Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 2. szám - Az egyenes-adóreform és az ügyvédek

2. szám. Erdély részi Jogi Közlöny 11 javítja fentartandó hozadékadóinkai és Végül kiegészítésül személyes jövedelemadót konstruál. Eltörli a mai adók közül tényleg a II. oszt. ker. adót, valamint az egész vonalon a családtagok adóját. Durva fejadó mindkettő, nem valók egy modern állam adóztatásába. Megszünteti továbbá az általános jövedelmi pótadót. amely adónem úgyis csak névleg volt jövedelmi adó; tényleg pedig °/o-os felemelése volt elavult hozadéki adóainknak. Megszűnnek névleg az I. oszt. ker. adó és bányaadó is, amelyek az új rendszerben részben az általános kereseti adóba, részben (részv. társ. bányák) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójába olvadnak be; valamint a IV. oszt. ker. adó, amelynek alanyai jövőre csupán az új jövedelmi adó kötelezettjei lennének. Az egész adórendszert átfogó új adónem lesz pedig, a jövedelmi adó 600 koronás létminimummal és 0-7°/o-tól 5%-ig emelkedő progressiv adókulcscsal. Ezek szerint az uj adórendszer tagozatai a következők lennének: földadó, házadó, tőkekamat és járadékadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, általános kereseti adó és jövedelmi adó. Az egész reformot betetőzné a közadókezelés megjavítása. Minket a javaslatok közül ügyvédi minőségünkben kettő érint: az általános kereseti adó és a jövedelemadó. Nézzük tehát, mit nyújt ezekben a törvénytervezet. Nem czélunk a mai III. oszt. kereseti adó hiányait fejtegetni. Általánosan ismeretesek azok. Egy megjegyzést azonban mégsem mellőzhetünk. Az adóreform tervezetek egyik legilletékesebb interpretáltja, Dr. Exner Kornél, a midőn ennek az adónak lehetetlenül magas, 10n/0-os adókulcsát, egyenes erkölcsrontónak nevezi, (Közgazd. Szemle 907. évi folyam 728. és 738. 1.) egyben kijelenti, hogy az adóztatásban a statisztika tanúsága szerint elért nevetséges eredmények kizárólag a rossz rendszer rovására irhatok. A 10°/0-os adót, az erre nehezedő állami és helyi pótlékok, valamint az egyházi és egyéb közterhek a legtöbb helyen megkétszerezik. Kérdem tehát, hggy egy nem fundált iövedelem elbirhat-e ilyen terhel ? és mikép várható, hogy valaki összes kereseti jövedelmének V5- részét a köznek beszállítsa. Ennek a lehetetlen állapotnak tulajdonithal('). hogy maguk a kivető közegek sem kereshették kellő erélylyel az igazi adóalapot. Innen van az. hogy az adó statisztika szerint, a vidéki ügyvédeknél adó alá vont kereseti jövedelem ma átlagban 917 koronái tesz ki s a legnagyobb jövedelem, a mely után az országban ügyvéd adózott 8000 K. volt, de ilyen is csupán egy akadt. Az uj kereseti adó törvényjavaslat az adókulcsot a szellemi foglalkozásból származó jövedelmekre nézve 4%-ra (más kereseteknél 5%) leszállítja, de egyben a valóságos adó-alap felkutatására törekszik. Egyrészt bevallási kötelezettséget állapit meg, — most már büntető sanctióval, — a kereseti jövedelem megállapítása czéljából; másrészt a vallomások ellenpróbájául használt, úgynevezett minimális tételeket felemeli, s végül az adóeltitkolások szigorúbb megbüntetését tervezi. Változik a mai rendelkezésekkel szemben az adóalap megállapítása is. amennyiben a javaslat szerint a kivetési alapot az adóévet megelőző évi tiszta tiszta jövedelem (és nem 3 évi jövedelmi átlag) fogja képezni, továbbá a mai 3 éves kivetési rendszerrel szemben évenkénti adóztatást tervez a javaslat. Nézzük azonban az itt vázolt újításokat közelebbről. Az általános kereseti adót a. háromévenként alakított kivető bizottságok fogják a jövedelmi adóval együtt évenként kivetni. A bizottságok mai szervezetén csupán annyi változás történik, hogy Ragjaik száma a kereskedelmi és iparkamarák együttes ülésein íí^^^áíasztott 2 rendes és 2 póttaggal szaporodik. Az adó-alapot, mint emiitettük, a megelőző évi tiszta jövedelem képezi. Ennek a megállapitásánál a nyers jövedelemből ügyvédeknél a következők vonhatók le: a) a nyers bevétel megszerzésére, biztosítására fordított költségek; b) az irodai veszteségek, a régebbi évekből származó veszteségek kivételével; c) az irodát terhelő adósságok, haszonbérek és egyéb oly magánjogi üzleti terhek, melyek a jövedelmet csökkentik. Nem vonhatók le: az állami és községi egyenesadók; a családtagok követelésének kamatai, és azok esetleges munkabére; ajándékokra fordított össsegek és az alkalmazottaknak nem kikötötten fizetett járandóságok, jutalmak, stb.; a hozzátartozók és cselédség fentartására fordított összegek és