Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 13. szám - A modern bűnper ügyfelei a főeljárósban. 3. [r.]

50. Jogesetek Tára. 13 szám. diját éz költségét pedig 14 koronában a végrehajtást szenvedő terhére állapítja meg. Mert: Az LÖ81. LX. t.-cz. 27. értelmében a végrehajtási költségek a végrehajtás szenvedőt terhelik s a csatlakoztatott korábbi hitelezők árverésen megjelenési költségei e tekintetben kivételt nemcsak nem képeznek, de sőt a végrehajtási törvény 189. §. értelmében, mint a többi végrehajtatok ilynemű költségei minden más követelést megelőznek. De megállapítandó felfolyamodónak az árverésen megjelenési költsége különösen azért, mert a hivatkozott törvény 160., 167. és 189. §§-ai értelmében a csatlakozásnak azon joghatálya van, hogy ha a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverés bármi okból meg nem tarlatik : az árverés a csatlakozott későbbi végrehajtató érdekében tartatik meg. Felfolyamodónak az árverésen megjelennie tehát joga volt s megjelenése szükségesnek is mutatkozott, mert kellő számú árverelők jelentkezése esetén az árverés megtartását tetszéséhez képest egymaga is szorgalmazhatta volna. 1908. január hó 8. napján. Jogesetek marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kuszbrich János, táblai tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. Kétségtelen s a bírói gyakorlat is állandó abban, hogy aki másnak adósságát kifizeti, az a hitelező jogaiba lép s jogosítva van a7. adóstól a helyette megfizetett adósság megtérítését, az előbbi hitelező külön engedménye nélkül is követelni. 1908. G. 14/2. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla G. Gandit felperesnek Sebes község alperes ellen 993 kor. 56 fillér tőke és jár. iránt folyamatba tett sommás perében alperesnek a felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad, alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok : Jelen per tárgyát az képezte, hogy felperes a község tartozását kifizetvén, ezt most alperes községtől a helyette való teljesítés czimén követeli. Az e czimen való követelést pedig ebben az esetben, midőn felperes alperes beleegyezése nélkül fizetett, az optkv. 1423. §-a szabályozza; s nem alkalmazhatók a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó azok a szabályok, melyek lényegileg az ügyvitel folytán fölmerült költségek megtérítéséi szabályozzák. Annyiban téves ugyan a felebbezési bíróság felfogása, mintha az adós beleegyezésével az ennek tartozását fizető harmadik személy, ha engedményt a hitelezőtől nem követel, az adóstól a fizetett összeg megtérítését az optkv. 1422. §-a alapján nem igényelhetné; és pedig azért nem, mert a fizetés által az adós tartozása megszűnt. Abban a tekintetben ugyanis, hogy ily követeléssel a fizető a harmadik az adós ellen felléphessen, nincs különbség az optkv. 1422. és 1423. §-a között, mely utóbbi szakasz szerint pedig a fizető harmadik a fizetés után is jogosítva van a követelés átengedését a volt hitelezőtől kívánni; holott ;i fizetés által ennek joga az 1423. §. esetében is megszűnt. Már pedig abból, hogy a hitelező az adós helyett, ennek beleegyezése nélkül történt fizetés után is köteles jogát a fizető részére átengedni, ha közte és a fizető között előzetes megállapodás erre nem is létesült: továbbá az optkv. 1358. §-ának rendelkezéséből egészen kétségtelen s a birói gyakorlat is állandó abban, hogy aki másnak adósságát kifizeti, az a hitelező jogaiba lép s jogosítva van az adóstól a helyette megfizetett adósság megtérítését, az előbbi hitelező külön engedménye nélkül is követelni. E tekintetben tehát felperes követelése anyagjogi alapjának meghatározásánál sem az optkv. 1423. 1358. §-ait elmcllőzni nem lehet; sem a czélból, a megbízás nélküli ügyvitel különleges szabályaiban követelési alapot keresni nem szükséges. Minthogv azonban a tényállásra, az anyagjogi szabályok;!1 a felülvizsgálati bíróság hivatalból alkalmazhatja (1803: Xvm t.