Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 14. szám - A polgári perrendtartás tervezete és a zugirászat

54. Jogesetek Tára 14. szám. 5. II a az árverés a Követelés kiegyenlítése folytán foganatositallan marad, a végrehajtót az eljárási dij fele illeti. Ha a bírósági végrehajtó állal kitűzött árverés, — abból az indokból, inert az árverésre kitűzött időben a helyszínén a végrehajtást szenvedett a követelési összegei kiegyenlíti, — foganatositatian marad, a bírósági végrehajtól a 81158—1891. I. M. rendelet 3. §-a értelmében az eljárási díjnak fele összege illeti meg, s ennyi állapítandó meg részére. (11)0:2. X. 17. sz. 8C47-902. I.) <>. Az 1H7I. évi ÍA. t.-e. 21. §-ában jelölt cselekben, amenynyiben a végrehajtási összeg a lefoglalt tárgyak becsértékénél kevesebb, a végrehajtó eljárási dija a végrehajtási összeg alapján állapítandó meg. Az 1871. éyi 51. t.-e. 24. §-ában jelölt esetekben, amenynyiben a végrehajtási összeg a lefoglalt tárgyak becsértékénél kevesebb. — a bírósági végrehajtó eljárási dija a végrehajtási összeg alapul vétele mellett állapítandó meg, az itt nem emiitett esetekben pedig a 31158—1891. I. M. rendelet 1. §-ában jelölt érték veendő alapul az eljárási dijak megállapításánál, (1902. XI. 22. sz. 1320—902. 2915—899. és 2202—893.) 7. A kir. közjegyző a hiánypótlás végett holott bíróság; határozat ellen íclfol.vaniodással ncin élhet. Örökösödési ügyekben a kir. közjegyző által megtartott tárgyalás alapján felveit hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvnek hiánypótlás végett a kir. közjegyzőhöz való visszaadása tárgyában a kir. járásbíróság által hozott határozatok ellen a kir. közjegyzőt felfolyamodási jog nem illeti meg. NB. Ez elvi álláspontot a 4~>. sz. értekezlet megállapodás is fenn tartotta. L. ott ! H. Az 1X91. évi 16. t.-c. OO. §-ában jelölt esetekbeu az osztályos egyezséget nem a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe, hanem külön jegyzőkönyvbe kell felvenni. Az 1894. évi XVI. t.-c. 60. §-ában jelölt esetekben az osztályos egyezséget nem a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe, hanem a hivatkozott szakasz értelmében felveendő külön jegyzőkönyvbe kell felvenni s a hagyatéki bíróság csak a hagyaték tárgyát képező ingatlanokról intézkedhetik; a létrejött osztályos egyezséget pedig telekkönvvi foganatosítás végett egyszerűen a telekkönvvi hatósághoz leszi át. (1902. Xí. 22. Sz. 2822-2824. és 3407— 902. 1.) NB. L a 44 sz. megállapodást. i>. A kisajátításról szóló tS&Q. XU. t.-e. ff©. £-nak alkalmazása kérdéséhez. Az 1880: XLI. t.-c. GO. §-a értelmében a kisajátítási eljárás alá vont területekre a telekkönyvi halóságok által a tulajdonjog bekebelezése nem csak akkor rendelhető el, a mikor a kisajátítási eljárási egalább az egy községben kisajátítandó összes területekre van befejezve és a kisajátító vállalat a tulajdonjog bekeblezését az ugyanazon egy község területén kisajátított öszszes terülelekre egy beadványban kéri, hanem a kisajátító vállalat a kisajátított területre a tulajdonjog bekebelezését a kisajátítási eljárás teljes befejezése előtt is mindannyiszor kérheti, valahányszor a kisajátító vállalat a kisajátítás körébe vont bárínely terület tekintetében bejegyzésre alkalmas okirat birtokába Jut. (1902. n. 28. sz. 4002—901. I.) I<>. A közigazgatási hatóságnak olyan jogerős határozata alapján, nelylyel a községi számadót az 1886. évi XX53. t.-cz. 111. §-a alapján számadási térítményben elmarasztalja, a kielégítési végrehajtás elrendelése nem taríozik a bíróság hatáskörébe. A közigazgatási hatóságnak olyan jogerős harározata alapján, mellyel a községi számadót az 1886: XXII. t.-cz. 144. §-a alapján számadási térítményben elmarasztalja, a kielégítési végrehajtás elrendelése nem taitozik a bíróság hatáskörébe és pedig tekintet nélkül arra, hogy ingó vagy Ingatlan vagyonra vagy az örökösök ellen kéretik a végrehajtás, vagy hogy volt-e előbb már az 1881: LX. t.