Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 4. szám - A perújításról (Folytatás)
amelyen a fellebbvítellel meg nem támadható alappérbelí végítéletet a perűjító féllel közöltek, illetve, amelyen a perújitó fél a fellebbvítelre nyitva álló határidőt elmulasztotta. E döntvénye meghozatalánál — annak kihangsúlyozása mellett, hogy a Pp.-nak a jogorvoslati határidőkre vonatkozó rendelkezései is kényszerítő jellegűek és hogy a perrendeljárási szabályai közjogi jellegűek s mint ilyenek, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, kiterjesztő értelmezést nem tűrnek — a kír. Kúria elsősorban a Pp. 410. §-ának első és második bekezdéséből indult ki. Ezek szerint az Ítélet, amennyiben fellebbvítellel, (vagy ellentmondással) megtámadható, csak a jogorvoslat törvényes határidejének lejártát követő napon emelkedik jogerőre, azonban csupán a kellő időben benyújtott fellebbvítelnek (vagy ellentmondásnak) van az ítélet jogerőre emelkedésére halasztó hatálya; másrészt pedig a fellebbvitel (ellentmondással) meg nem támadható ítélet a kihirdetéssel emelkedik jogerőre. Ha tehát a kizárt vagy elkésett jogorvoslat sorsát elintéző határozat közlésének időpontját azonosítják a törvény értelmében már megtámadhatatlan végitélet jogerőre emelkedésének napjával, vagyis a perűjító határidő törvényes kezdő napjával, ez a perűjító határidőnek a törvény rendelkezéseit sértő és a végitélet alaki jogerejét veszélyeztető kiterjesztésével egyértelmű. S ezen felül, ez az álláspont a halasztó hatálynak és jogerőre emelkedésnek a Pp. 410* §-ában irt szabályaival is ellenkezik, mert eszerint a halasztó hatály és jogerőre emelkedés napja tekintetében is az előbbi időpontot kellene irányadónak venni. Hogy a fél csak a jogerős visszautasító végzés közlésének a napján szerez netán tudomást mulasztásáról, illetve jogorvoslatának kizárt voltáról és jut abba a helyzetbe, hogy a perújítás okát érvényesíthesse, ebben a vonatkozásban — a döntvénynek ugyan csak részletesen megindokolt végső következtetése szerint — közömbös. Ezzel a megállapítással a kír. Kúria egyben eltért a 877. számú elvi határozat indokolásának második ré-