Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 14. szám - A modern bűnper ügyfelei o főeljárásban. 4. [r.]

I. évfolyam. 11. szám. Kolozsvár, IÍMÍS. március 'i'-i. ERÜELYRESZI30GI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTARÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich Jánes, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp Józsoi ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Sleák Fereiicz-utcza i'i. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévire 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK,; A. modern hünper ügyfelei a főeljárásban. Irta: Atzpl Béla dr. kir. törvényszéki bíró. — A polgári perrrendtartás tervezete és a zugirászat. Irta : Dr. Tóth György. KELÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei. TÁRCZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek: Közli: Dr. Tóth Gyön/ij. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kii-. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. )( 9 modern biinper ügyfelei o fooljárosbon. h la : Rtzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. X cv. Az 1897. évi törvény szerint a ví'wtloll és védő már előbb értesülve vannak arról, hogy milyen vád ellen kell a védelemnek készülnie, de ezen törvény életbelépte előtt a titkon vezetett elővizsgálat mellett nagyon is kívánatosnak mutatkozott a vádlott részére az előkészületi idő. Meg kell meg jegyezni, hogy űgy a vádló, mini a vádlotl fontos okból késhetik, hogy valamely bűnügy későbbi esküdtszéki ülésszakra utasitlassék, e fölött az elnök határoz, aki saját akaratából is jogosítva van valamely bűnügy tárgyalását más esküdtbirósági ülésszakra áttenni. Az előadottakból eléggé világos, hogy a franczia hünperben az ügyfél egyenlőség elve a főtárgyalás előtti szakban az esküdtbirósági eseteknél nem óvatik meg, mert egyrészről az államügyész a perbeli cselekményeknek egész sorozatát teljesiti, melyek nem öt, hanem a bíróságot illetik, másrészről, különösen a vagyontalan vádlott perbeli ellenfelének hozzájárulása nélkül alig lehet azon helyzetben, hogy vedö tanúit a fő.tárgyalásra hozhassa. Hogy azonban az államügyésznek dönt(') befolyása lehet arra, vájjon a védelmi tanuk a fötárgyalásra megidéztessenek-e vagy sem, véleményem szerint semmivel sem indokolható, mert oly ideális felfogás, mint amilyent a törvényhozás az államügyészségről táplált, nem egyeztethető össze első sorban a bűnüldözésre hivatott állami hatóság feladatával. Majdnem száz éves tapasztalat igazolta, hogy a franczia államügyészeknél a vádló a törvények őrét mindig háttérbe szorította. A fenyitö rendörb íróság háromféleképen íöglalkozhatik bünügygyel: a vizsgálóbíró vagy vádtanács által történt odautasitás folytán, közvetlen idézés (citation direete) által és a perbeli feleknek önkéntes megjelenése folytán (comparution volontaire des parties). Az első esetben az államügyész feladata legkésőbb 48 óra alatt a bíróság iratait oda átküldeni és ugyanannyi idő alatt a vádlói tat a fötárgyaláshoz megidézni, ugy hogy annak legkevesebb 3 napi előkészületi ideje maradjon. Ha tehát valamely ügy a megtörtént elővizsgálat után utasítás folytán a törvényszékhez (tribunal eorrectionnel) került, ugy tényleg főtárgyalás előtti eljárásnak van helye, de esak a legszűkebb keretben, miáltal a vádlottnak alkalma nyílik védelméhez előkészülni. Ezen eljárásban azonban a bíróság részéről vizsgálati eselekmények nem eszközöltetnek, az engedélyezett határidő csak a felek részéről kifejtendő tevékenységre szolgál. Másképen