-cz. 223. §-a alapján biztosítási végrehajtás elrendelve vagy sem. (1902. XII. 16. Sz: 4580—1902/1.) NB. A nagyváradi tábla 6. sz. polg. határozata szerint: a közigazgatási hatóságok ingatlanra vonatkozó végrehajtás elrendelésre hatáskörrel nem bimak. 1. K. XV. 2. sz. 65. lap. II. Az eihaat kir. közjegyző iratai közt ícl nem talált okiratok megsemmisítése iránti eljárás csak az érdekelt felek ez iránti kérésérc indítandó mes. Az elhall kir. közjegyző iratai közt fel nem található s állítólag elveszeit közokiratok megsemmisítése iránti eljárás 1874: XXXV. t.-cz. 40. és 150. §.) csak az érdekelt felek ez iránti külön kérésére és uem hivatalból teendő folyamatba. (1902. XII. 16. sz: 4380/902.) 13. Oly birói határozatok alapján, a melyekben az ügyvéd részére saját felével szemben dijak és költségek állapíttattak meg, ezek erejéig az ügyvéd javára a tkv. rts. 89. g-a alapján zálogjogi előjegyzésnek nincs helye. Oly birói határozatok alapján, melyekben az ügyvéd részére saját felével szemben dijak és költségek állapíttatlak meg, e dijak és költségek erejéig az ügyvéd javára zálogjogi előjegyzésnek hclve nincs. (1902. XII. 1G. sz. 4380—1902/1. így a Guria is 1896. V. 13. 1700.) 13. A Kir. közjegyzőt, mint bírósági megbízottat az árverés körüli eljárásért milyen díj illeti meg ? A kir. közjegyzőt, mint bírósági megbízottat az árverés körüli eljárásért nem az általa külön címeken (előkészülés, az ügy tanulmányozása, napidíj, jegyzőkönyvvezető napidija, irásdij, bánatpénz letétele, jelentés szerkesztése és beadása stb.) esetleg felszámított egyes összegek, hanem az 1886. hl. t.-e. 25. §-a értelmében a tárgyak értékének megfelelő, időszerinti munkadíj illcli meg. Ezenkívül azonban Cáakis a hivatkozott törvény 19. és 20. §§?ai eseteiben a kir. közjegyzőt az ott meghatározott vitelbér és napidíj is illeti meg. (Í903. IX. 25. 3424—1903, 2026—903, 3542—903. és 509—904. 1. sz. Lásd még: a) kir. it. tábla 3. sz. polgári döntvényét, b) a tábla 1903. XII. 22. 4775—903. I. sz. és 9250—905. I. szánni tanácsi határozat.) 11. Kir, közjegy zőt, mint birói meghízottat csődtömeg leltározásáért megillető dijak kérdéséhez. 1. A kir. közjegyzőt, mint birói megbízottal esödtömegek leltározásáért az 1880. 51. t.-c. 1. §. e) pontja és 25. §-a alapján a tárgyak értéke és az eltöltött idő szerint kiszámított munkadíj illeti és ezen felül esupán a 25. §. 2. bekezdése alapján járnak neki a 19. és 20. §. esetében meghatározott dijak. Ezeken kívül azonban más cimen dij meg nem illeti, tehát irásdij sem. mely e törvény rendelkezése szerint csak magánniegbizásoUnál jár: sem a jegyzőkönyvvezető napidija, mely dij felszámításának a törvényben alapja egyáltalán nincs. Fölszámithatja még a zárlat foganatosítása körül felmerült, a tárgyak értékének megfelelő idő szerinti munkadíjait is törvény 20. §-a értelmében. 1. A csődtömeg leltározásánál: a) a becsüsöknek egész napra fél napra b) a tanuknak 10 K. 6 K. 8 K, 4 K. egész napra — — — — — —• fél napra — — — — — — napidíj jár. (1903. XII. 22. 4775-1903. 1. sz.) Lásd meg a kir. ítélőtábla :;. polgári {[öntvényét ií 15. Kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat a beterjesztő jelentésért külön dij nem illeti. A kir. közjegyzői az 1880: 51. t.-cz. 11. a) pontja alalt jelzett 1 korona dij abban az esetben, a mikor a közjegyző az 1888. évi 947. I. M. E. sz. rendelet 11. §. 5. bekezdése értelmében hozzá jutott birói megbízás folytán eszközölt fordítást a bírósághoz bcletcijeszteni nem illeti meg. (1903 október 31 4030/903. I. sz.) 16. Ha a hagyatéki leltárból a közszerzeménvként elismert vagyon az özvegy részére kihasittatik is, a kir. közjegyző díjátalányát nem a leszállított érték, hanem a leltárban felvett összes vagyon értéke 1894: XVI. t.-cz. 117. §. alapján kell megállapítani.