Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

Erdélyi lo^élef 85 séges költségeinek megtérítését és ezt is csak fogadatlan ügyvivőként követelheti. E szigorú szabály indoka az, hogy a visszatartó birtokos tudja azt, hogy a dolog nem az ő tulajdona, illetőleg viszonos kötelem esetében azt már elkötelezte, tehát eljárásával idegen jogkörbe avatkozik. Ezt pedig csak annyiban teheti, amennyiben eljárása megfelel a tulajdonos feltehető akaratának. Mindazonáltal beruházásáit, amelyek állagrongálás nélkül elválaszthatók, magával viheti. c. ) A visszatartási jogot — mint láttuk — a jogrend azért adja a birtokosnak, hogy a dologgal kapcsolatos költségigényét biztosítsa, illetőleg az ellenérdekű felet mielőbbi teljesítésre serkentse. Viszonos kötelem esetében az ellenérdekű fél késedelembeesésének pillanatától, egyoldalú szerződésnél a megintéstől, a szerződés érvénytelenítése esetén pedig a költekezés időpontjától költségkövetelése után kamat illeti meg. Az a szabály, hogy 3 évnél régebbi kamatok elévülnek, e körben nem érvényesül. (K. 65 T. U. H.) A visszatartó birtokos költségigényét akár keresetben vagy viszontkeresetben, akár kifogásképpen is érvényesítheti. Ha igényét keresetileg érvényesíti, úgy a bíróság — a viszonos kötelem szabályai szerint — hivatalból intézkedik a birtokbaadás tekintetében. d. ) A visszatartó birtokos joghelyzetének különálló voltát talán a legdöntőbben a kárveszély viselésének problémába igazolja. Mig beruházásait illetőleg a rosszhiszemű birtokossal esik egy tekintet alá, az elvont hasznok tekintetében pedig középhelyet foglal el a jó- és rosszhiszemű birtokos között, addig a kárveszély viselés tekintetében a visszatartó birtokos jogállása teljesen egyezik a jóhiszemű birtokoséval. Hogy ehhez a konkulizóhoz jussunk, a viszonos kötelemből kell kiindulnunk. A visszatartási jog u. i. csak egyik következménye, reflexe a kötelem-szegésnek s a vele való élés egyáltalában nem befolyásolása a kötelemszegés egyéb következményeinek az érvényesülését. Ennélfogva az elfogadási késedelem ideje alatt a hitelező viseli a szolgáltatás tárgya tekintetében a kárveszélyt vagyis a tárgy véletlen elpusztulásnak vagy rosszabbodásnak veszélyét. Per analógiám ugyanez a jogszabály alkalmazandó a szerződés érvénytelenítésének esetén is, midőn a visszatartási jog megszülemlése az ellenszolgáltatásra kötelezett félnek az in integrum restitutionál való késedelmére vezethető vissza. A jogpolitikai célra való tekintettel azonos a