Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

67 ugyanazon egy kötelem egyetem­leges keretébe össze nem kapcsol­ható. (Kír. Kúria P. 372Í —1943. sz.) 29. Kárenyhítési eljárás felfüg­gesztése: ha a panaszlott a kir. kincstár. Az irányadó tényállás szerint a kárenyhítés kérelmezőnek megy­gyesfalvi J25.5 kat. hold nagysá­gú ingatlanait a román Állam az az t938. évi június Í6 án jogerőre emelkedett minisztertanácsi hatá­rozattal kisajátította és az 1938. évi november l-én birtokba is vette A. kisajátítási árat a volt román marosvásárhelyi ítélőtábla 6,645 903 leiben állapította meg, ebből 94.945 lei tőkének és 1940. július íO-étől számító t 5 °/o kama­tának megfelelő 3.881 P. 23 f.-t az uralom változás után már a m kír. Kincstár fizetett meg. A tulajdonjog azután az Í942. évi október 17-én 9866 J942. tk. sz. a. hozott végzésével a m. kír, Államkincstár javára kebeleztetett be a kincstári jogügyi igazgató­ságnak nyílván az Í440 —1941. M E. sz. r. 3. § án alapuló kérel­mére. A 4780-1943. M. E. sz. ren­delet í §-ának 3. bek. értelmében azonban a kártalanítás iránt in­dult eljárást fel kell függeszteni, ha az 1440—194*. M. E. sz. ren­delet 7 §-ában meghatározott kártalanítási követelést a magyar Államkincstár ellen érvényesítik azon az alapon, hogy az ingatlan tulajdonjogát az J440 — Í94Í. M. E. sz. rendnlet 3, §-a alapján a magyar Államkincstár javára kell bejegyezni. Minthogy pedig ez a rendel­kezés nem állapit meg kivételt arra az esetre, amikor a tulajdon­jog bejegyzése a m. kír. Állam­kincstár javára már megtörtént s a rendelkezés célja sem okol meg ily kivételezést, az eljárás felfüggesztésének ezúttal is helye van, Ezért a kir. Kúria az eljárást felfüggeszti. (Kír. Kúria Pk. 4573-Í943. sz,) 30. Érdekeltek utólagos perbevo nása az 1440-1941. M E sz. ren­delet 6. §-ára alapított keresettel folyamatba tett perben. Felperes az Í440 -Í941. M. E, sz. rendelet 6. §-a alapján köz­vetlen szerző kihagvásával har­madszerzők ellen keresetet támaszt. A másodbíróság az I. fokú bíró­sági döntést hatályon kiül helyez­ve módot ad a felperesnek, hogy a közvetlen szerzőt is perbevonja Alperesek, a IF. fokú életet per­orvoslattal támadják, a Kúria a felülvizsgálati kére met elutasítja mert a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, — hogy az Í440 194J. M. E. számú rendelet 6. §-a alapján indítót törlési perben a közvetlen szerző fél per­bevonását mellőzni nem lehet, továbbá, hogy a szükségkép­peni pertársak perbevc nása, vagyis a per érdemi eldöntését gátló ily akadálynak az elhárítása a felpe­res feladata, indokainál fogva helyes. Az irányadó tényállás szerint azonban a felperesek már az első-

Next

/
Thumbnails
Contents