Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja
63 A bíróságok túlnyomó részben helyesen döntenek s a tartási korhatárt 14. évről felemelik 16. évre, a magánjogi törvényjavaslat 248. §-ra és az ehez fűződő állandóan követett bjrói gyakorlatra hivatkozott indokolással. A kérdés ilyen egyszerű megoldása nem kielégitő s a joggal hivatásszerűen foglalkozóra nézve sem közömbös, hogy a döntés miértje: világosan, megnyugtatóan előtte álljon. Nem érdemtelen tehát ezen kérdéssel foglalkozni. A 8220-1940. M. E. sz. rendelet 53. §-a, kifejezetten is megadja a lehetőséget, a román bírói Ítélet hozatala után lejáró szolgáltatás mennyiségének, vagy tartamának megváltoztatására a Pp. 413. §-a alapján indított kereseteknél. Ugyan ezen rendelet 47. §-ának 1. bek. kimondja, hogy az 1940. évi augusztus hó 30 ik napján hozott román bírói határozatok érvényesek. A kivételeket a 2-ik bek. 1— 2 pontjaiban sorolja fel s a 2. pont szerint nem lehet érvényesnek tekinteni az 1940. augusztus hó 30-a előtt hozott román bírói Ítéletet, ha az a Pp. 414. §-ának 2—5 pontja alá esik. Ez a rendeleti hely, az Ariadne-fonál, amely a kérdés nemzetközi távolságából visszavezet, hazai jogszabály alkalmazásának lehetőségére. A Pp. 414. §-a és ennek 5. pontjában (utolsó tétel) foglalt szabályozás szerint, a külföldi bíróság Ítéletét — amennyiben a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — nem lehet érvényesnek elfogadni, ha a külföldi Ítélet hazai törvény céljával ellenkezik. Hogy mi ellenkezik a hazai törvény céljával, arra a Pp. 414. §-ának miniszteri indokolása nyújt tájékoztatást, utalva a nemzetközi magánjogra s a nemzetközi magánjognak nálunk is elfogadott s így hazai jognak tekintendő arra a szabályra, hogy a belföldi bíró egyáltalán nem alkalmazhat olyan külföldi jogszabályt — még ha alkalmazhatásának feltételei fennforognának is — amely a belföldi jog által feltétlenül érvényesíteni kivánt magasabb célokkal ellenkezik. Ez alapon a román bíróság Ítélete a tartás 14 évben megállapított tartama tekintetében érvényesnek nem tekinthető, azért mert a hazai jog a házasságon kívül született gyermek tartását 16-ik életévének betöltéséig — keresőképességének hiányát e korig védelmezve — feltétlenül biztosítani kívánja, a gyermek testi és lelki fejlődése végett. Ezen célt a m. kir. Kúria számos határozatában kifejezésre juttatta. A tartás biztosítása pedig történik nemcsak a gyermek érdekében, hanem egyetemes nemzeti, társadalmi /