Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 10. szám

10. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 87. tárgyává tenni és a törvényjavaslatnak igazságügyi bizottsági tárgyalásánál lehetőleg odahatni, hogy ezen észrevételünk kellőképen méltattassanak és lehetőleg megvalósítást is nyerjenek. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 1908. évi február 19. napján tartott üléséből. KÜLÖNFÉLÉK. = Költségvetés. A kolozsvári Ügyvédi Kamarának az 1908. évi márczius 7-iki közgyűlés elé terjesztett 1908. évi költségvetési előirányzata. Bevételek: Készpénzmaradvány 1907. évről 416-60 K. Tagdíj hátralékbúi 1000 K. 211 bejegyzett kamarai tagból 160 rendes fizető tag, tagsági dijában á 30 K 4800 K. Összesen: 6216*60 K. Kiadások : Titkári átalány 2400 K. Ügyészi átalány 1000 K. Pénztárnoki átalány 600 K. Elnöki és titkári telefon 120 K. Titkári irodai díjnok fizetése 600 K. Kézbesítő dija 240 K. Választmányi jelentés kinyomatása 150 K. Segélyalap követelésének törlesztésére Ill-ik részlet 250 K. Segélyalapnak kamat 472% 85'50 K. Különböző vegyes kiadás és nyomtatványokra 640'50 K. Összesen: 6086 K. Készpénz átvitel 1909. évre 130-60 Összesen 6216" 60 K. = A kolozsvári ügyvédi kamarából. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy a) Abrudbányay Ede ügyvédjelöltet dr. Szacsvay József kolozsvári ügyvéd joggyakornokaképpen az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette ; b) dr. Benkő Elemér, dr. Friedmann ígnácz, dr. Kiczkó Kálmán és Fábry Emil ügyvédjelölteket, a kamaránál bevezetett ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölte; c) dr. Sebestvéri József ügyvédjelölt joggyakorlatát dr. Deák Albert kolozsvári ügyvéd irodájában folytatja ; d) dr. Léwy József kolozsvári ügyvédet 1181., 1182., 1351— 907. ü. k. és a m. Curiának ezt helyben hagyó 15—908. ü. t. sz. Ítélete alapján az ügyvédség gyakorlatától egy évre felfüggesztette. = A marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság összeállítása az 1908. évre. A m. kir. igazságügyminiszter az 1908. év tartamára a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Dohai Albert marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai tanácselnököt, elnökhelyettesévé a bírák közül Jakab Rudolf marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai bírót; a marosvásárhelyi ügyvédi kamara által választott tagok közül pedig Csongvai Lajos marosvásárhelyi ügyvédet, továbbá a bizottság titkárává Kusztrich János marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző albirót, végül a bizottság tagjaivá dr. Bella János marovásárhelyi kir. Ítélőtáblai elnöki titkárt, Bocskor Antal kir. Ítélőtáblai birót, Bodó Sándor marosvásárhelyi kir. törvényszéki elnököt, Gsiki László kir. főügyészi helyettest, Hatfaludi István kir. curiai bírói cim- és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblai birót, továbbá Jakab Rudolf, dr. Illyés Lőrinc, Keczer Gyula, Kelemen András, Nagy Elek, dr. Gridi Papp Imre, dr. Posoni Gábor, dr. Simó Balázs és dr. Schuster Rudolf kir. Ítélőtáblai bírákat nevezte ki. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara választmánya az ügyvédvizsgáló bizottságba az 1908. évre megválasztotta Barátosi Sz. Antal. Biás István, dr. Bodolla Ferenc, dr. Bedő Sándor, Blumenfeld József, Csongvay Lajos, Csontos Olivér, dr. Draia Eneás, dr. Fenyvesi Soma, dr. Láni Oszkár, dr. Ötvös Gyula, dr. Sebess Jenő, dr. Schaustein Gyula és dr. Schwartz Gyulát. = A zugirászat ellen. Adók és illetékek számszerű helyességének felülbirálatára szóló iparigazolvány kiadása iránt folyamodott egy budapesti lakos. A székesfővárosi tanács előterjesztett kérelmével elutasította azon az alapon, hogy az adók és illetékek felülvizsgálása nem iparszerü foglalkozás. A másodfokú iparhatósági véghatározatot a keresk. ügyi miniszter következő indokolással hagyta helyben: Az adók és illetékek számszerű felülvizsgálása ugyanis önálló foglalkozásként nem gyakorolható, hanem csak azzal együtt, hogy a kivetés törvényessége és helyessége, vagyis a pénzügyi közigazgatási hatóságok egész eljárása a felek bevallásától, illetve a bejelentéstől egészen a kivetésig vizsgálat tárgyává tétetik és a jogalapok minősítésére is kiterjesztik. Ezzel önként érthetőleg együtt jár a fizetésre felszólított magánfélnek adandó jogi tanács is, kétségtelen tehát, hogy akár abból a szempontból tekintve a foglalkozást, hogy az a törvények és szabályok mikénti alkalmazásának felülvizsgálatából áll, akár abból, hogy a célja a magánfeleknek díjazás mellett adandó jogi tanács, az mindkét esetben szakszerű jogsegély és nem ipar. Az adózó közönség érdekében van ennélfogva az, hogy erre szakszerű képzettségét mivel sem igazoló folyamodó, iparigazolvány birtokába ne jusson. = A vendéglős teljesítési kötelessége. 