Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

18 Erdélyi ^o^élel megkívánt komoly és őszinte szándéka hiányát is kifejezésre juttata. Ezek szerint megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az elsőbíróságnak elutasító ítéleti ren delkezését helybenhagyta* (Kír. Kúria P. II. 3402 1943 sz.) A. Feldultsag kérdésének vizsgálata. Az a fél, aki - anyagi természetű Juttatás ellenében hajlandó házastársával szemben felhozott kötelességsértö magatartást megbocsájtanl ffeldultságra joggal nem hivatkozhat. A fellebbezési bíróság az általa megállapított tényekből jogszabálysértés nélkül vonta le azt a jogi következtetést, hogy alperes jogosulatlanul tagadta meg az életközösség visszaállítását és hogy így alperes 194Í. október havától jogos ok nélkül él külön, mely vétkes magatartásával pedig a H. T. 80 § a) pontjában írt bontóokot megvalósította. Áttérve a feldultság tárgyalására, ezt a kérdést a bontástkérő házasfél szempontjából kell vizsgálni. Helyesen mutatott reá a fellebbezési bíróság, hogy felperes a bontóper folyamán kész volt feleségével az együttélést folytatni, ha alperes az általa kívánt anyagi juttatást teljesíti. E kívánság a felperes részéről jogtalan és a házasság erkölcsi természetével nem volt összeegyeztethető A férj a fenti készségével azonban annak adott kifejezést, hogy feleségének a bontóokul megáí lapított magatartását a házasélet további folytatásának akadályául nem tekinti. Nem lehet tehát részéről a házassági viszonyt, a megállapított bontóok miatt feldultnak tekinteni, mely házasság egyébként már több mint j5 év óta áll fenn, és amely házasságból a feleknek három élő gyer meke is származott. Nem hívatkozhatík felperes a további együttélés elvísclhetetlenségének szempontjából arra, hogy ők már öt éve élnek külön, mert felpe.es az életközösség megszakítása után az 5-ík évben — tehát a huzamos különélés után — fejezte kí a készségét az együttélés folytatására, ha alperes az anyagi kívánságát teljesíti. Ebből az indokból helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy felperesre nézve a házassági viszony nincs feldúlva. (Kír. Kúria P. III. 3356— Í943. sz.) S- Az együttélés megszakítását és a különélés fenntartását csak az a házastárs érvényesítheti bontóokként <H. T. 80 §. a). aki maga részérói az életközösség visszaállítására hajlandó. Az együttélés megszakítása és az ezen alapuló különélés úgyszólván valamennyi házastársi kötelesség megtagadását jelenti s mint ilyen kétségtelenül alapul szolgálhat a H. T. 80. §. a) pont-' jában meghatározott és fennállónak minősülő bontóok megállapítására. Ez az állapot azonban csak olyan házastárssal szemben jelent jogsérelmet, akiben a hásasegyüttélésre irányuló akarat meg van.