áruk értéke; és az irodába fektetett tőkék kamatai. Az adóköteles jövedelem megállapítása a községnél (városi adóhivatalnál) benyújtott vallomás alapján, ennek hiányában hivatalból beszerzett adatok alapján történik. A vallomásban a nyers bevétel és a kiadások külön-külön, részletezve mutatandó k ki. Itt emiitjük meg azt is, hogy a jövedelmi adó szempontjából a közös háztartásban élők jövedelmei, egységes összegükben képezik az adó-alapot, s igy azok jövedelmei együttes vallomás keretébe tartoznak. Itt azonban a jövedelemből a fent részletezett kiadásokon kívül levonhatók még: a beigazoltan fizetett nyugdíjjárulékok és az életbiztosi dijak 200 K, illetőleg közös háztartás keretében adózóknál 400 K erejéig. Egyébként a két adónem alapja a pusztán az ügyvédi foglalkozásból eredő jövedelemre nézve azonos. Ha azonban az adókötelesnek más adónem alá tartozó keresete, vagy jövedelme is volna, tekintettel a progresszív adókulcsra •— a jövedelemadónál ezek együtt vétetnek figyelembe. A vallomás beadásának elmulasztása mindkét adónemnél a kivetendő adók 50/0-os felemelésével büntetendő. A büntetés állandóan az adóösszeghez simul, úgyannyira, hogy a jogorvoslatok során bekövetkező adóleszállitás esetében a büntetéskép előirt pótlék is aránylagosan leszállítandó. Vallomás hiányában az adóköteles jövedelemnek hivatalból leendő kiszámításánál a direktívák általában megmaradnának, változnak azonban a javaslatban a kiszámítás ellenőrzésére hivatott minimális kereseti nyeremények. Ma a minimális kereseti nyeremény kiszámításánál alapul veendő az iroda bér 25—100°/0-a és a lakbér IV2—8-szoros összege. A javaslatban a °/0 az irodabérnél 40—150 °/0-ra, a szorzó pedig a lakbérnél IV2—10-szeres összegig emelkedik. Ez a lényegtelenebb változás. Lényegesebb az. hogy a lakbérnél a szorzók használata ma 500 fittig 1V2—3-szeres, 1000 frtig IV2—3, 2000 frtig 2—6. és azon felül 3—8-szoros) olykép változik, hogy az egyes fokozatoknál a lakbér a mai összegekben marad ugyan, de korona értékben és igy lVa—2-szeres szorzás történik 500 K-ig ; IV2—3-szoros 1000 K.-ig ; 2—6-szoros 2000 K.-ig és 3—10-szeres ezenfelüli lakbér értéknél. Kimondja továbbá ajavaslat, hogy ha az iroda a lakással együtt van, .az egész bérérték lakbérnek veendő. Ez a változtatás a kiszámítási alap tetemes felemelését jelenti. A lakbérből a kiskorú gyerekek után levonható %-ok mai összegükben maradnak, mindössze annyit módosul a rendelkezés, hogy a levonás csak 14 éven aluli gyerekekek után érvényesíthető. Házosztályadó eseteiben lakbérnek veendő a házosztályadónak, I. fokozatú helyeken 70: 11. fokozatú helyeken 50; III. fokozatú helyeken 40-szeres összege a mai 50, 40 és 34-szeres összege helyett. Ezek a leglényegesebb rendelkezések, tekintetlel főleg arra. hogy daczára a bevallás elmulasztására tervezett sanctiőnak, a legvalószínűbb az, hogy a reform törvényerőre emelkedése után is a leggyakrabban a minimális kereseti nyeremény kiszámítására lesz szükség. Az adókulcs, mint már emiitettük, az általános kereseti adónál 4, illetőleg 5°/o-ra van tervezve. Az uj jövedelmi adó kulcsa pedig 0'7u/0-tól 5°/o-íg emelkednék. Alkalmazásában azonban a jövedelemadó kulcsa nem lenne °/o-os, hanem fokozatos, a mennyiben a javaslat fokozatonként állapítja meg az adótételt. A fentiekben körülbelül teljes képét is adtuk teljes vonásaiban a mi várható adóinknak. Befejezésül még csak egy körülményt kívánunk megemlíteni. Az általános kereseti adó évi eredménye 28 millió koronában, a jövedelmi adóé pedig 46 millió koronában van kontingentálva. Ha az elsőfokú kivetés ezeken az összegeken alulmaradna és a hiány 5°/0-ot meghaladna, felhatalmazást kér a pénzügyi kormány a különbözeteknek pótelőírás elrendelése utján való biztosítására. A pólelöirás °/o-át a pénzügyminiszter állapítaná meg. Kérdések: Oünther Antal igazságügyminiszter a képviselőházban törvényjavaslatot terjesztett be az uzsoráról és káros hitelügvletekröl szóló 1883. évi XXV. t.-c-nek módosításáról és kiegészít étéséről. A törvényjavaslat az uzsora vétségének és bűntettének fogalmát első szakaszában a következőképen határozza meg: „Aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyöngeségének vagy tapasztalanságának kihasználásával, akar hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése fejében, akár a másik felét terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében oly vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy számára, amely a saját szolgáltatásának értőket — az ovot körül-