Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 12. szám

40. Jogesetek Tára 12. száff. végzéssel elintézett ingatlanok végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti telekkönyvi ügyében végzett: A királyi ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét, melyet végzésnek tekint, helybenhagyja. Indokok : Felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperes névcsere folytán vezetett végrehajtást a megjelölt ingatlanokra s annak folytán a végrehajtási zálogjog tévesen kebeleztetett be azokra. Keresetét törlési keresetnek eimezte s a bejegyzett zálogjog törlésének bekebelezését kérte. A jogcselekmények és vitás kérdések jogi minősítése nem függ a peresfelek akaratától, hanem birói döntés alá tartozik, következően, bár felperes keresetét törlési keresetnék eimezte s .az elsöbiróság is Ítéleti indokolása szerint ezt ilyennek tekintette, amiről azonban, ha szó lehetne, az elsőbiróságnak az 1881. LIX, t.-cz. 6. §. második bekezdése értelmében a keresetet az előirt eljárás mellett a birtokbirósághoz kellett volna áttennie: a kir. ítélőtábla a keresetet tartalmára figyelemmel az ingatlanok végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti keresetnek tekinte'.te és nem tekinthette azt az 1881. h\\. t-.-cz. 6. $-a akL eső, a birtokbiróság hatáskörébe tartozó keresetnek, miként azt alperes vitatta, mert felperes a sérelmezett végrehajtási zálogjog bekebelezése folytán mint harmadik személy jelentkezik s az ő érdekeinek megóvására a végrehajtási törvény 108. §-a szerinti kereset nynjt módot. Ezen kereset a telekkönyvi hatóságnál indítható. Minthogy azonban a végrehajtási törvény 168. §-ában szabályozott végrehajtás megszüntetési per a rendes eljárásra tartozik, mely alatt a jegyzőkönyvi eljárás is értendő, mert a 8. T. 229. §-a szerint ennek a törvénynek rendelkezései a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perek közül csakis azokra a j terekre alkalmazandók, melyekre nézve a végrehajtási törvény sommás perbeli eljárást rendel: minthogy továbbá a végrehajtási törvény 108. §-a szerint az abban irt perre nézve a jegyzőkönyvi eljárás van előírva, amely az 1881. LIX. t.-cz. 12. §-a szerint a rendes eljáráshoz tartozik: ezek szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy az ilyen per nem sommás, hanem rendes eljárásra tartozik. Ebből aztán az következik, hogy a hatásköri kifogás felett az id. t.-cz. 16. §-ának megfelelő alkalmazása mellett végzésben külön kellett volna dönteni; következően az elsöbiróság ítéletét végzésnek tekintve, azt ugy a hatáskör tekintetében, mint a perköltség viseléséről rendelkező részében helyben kellett hagyni, utóbbi részében annál inkább, mert a főügy érdemében az ítélkezés tárgytalan lett s így az egy tárgyalással felmerült perköltséget olyannak kellett tekinteni, mintha az csupán az alaptalan pergátló kifogás körüli eljárásban merült volna -fel. 1908. januárius hó 8-án. A telekkönyvi eljárásból. Az előjegyzés fenntartása véseti a per megindítása elegendő S a per feljegyzése nem szüKséges s nem is foghat helyet. 4857/1907. I. szám. M. Pál és társa czégnek D. E. elleni, a marosludasi kii-, járásbíróság, mint tkvi hatóság által 1907. szeptember hó 25-én 2884. sz. a. kelt végzéssel elintézett zálogjog előjegyzés igazolása iránti tkvi ügyét M. Pál és társa czégnek 1907. október 23-án 3093. sz. a. beadottt felfolyamodás folytán az 1908. januárius hó 8-án tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsöbiróság végzését oly értelemben, hogy a zálogjog igazolásául az Sp. II. 662/1. 