-cz. 2(»3. $.): alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy az optkv. 1037. 1038. §-ainak a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabálvai volnának megsértve, magától elesik. Mert felperes követelési joga az optkv. 1423. és 1358. §-ai alapján megáll. Ez alapon tehát felperest a kereseti követelés megilletvén, alperesnek az a felülvizsgálati érvelése is alaptalan ; hogy közte és felperes között semmiféle jogviszony, se szerződési, se tartozatlan fizetési, se károkozás folytán keletkezett jogviszony nem volna, s hogy e miatt elmarasztalása az optkv. 850. §-át sértené. Alperesnek az a felülvizsgálati állítása, hogy felperes azt tudva teljesített fizetést, hogy ő nem tartozik, s így részéről ajándékozás forogna fenn. melynél fogva felperest követelési jog nem illetné, egészen tarthatatlan, minden alap nélkül való állítás-. Mert felperes a tényállás szerint alperesnek a hitelező kir. kincstárral szemben fennálló tartozását fizette ki; tehát ajándékozásról szó sem lehet, arra nézve pedig, hogy alperes irányában forogna fenn ajándékozás, egyáltalában semmiféle ténybeli alap megállapítva nincsen. Végül alperesnek azt a felülvizsgálati panaszát, hogy a községet illetett 1000 koronás devinculált regálé kötvény beváltási összege eltűnt, s a községi képviselőtestületi határozat szerint (1. D. 59/12. sz. tjkvnél) pedig alperes tartozása ebből lett volna fedezendő, s e határozat foganatosításának elmulasztásáért felperes is felelős volna, felperes tehát nem követelhetné azt az összeget, a melyet azután a községnek megtéríteni tartoznak; egyáltalán nem lehet figyelembe venni. Mert felperes követelése nem azonos azzal, mit ellene esetleg alperes a jelzett alapokon állítólag támaszthatna: arról tehát, hogy felperes ugyanazt követelné, mit alperesnek visszatéríteni tartoznék, szó sem lehet. Mert továbbá alperes jelzett tényállításai mind olyanok, miket az alsó bíróságok előtt föl nem hozott, s oly igény támasztására vonatkoznak, melyet a felülvizsgálatot megelőzőleg nem érvényesített ; mely uj tényállításokat és uj jogot pedig a felülvizsgálati eljárásban az 1893: XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében sikerrel már fel nem hozhat, minthogy ezek tekintetében nem valamely eljárási szabály alkalmazásának elmulasztása vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben. Alperes felülvizsgalati kérése tehát nem teljesíthető. A felülvizsgálati költség viselésére, valamint a képviseleti költség megállapítása tekintetében tett rendelkezés alapját az 1893 : XVIII. t.-cz. 204. 168. és 108. §-aiban találja. 1908. évi február hó 264k napján. A bizonyítékok szabadon mérlegelésére és az indokolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezése nem érthető akkép, hogy a bíróság valamely tényállást bármilyen helyt nem állható indokokból is elfogadhasson: a szintéit ügylet nem érvénytelen; hanem csak megtámadható, s a színlelt ügyletet kötő felek viszonyában s érvénynycl a feleknek csak az a megállapodása bir, melyet a színlelt ügylet takar, s ha ez az eltakart ügylet különben jogilag hatályos, az érvényesíthető is. 1908. G. 15/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt. A kir. Ítélőtábla, alperes felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad, s végrehajtás terhével kötelezi alperest, hogy felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok. A felebbezési bíróság tényállásként azt fogadta el bizonyítottnak, hogy a felek által 1893. évi április hő 7-én irásba foglalt adásvételi szerződés, melynek alapján a tulajdonjog a keresed ingatlanoknak alperes javába be lett kebelezve. — színleges — valójában a felek adásvételi ügvletet nem kötöttek, hanem csak abban egyeztek meg, hogy a kereseti ingatlanokat alperes hasz-