Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

68 viszonyítva kérrímezők az árverési vételár 46 068 p ngő ellenértékét számítva 9.231 pengő károsodást szenvedtek. Panaszlottak viszont ezzel teljesen azonos öszszegü nyereséget értek el az ingatlan megszerzésével, miután az ingatlan megszerzésével járó költségek á gyakorlati életben kifejlődött szokásnak megfelelőlen mindig az ingatlan megszerzőjét terheli és mert vele szemben is nyereségként az a különbözet vee dő f gyelembe, ami az ingatlannak elidegenítéskor valóságos értéke és az érte adott vételár teljesítésekor! értéke között fentáll, vagyis az az összeg, amennyivel az ingatlant olcsóbben szerezte meg. (Nagyváradi Ítélőtábla P. III. Í999-I5>42. sz.) 3-1- A súlyos kár fennforgásának hiánya dacára a forgalmi ár és valóságos érték közötti nagy eltérésnek A m. kír. Kúria a kérelmezőt kárenyhítési kérelmével elutasítja Az irányadó tényállás szerint a szerző felek a kérelmező 4 kat. hold "870 négyszögöl nagyságú szántóíngatlanát az 1930. évi december 20 án a rendes forgalmi áron vásárolták meg, az általuk adott 67687 lei vételár azonban az ingatlannak 139500 leire menő valóságos értékétől lényegesen eltért, A 3000—1942. M. E. sz. rendelet 1 § a értelmében az ingat' lant elidegenítő fél javára ilyenkor is helye van kártalanítás megítélésének, de természetesen csak az 1440 -1941. M. E. számú rendelét 7 §-ában meghatározott előfeltételek megléte esetében, vagyis akkor, ha az elídegenitő az elidegenítés következtében súlyos kárt szenvedett, a szerző fél pedig a méltányossággal ellentétben aránytalan nyereségre tett szert. A kártalanítást kérelmezőnek az eladással kapcsolatban szen védett ilyen súlyos károsodását azonban a m. kír. Kúria nem á lapította meg. A nevezett ugyanis az 1942. évi máius hó 23-íkí tárgyaláson maga adta elő, hogy a kapott vételárat üveg- és porcellánkereskedésében tőrtént nagymennyiségű árubeszerzés törlesztésére használta fel, továbbá, hogy áruját az 1930. évben alacsony áron vásárolta, hogy ez az ár később emelkedett, s „az ártendencia kb. az volt, mint ahogyan a szakértő az ingatlanáraknak az alakulását 1920-tól a mai napig jellemezte. Ehez képest a kérelmezőt esetleges károsodása lényegileg nem ingatlana elidegenítéséből, hanem üveg- és porcellánkereikedése viteléből kifolyólag érte, mert az ingatlan rendes forgalmi árának megfelelő vételárat az ingatlan értékemelkedésének arányában emelkedő értékű üzleti áruba fektette be és pedig akként, hogy a valóságos értéken alul elidegenített ingatlan vételárát ugyancsak alacsony áron vásárolt üzleti áru vételére fordította. Következésképpen, ha őt ilyen ügyvitelből valamely károsodás érte, ugy az valójában azzal áll okozati összefüggésben, hogy ő a kereskedői üzlete vitelében a rendes kereskedő rendes gondosságával járt-e el ? Az elidegenítéssel összefüggő károsodás hiányában Üyképen a kérelmezőnek kártalanításra igénye nincs A m. kír. Kuría ezért a fel-