1907. számú keresettel folyamatba tett per feljegyzése iránt beadott kérés teljesítése megtagadtatik, helybenhagyja. Mert. A telekkönyvi rendtartás 95. §-a szerint a 88. §, c) pontja alapján eszközölt zálogjogi előjegyzés igazolása per utjáncsak a perben hozott jogerejü határozat alapján eszközölhető, az előjegyzés fenntartása végett pedig a per megindítása elegendő s a per feljegyzése nem szükséges c> nem is foghat helyet, mert az előjegyzés kitörlési kérvény elutasítására nézve a telekkönyvi rendtartás 99. §-a értelmében elegendő, ha felperes a telekkönyvi hatósághoz az igazolási kereset felzetét bemutatja s ebből ezen hatóság előtt hivatalosan tudva lesz, hogy a kitörlési kérvény benyújtása napján az igazolási kereset már be volt adva, sőt az is elegendő, ha felperes a pernek folyamatban létét annak idejében, mikor az előjegyzés törlése kéretik, a kérés feletti tárgyaláson kimutatja. 1908 január 8. Az anyagi büntetőjog köréből. Btkv. 303. A btkv. 303. §-ba ütköző bűntett miatt, annak a 98. §. alkalmazása által vétséggé correctionalisatioja esetén a büntetés a btkv. 303. §-a s nem a 303. §. alapján szabadandó ki, tehát a 303. §. szerinti mellék (pénz) büntetés nem alkalmazható. 730—907. A Btkv. 304. §. szerinti bűntett önálló büntetendő cselekmény (delictum sui generis), melyre ennek folytán az ugyanott meghatározott büntetés alkalmazandó. Ha tehát a bíróság a fennforgó enyhítő körülmények alapján a btkv. 92. §-át alkalmazza s ehez képest a 20. §-ra tekintettel kizárólag vétségekre alkalmazandó fogházbüntetést szab ki, ezt a 303. §-ban meghatározott büntetési tétel alapján kell kiszabnia, mert a btkv. 92. §. alkalmazása a büntetendő cselekményt a 301. §-ba ütköző s a 302. §. 2. tétel szerint büntetendő, szintén önálló nemű vétséggé nem teszi. Mellékbüntetés pedig a 303. §-ban nem foglaltatván, az ki sem szabható! Curia, 907. II. 14. 1500-907. B. NB. Ugvanigv határozott a budapesti kir. ítélőtábla már 1903. V/20. 3228. sz. a. ' Megjegyezzük, hogy a btkv. 302. §. 1. bekezdése esetében a Curia 2. sz. D. értelmében a súlyos testi sértés bűntettének a btkv. 92. és 20. §-ai alapján súlyos testi sértés vétségére való átváltoztatása esetén a btkv. 302. § ban meghatározott fogház, valamint a pénzbüntetés együtt alkalmazandók. (13. H. T. I. K. 53. szám.) A btkv. 302. §. II. bekezdése esetében a Curia 37. sz. D. szerint: A btkv. 302. §. első bekezdésében meghatározott büntetések — a cselekmény minőségének a 301. §-ban meghatározott voltához képest — a btkv. 302. §-nak második bekezdése esetében is, az itt meghatározott fogházbüntetés mellett ezzel együtt alkalmazandók. (B. H. T. 54. sz.) A fennebb közölt határozatban is van utalás a 302. §. 2. tételére, de az esetek szigorúan külünböztetendök s össze nem tévesztendők. A btkv. 85. §. 3. pontjára vonatkozóan a B. II. T.-ba nem lett határozat fölvéve, tehát e tekintetben csak az eddigi, ismert ellentétes határozatokra utalhatunk. Jogesetek marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, táblai tanácsjeggzö. Felülvizsgálati eljárásból. Az, hogy a helyes döntés szempontjából a hiányzó ténymegállapítás, az arra ajánlott tanubizonyitás szükséges-e ? s hogy ebből folyóan az 1893. XVIII. t.-cz. 304. §-ára fektethető föloldási kérelem alapos-e? anyag jogi kérdés. 1908. G. S/2, szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla, mmt felülvizsgálati bíróság itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad s alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogv felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen.