Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - Az eshetőleges keresethalmozás

73 J\ Áz eshetőleges keresethalmozás. Dr. Hegedűs Frigyes kir. járásbirósági elnök. Adott esetben az eredeti keresetbe vitt jogát felperes abból a ténybeli alapból származtatja, hogy ingatlanának az alperes részére történt elidegenitése folytán őt az 1440—1941. M. E. sz. rendelet 7 §-a szerint enyhitendő károsodás érte. Módositott keresetébe ahoz való jogát állítja be, hogy az alperessel kötött ingatlan elidegenitési jogügyletének érvénytelenitését az 1939:11. t. c. 106. §-a alapján jogosult kérelmezni s ez alapon a jogügylet érvénytelenitése iránt támaszt keresetet. Vitatja, hogy keresetének módositása nem tekinthető keresetváltoztatásnak, mert a per tárgyában történt változás a per folyamata alatt állott be. Ez a felfogás téves, mert ha felperes a per folyamata alatt ébred annak tudatára, hogy őt a keresetbe vitt jog helyett egy más fajta jog illeti, ez esetben nem a per tárgya változott meg, hanem a kereseti jogot kizáró fordulat következett be. Olyan jogváltozás állott be tehát felperes keresetében, ami nem vonható a Pp. 188. §. 5. pontjának fogalma alá s mert alperes a kereset megváltoztatásába bele nem egyezett, ennélfogva a megváltoztatott kereset figyelembe nem jöhet; elbirálandó azonban abban a tekintetben, hogy a módositott kereset nem képez-e a Pp. 189. §-ában meghatározott uj keresetet, mely esetben szükséges, hogy az uj kereset tárgya ugyanaz legyen, mint az előbbié vagy pedig az uj kereset az előbbivel összefüggjön. Ámde felperes uj keresetében az alperessel kötött ingatlan elidegenitési jogügylet érvénytelenitését kéri. Ez a kereseti igény sem tárgyánál fogva nem azonos az eredeti