Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 13. szám - A modern bűnper ügyfelei a főeljárósban. 3. [r.]

110. Erdélyr&srt Jogi KSzlon.y 13. szám. semmitőszék L845. évi döntvénye szerint az elnök eme joga a főtárgyalás előtti perszakra van korlátozva („du moment ou la Cour d' assises est saisie per 1' arrét de mise en aeensation jasqu'an moment ou les délmts sout, ouvérts"). .\ vádlottnak kihallgatása azonban különbeni semmiség terhe alatt a bünper eme stádiumában teljesítendő és pedig avégett, hogy alkalom adassék neki az elővizsgálatban előadott bizonyítékainak kiegészítésére, valamint, hogy az elnöknek módjában lehessen az iránt tájékozódni, vájjon a bizonyítás felvétel nem szorul-e kiegészítésre, továbbá megkérdezendő a vádlott védő választása iránt, esetleg részére védő hivatalból rendelendő, végül arra is figyelmeztetendő a vádlott, hogy a vád alá helyező végzés ellen semmiségi panaszszal élhet ö nap alatt. Ezen határidő eltelte előtt tehát a Főtárgyalás sem kezdhető meg a vádlotl hozzájárulása nélkül, aki ezt az időt előkészüléséhez is felhasználhatja. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Herczcg'h Zsigmond kolozsvári kir. ítélőtáblabíró meghalt. Egy rövidke mindennapos hír s mégis mennyi szomorúságot foglal magában. Végtelen szomorúságot özvegy nejere. kit egy pár évi boldog együttélés után hagyott itt s 3 éves kis leányára, ki a szerető apa erős karjait kell nélkülözze egész jövő életében. De elszomorítja e röpke hír az elhunytnak kartársait s barátait is. Barátai pedig sokan valának. Hiszen egy melegen érző sziv, egy önzetlen igaz férfin volt. S a tragikum életében az. hogy a mivel körülölelte környezetét, az ő nagy szive ölte meg öl. Herczegh Zsigmond élete delén, 48 éves korában, Budapesten, hova orvosi gyógykezelés vegeit utazott fel, hunyt el váratlanul szivszélütésben. Életének javát a bírói székben töltötte el. Sok ideig szolgált mint kolozsvári városi kii', járásbiró, közel két éve pedig a kolozsvári kir. Ítélőtábla táblabírája volt. Bírói székében a szigorú jog rideg paragrafusai között mindig az anyagi igazságot kereste s a maga munkakörében a legjobb lelkiismcscttel igyekezett kötelességét teljesíteni. Vele egy szorgalma-, lelkiismeretes^ kötelességtudó, humánus biró veszett el. Az elhunytat Kolozsvárt, hova szerető családja örök pihenésre elhozta, szombaton temették el Kolozsvár egész intelligeneziájának nagy részvéte mellett. A Mindenható adjon szomorú családjának vigasztalást, neki pedig örök nyugalmat. A kolozsvári ügyvédi kamara új válasz!A kolozsvári ügyvédi kamara !'. hó 7-én tartott köza következő kamarai tagokból alakította meg választElnök: Dr. Czikmántori Ottó. Elnökhelyettes: Dr. Mihály manya gyűlésén mányál József. Titkár: Dr. Papp József. Ügyész: Dr. VisTcy László. Pénztárnok: Dr. Nóvák István* Rendes választmányi tagok: Dr. Bmkner Antal (ú.j). Dr. Ferencs József, dr. Fischer Róbert, Dr. Francu Amos, Dr. Menyhárt Gáspár, Dr. Ötvös Lajos, Tompos Ignáez (uj), Dr. Weisz Miksa. Póttagok : Dr. Haller Gusztáv. Dr. Poraim Viktor (új), Dr. ifj. Sipos Gábor és Dr. Tompa Gamill. A hivatalos lapbői. A király dr. Pozsonyi Gáboi marosvásárhelyi ítélőtáblai birót a marosvásárhelyi kir. törvényszék elnökévé, Csiki László marosvásárhelyi főügyészségi főügyészi helyettest és Jékey Dániel kolozsvári ítélőtáblai elnöki titkárt a marosvásárhelyi Ítélőtáblához bírákká kinevezte. Érdemes egyéneket ért a kinevezés, kikről jól tudjuk, hogy most elnyert magas állásukban igazságszolgáltatásunknak javára és díszére fognak válni. Minket legközelebbről mégis Dr. Jékey Dániel érdemes munkatársunk kinevezése érint, ki e kinevezés folytán körünl'bő! s a kolozsvári kir. ítélőtáblától, hol hiányát sokáig fogjuk érezni, eltávozni kénytelen. Sajnáljuk eltávozását, de örömmel üdvöljük új, magas állásában. Hirdetmény. