az adós ellen a kielégítési végrehajtás előzően el van rendelve, amitől számítva hosszabb idő el nem telt. \em szükséges a foganatosítást is igazolni. II. A végrehajtási törvénynek a biztosítási végrehajtás elrendelhetésénél is alkalmazandó 9. §-a szerint, ha a végrehajtási jog valamely viszonkőtelezettségtől függ, annak beálltát a végrehajtató tartozik igazolni, amennyiben az a bírósági iratok által igazolva ninesen. 4105 -1907. I. szám. H. Hugónénak a .... czég elleni végrehajtási ügyében végzés : A királyi Ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatja : a biztosítási végrehajtás iránti kérelmet elutasítja, a foganatosított végrehajtási eljárást minden következményeivel együtt hatálytalanít] a s a biztosítási végrehajtást kérőt kötelezi arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek költségét megfizesse. Indokok. A felfolyamodó, aki a perben alperes, az első biróság által kötelezve van a biztosítási végrehajtást elrendelő végzésben jelzett tőke, kamat és perköltség fizetésére. Hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletet megelőző eljárásban az alperes képviseletét illetően szabálytalanság forog-é fenn, amint ezt a felfolyamodó vitatja, az nem képezhette ezúttal