10,000 fonl sterling kártérítést követel az egyik skót bíróság előtt egy asszony egyik legelőkelőbb glasgowi étterem tulajdonosától azért, mert férje egy az étteremben elfogyasztott leves élvezete következtében, mérgezés folytán meghalt. A szokásos gondatlansági jogalapon kivül a felperesnö a szerződésileg elvállalt kötelezettség megszegésére is hivatkozott, amennyiben a vendéglősnek élelmiszert kellett volna szolgáltatnia és ehelyett emberi élelemre alkalmatlan szert adott. Ez az uj theoria annyira zavarba hozta a bíróságot, hogy nem is utalták az ügyet a rendes jury elé, hanem a „Lord Ordnary* elé, a tények tisztázása végett és ily módon a döntés elől egyelőre kitértek. = A. brassói fegyelmi bíróság gyakorlatából. Fegyelmi eljárás rendeltetett el az ügyvéd ellen, mert pártfogó ügyvéddé rendeltetvén ki, e minőségben a féllel díjlevelet állíttatott ki, melyben arra kötelezi magát, hogy a kereset beadása előtt 60 korona előleget fizet és azonfelül a per további viteléért még 140 koronát. A brassói ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: A panaszt a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével elutasítjuk. Indokok: Dr 162/906. ü. k. sz. a. P. K. részére, a neje elleni válópör indítására pártfogó ügyvéddé rendeltetvén ki, e minőségében nemcsak utasítást vesz fel P. K.-val, hanem díjlevelet is állíttatott ki vele, melyben P. K. arra kötelezi magát, hogy a kereset beadása előtt 60 kor. előleget fizet és azonfelül a per további viteléért még 140 koronát. Habár a pártfogó ügyvéd a pártfogoltjától munkájáért díjazást nem köve lelhet, az "1874: XXXIV. t.-cz. 50. §-a mégis megengedi, hogy pártfogó ügyvéd dijakat követelhet, hogy ha: ..a képviselt fél bármiként vagyonhoz jut." A törvénynek ebből a rendelkezéséből nyilván következik, hogy a pártfogó ügyvéd jogosítva van képviseltjétől, ha az önként felajánlja, díjazást elfogadni; mert hisz a díjazásra való készség jele a díjazási képességnek is és ha az ügyvédi munkát díjazni képes, attól a pártfogó ügyvéd nemcsak elfogadni, de a fent idézett törvény rendelkezése szerint követelni is jogosult a díjazást. Minthogy pedig P. K. az igazoló nyilatkozathoz csatolt, állítólag sajátkezüleg aláirt, — és észrevételek be nem adatván — általa nem is kifogásolt „egyezség és kötelezvény"-ben a díjazást önként vállalta el: terhelt eljárásában fegyelmi vétség ismérvei megállapíthatók nem voltak és ez okból a panasz elutasittatott. A m. kir. Guria: A kir. Guria kisebb fegyelmi tanácsa a fegyelmi bíróság neheztelt határozatát megváltoztatja, vádlott ellen a fegyelmi eljárást és egyúttal annak a körülménynek a kiderítése végett, vájjon panaszos tényleg önként ajánlotta-e fel a dijlevélben foglalt összegeknek vádlott részére leendő kifizetését, a vizsgálatot elrendeli, minek folytán a fegyelmi bíróságot további eljárásra és ujabb határozat hozatalára utasítja. Indokok: A kir. Curia is elfogadja azt az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, bogy panaszlott ügyvéd 162/906. sz. a. P. K. részére a neje elleni valóper indítására pártfogó ügyvéddé rendeltetvén ki, e minőségben nemcsak utasítást vett fel P. K.-val, hanem dijlevelet is állíttatott ki vele, melyben P. K. arra kötelezi magát, hogy a kereset beadása előtt 60 kor. előleget fizet és azonfelül a per további viteléért még 140 koronát. Igaz ugyan, hogy az 1874: XXXIV. t.-c. 50. §. megengedi, bogy pártfogó ügyvéd dijakat követelhet, az esetben, ha az az általa képviselt fél bármiként vagyonhoz jut, minthogy azonban a jelen esetben panaszlott ügyvéd nem várta be azt, hogy képviselt fele vagyonhoz jusson, hanem azzal kezdte működését, hogy vele egy dijlevelet állíttatott ki magának, a melyben arra kötelezte, hogy 60 korona előleget fizessen ki részére akkor, mikor a szegénységi bizonyítvány szerint a pártfogolt fél teljesen vagyontalan és épen azért van szüksége pártfogó ügyvédre, minthogy panaszlott ügyvédnek ebben az eljárásában az 1874 - XXXIV. t.-cz. 68. §-ának a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétség jelenségei látszanak fennforogni, ennélfogva a neheztelt határozatot megváltoztatni, vádlott ellen a fegyelmi eljárást egyúttal a vizsgálatot is elrendeli, az elsőfokú fegyelmi bíróságot további eljárásra és ujabb határozat hozatalára utasítani kellett.