van az úgynevezett citation direete esetében, amikor a vádié) — ministére public, partié civile vagy államügyekben az illető közigazgatási hatóság — megidézi a vádlottat és mindeneseire a personnes eivilemcnt responsables a bíróság elé, anélkül, hogy elővizsgálat, birói nyomozás vagy főtárgyalás előtti eljárás lelt volna : épen oly kevéssé lehet természetesen helye a főtárgyalás előtti eljárásnak, ha a felek közmegegyezésképei) ügyüket a bíróság elé viszik, avagy a vádlott a közvédő egyszerű értesítése (simple overtissement) folytán a bíróságnál megjelenik.1 A rendörbiróság (tribunal de simple poliee) ugyanazon módon foglalkozik valamely ügygyei, mint a fenyitö rendörbiróság. Ha valamely ügy a vizsgálóbírótól, a vádtanácslól, a fenyitö rendörbiróságtól vagy a semmitöszek büntetöosztályálól a rendőrbírósághoz áttételik, ugy a vádlott és esetleg a persones civilement responsables 24 órával a főtárgyalás előtt a rendörbiróságtól értesítést kapnak, épen ugy, ha az idézés az államügyésztöl vagy a íafogánféltől bocsáttatik ki. Sürgős esetekben a 24 órai idő a bekebiró rendeletéből megrövidíthető és ily esetben a felek arra szoríthatók, hogy még az idézés napján jelenjenek meg. Egyébként a 24 órai idő betartandó és ennek figyelmen kívül hagyása mellett hozott makacssági ítélet semmis. (Űrt. 14ö. 1.) A főtárgyalás előtti eljárásról itt ép oly kevéssé lehet szó, mint a comparution volontaire esetében. Az angol jogban a perjogi elbánásnak két módját kell megkülönböztetnünk a büntetőügyekben, hogy megállapíthassuk, vájjon főtárgyalás előtti eljárás egyáltalában létezik-e: tryal bv jury und summary jurisdiction. A sommás ítélkezésnek ezen eljárási módjánál, mint már a szó szerinti értelemből is kivehető, minden felesleges alakiság mellőzésével a szükséges bizonyítás felvétele után főtárgyalás előtti eljárás nélkül Ítélet hozatik. Azonban az 1848 évbeli „summary Jurisdiction Acl" érvénybe lepte óta, aki „indictable offenee";! miatt terheltetik, jogosítva van követelni, hogy az esküdtbíróság elé utasittassék.1 Ha valainelv büneset a jury határozatával döntendö el, akkor az esetek nagy számában főtárgyalás előtti eljárás is van, mely eljárási stádium a békebirói áttételi határozattal (committnient) kezdődik és az úgynevezett ..arraigument"r,-tel végződik. Az áttételi határozat után egész a fötárgyalásig van ideje a vádlottnak egyedül vagy védőjének segélyével védelmét előkészíteni, mely ezélból a hatóságok neki segítségére vannak. Minden személy, aki treason vagy felony miatt az esküdtbíróság elé utaltatott, követelheti, hogy a legközelebbi esküdtbirósági ülésszakon az itélöbiróság elé állittassék: ha ily gyanúsított a legközelebbi ülésszakban mégis az esküdtek elé nem vitetik, ugy minden további nélkül üldözése abbanhagyandó, ha csak nem a vád tanúi voltak a megjelenésben akadályozva. A vádlott 1 V. ö. Garrand p. 692. A törvény 147. art. a coinperation volontair<des parties formáját nem ismeri el. Ily értelemben határozott a semmito szék és 1822., 1828. és 18r>3-ban : „Devanl les triburanx cerrectionnels, eomine devaut ceux de simple poliee, la partié leséé et le prévenu jouissent de la faculté de coruparaitre volontairement, saus ordonnanee de Fenvoi et sans citation préalable" ! V. ö. Az indictable olTence fogalmát 11. és 12. Viet. e. +2. s. l.The indictable OO'ence Act, 1848. és Archbold p. i. * Y. ö. Slewart. Summary .furisdiction. Review, Yol. IX. 129. IV. s Ez a vádlottnak az ttéNbiróság előtti állása, mintán jogerősen vád alá helveztetelt.