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy a) szatlimári Eut/edi/ Lajos nyug. kir. Ítélőtáblai birót a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe felvette: b) Páljfij Árpád ügyvédjelöltet dr. Varga Sámuel kékesi ügyvéd joggyakornokaképpen, Stentzel János ügyvédjelöltet, dr. Josepoyits Hers dési ügyvéd joggyakornokaképeh, Tamás István ügyvédjelöltet dr. Gajzágó Béla alsójárai ügyvéd joggyakornokaképen ; 6) Dr. Bernjén János ügyvédjelölt joggyakorlatát dr. Fenyő Béla kolozsvári ügyvéd irodájában folytatja; d) dr. Gfroszmann Adolf és Szokol János kolozsvári ügyvédjelölteket az ügyvédjelöltek névsorából törölte: e) Gradovits György dési ügyvédei 1501—1)07. ü. k. sz. és a ni. kir. Curia ügyvédi tanácsának 48 —1908. ü. t. sz. helybenhagyó ítélete alapján az ügyvédség gyakorlatától három hónapra felfüggesztette 80 és megkergette, a kiderített tényállás mellett, az ügy eldöntésére lényegtelenek, azért a felajátdott bizonyítékok bevételezését meg kellett tagadni. Kolozsvár, 1906. szeptember 18. 393. g. 1. p. Vádlott csupán a Bp. 385. §. 3. pontja alapján a büntetés súlyossága miatt jelentvén be felebbezést, a kir. it. tábla a Bp. 393. §. 1. pontja rendelkezéséhez képest mellőzi a felebbviteleli főtárgyaláson a bűnösség kérdésére vonatkozóan indítványozóit uj bizonyítékot. 8002—1905. II. sz. a. Curia 1146—906. B. sz. alatt. A semmiségi okvilágos megjelölése nélkül használt semmiségi panaszt a kir. it. tábla helyesen utasítván vissza, a visszautasító végzés ellen bejelentett felfolyamodást, mint alaptalant a Bp. 379. §-a értelmében elutasítani kellett. •ioi. §. 3. i>. 2730 1907. II sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla Túrós Miklós és társai vádlottak lopási bűnügyében az 1907. október hó 15-én tartott nyilvános ülésében a következően végzet f: A kir. ítélőtábla Túrós Miklós a Györgyé I. r. vádlott íelebbezését visszautasítja s az iratokat az Andrej Tódor II. és Krizsán Aurél III. r. vádlottakra vonat31 kozólag megtartandó felebbviteli főtárgyalás határnapjának kitűzése céljából a felebbviteli főtárgyalási elnökhöz áttenni rendeli. Indokok. A gyulafehérvári kir. tszéknek az 1907. május 31-én 2935/907. bf. sz. a. hozott ítélete ellen Túrós Miklós a Györgyé I. r. vádlott egyedül a büntetés enyhítése végett jelentett be felebbezést. Minthogy azonban a kir. törvényszéle a nevezett vádlottat a btkv 333. §-ban meghatározott s a 336. §. 3-ik pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért a 340. §. alapján, a 92. §. alkalmazásával 6 hónapi börtönre, mint a jelzett bűncselekményre kiszabható legkisebb szabadságvesztés büntetésre ilélte, minthogy a kir. törvényszéknek ilyen ítélete ellen a vádlott részéről egyedül a büntetés mértéke tekintetében! felebbezést az 1907. XVIII. t.-cz. 1. §-a kizárja, a nevezett vádlott, felebbezését a Bp. 401. §. 3-ik pontja alapján visszautasítani s az iratoknak a többi felebbezö vádlottakra vonatkozólag megtartandó felebbviteli főtárgyalás határnapjának kitűzése végett a főtárgyalási elnökhöz leendő áttétolét elrendelni kellett. Kolozsvár, 1907. október hó 15. Bp. 435. g. A kir. Ítélőtáblánál a felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt védőnek a kir. it. tábla Ítélete külön ki nem Jiirdetendö' 2466/1902. II. Tekintve, hogy a Bp. 425. §-ának 2. bekezdésében a kir. Ítélőtábla Ítélete csak a vádlottnak rendeltetik kihirdettetni, ha sem ő, sem védője a kir. Ítélőtábla előtti felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt; tekintve