Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

16 zettel, 65.499 leuval csökkent volna. A kártérítés mértékének megállapításánál tehát ez az összeg az irányadó, viszont nem volt figyelembe vehető sem az, hogy az I. rendű panaszlott mily öszszegért adta tovább az 1939. évben az ingatlant a II., III. rendű panaszlottnak és, hogy akkor mi volt annak a forgalmi értéke, sem az, hogy a kérelmezőnek az I. r* panaszlottnál az árverési vételárat meghaladó összegű tartozása állott fenn. A 3000—Í942. M. E. számú rendelet idézett szabálya szerint ugyanis a kártérítési kötelezettség alapja egyedül az, hogy a tulajdonjog elvesztése és az ellenszolgáltatás teljesítése, vagyis ebben az esetben az árverési vételár utján való teljesítés idejében a kölcsönös szolgáltatásban a méltányossággal nem egyező kűlömbözet áll fenn a kérelmező hátrányára. Az a körülmény tehát, hogy az I. r. panaszlottat, mint hitelezőt a kérelmezőnek nyújtott kölcsön víszszafizetésénél veszteség éri. — A kárenyhítési kötelezettség megállapítását nem zárja kí s a körülmények szerint csak a fizetendő kárösszeg mértékénél jöhet méltányos figyelembe. (Kír. KúríaPk.Vll. 1423-Í943.) <2. A törlési per a kárenyhítési igény érvényesítése végett beindított perre nézve nem idéz elő perfüggőséget. - Törlési igény érvényesítésével kapcsolatban - annak elutasítása esetére másodlagosan kárenyhítési igény is előterjeszthető ugyanabban a keresetlevélben. A Pp. (47. §-ának 5. pontja szerint való perfüggőséget az olyan folyamatban lévő per állapítja meg, amelynek a peres felek azonossága mellett, tárgya ís azonos az utóbb indított perben érvényesített joggal. A felperes a tkví rdts. Í48. íjára alapított előbbi keresetében azt kérte, hogy az alperessel kötött szerződésből eredő tulajdonátruházás jogügyleti akarat hiánya miatt érvénytelennek mondassák kí, míg a most elbírálás alatt álló perben az Í440-Í94I. M. E. sz. rendelet 7. §-ára alapított keresete arra irányul, hogy amennyiben az előbbi kereset elutasíttatnék, az alperes arra köteleztessék, hogy az ingatlan elidegenítéséből származó kárt térítse meg. A két perben érvényesített jog tehát anyagi tartalma szerint egymással nem azonos, ami szembeötlően kitűnik abból, hogy a kártérítés iránti követelés elbírálása éppen akkor válik szükségessé, ha az előbbi kereset elutasításával az adásvételi szerződésnek és a tulajdonjog bekebelezésének hatálya fenntartatnék. Az a körülmény, hogy a felperes mindkét perben érvényesített jogát ugyanabból a jogviszonyból származtatja, a perfüggőséget egymagában nem alapítja meg. Ugyanabból a jogviszonyból ugyanis különféle jogigények származhatnak, de ezek azonosságáról esak akkor lehet szó, ha az egyik igény kérdésében hozott bírói határozat a másik perben érvényesített jog fennállását, vagy fenn nem állását ís jogerősen eldönti. Az adás-vételi szerződés ér-