Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A cégbírósághoz intézett beadványok illetékei

76 beleegyezése nélkül is átváltoztathatja kárenyhítés iránti keresetté. Ha pedig a két kereseti kérelem egymással szemben eshetőlegesen helyt foghatna, ily jogszabályalkotásra nem lett volna szükség. Á cégbírósághoz intézett beadványok illetékei. Irta : Kovásznai Zajzon Gerő. A törvénykezési illeték díjjegyzék 13. tétele (IV. 16.) 1—9. pontja, illetőleg a 3450—1943. M. E. számú rendelet szabályozza a cégbeadványok illetékeit. A 8-ik pont azonban sok bizonytalanságot és kétséget hagy maga után. Ez ugyanis a következőket tartalmazza: „a cégbírósághoz az 1—7. pontokban felsoroltakon kívül beadott minden beadvány, tekintet nélkül arra, hogy annak benyújtására a cég kötelezve van-e, vagy sem, 7. P. 50. f. illeték alá esik — kivéve a megszűnt cég kitörlését kérő badványt, amely utóbbi beadvány illetéke 1. P. 50. f.". Ennek a rendelkezésnek szószerinti magyarázata szerint tehát minden olyan beadvány, amely nem esik az 1—7 pontok alá 7. P. 50. fill. illeték alá esik. Eltekintve a közönséges beadványoktól, ide tartoznának a részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok közgyűlési, illetőleg taggyűlési iratainak beterjesztésére vonatkozó beadványai is, amelyekben valamely bejegyzés elrendelése nem kéretett. Ha tekintetbe vesszük a m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 249. és 340. számú jogegységi megállapításait, — a fenti tétel nem állhat meg. És minthogy Erdélyben a cégbíróságoknál a fenti beadványok illetékezése szempontjából a legnagyobb eltérések és bizonytalanságok mutatkoznak, célszerű volna miniszteri rendelkezéssel ezt a kérdést megállapodáshoz juttatni.