Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - 1942

Erdélyi |o^«l«»t 35 által nyújtott segítő kezet közöny, közömbösség fogadja. A termelőkkel, kis és törpe birJ okosok!, al meg kell értetni, a rendkivüli idők járását, annak a rendkivüii időnek járását, amelyben nemcsak az ő sorsuk, hanem a hazának sorsa is eldőlhet." (Ind.) Ez a törvény a magyar mezőgazdaság új otthonának alapkőletétele, a magyar mezőgazdaság hőskorálak megnyitója, egyúttal a nemzetvédelem lartó oszlopa! Az egyéni önzés és kiruéletlen gazdasági verseny helyébe a hazafiúi fegyel nézettsége^, összetartást és munkaközösséget ülteti Az 1942. évi XVI. t.-c. a magyar jövőt épiti. Nincs kétségünk, hogy azokat a nagy célokat, amelyeket a törvény maga elé tűzött, a magyar gazda nemzeti öntudata, akarata és áldozatkészsége valóra is fogja váltani. Most térek rá igazságszolgáltatásunkat mélyen érintő arra a jelentőségében felbecsülhetetlen nemzeti értékű eseményre, amely az 1942. esztendőt ősi magánjogi jogrendszerünk kiteljesedésének ünnepévé emelte. Az 1940. évi XVI. t.-c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 740—1942. M. E. számú rendelet a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken, 1942. március hó 1-én, a magyar magán jognak azokra a jogviszonyokra vonatkozó szabályait is hatályba léptette, amelyek tekintetében az addig kibocsátott rendeletek ilyen intézkedést még nem tettek. Az 1942. május hó 8-án életbe lépett 2810-1942. M. E. sz rendelet a visszacsatolt délvidéki területekre nézve tesz a magyar magánjog hatályának általános kiterjesztése tárgyában hasonló rendelkezést. Ezzel hazánk mai egész területén a jog egysége — a magyarság egyetemességének örök elrendelése szerint — megvalósult; A magyar jogrendszeren 1853-ban elkövetett osztrák erőszak 1942-ben jóvátételt nyert. A történelmi magyar jognak ezen a lélekemelő ünnepén az utókor mélységes hálájával és elismerésével hajtjuk meg a magyar lobogót Erdély nemzeti akarata előtt, amely 1848-ben úgy, mint 1838-ban egységes magyar hazát, teljes