Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 7. szám - Az igénybevétel elől elvonás [1. r.]

162 bíróság ítélete a rendelkezési elvet abban az esetben sem, ha a felperes az adásvételi ügylet részbeni ingyenességére utaló tényállítását nem magában a keresetlevélben, hanem csupán a 24 sorsz. fellebbezési válasziratban tette volna meg, vagyíi az ügylet részbeni ingyenességére csak akkor hivatkozott volna, mert a Pp. /88. §-ának alkalmazási körében állandósult birói gyakorlat szerint a keresettel érvényesített jog megállapítását szolgáló ujabb tény felhozatala nem esik a keresetváltoztatás tilalma alá, ilyen uj tény viszont a Te. 28. § a szerint még a fellebbezési válasziratban is sikerrel érvényesíthető, míg a R. 6. §-ának 3. bekezdése kizárólag a perindítást, illetőleg a perindítási szándék bejelentését köti az ott megszabott határidőhöz, a perben érvényesíteni kívánt tényállítások előterjesztésének időpontja tekintetében azonban az eljárási szabályok általános rendelkezéseit nem érinti. Az alperesnek ezen felülvizsgálati panasza tehát nem helytálló. (Kúria P. V. 3652—Í942. 1943. V. 19. Gébért) 68. Ingyenesség fogalma az 1440 1940. N. E. sz. r. 2. § alkalmazása i körében. Az ügyletkötés időpontjában az adásvétel tárgyául szolgált ingatlan forgalmi értéke 375,327 leu, valóságos értéke pedig 521,670 leu volt a 300,000 leu szerződéses vételárnál tehát a forgalmi érték 25 %-kal, a valóságos érték pedig 73 %-kal nagyobb volt. Ilyen körülmények között pedig a fellebbezési bíróság a R. 2. §-a 2. bekezdésében foglalt rendé' kezésnek a keresettel megtámadott adásvételi szerződésre való alkalmazásával nem sértette meg az anyagi jogot. A hivatkozott rendelethclyben foglalt anyagi jogszabály szerint ugyanis az 19(8. évi október hó 27. napján magyar köztestület tulajdonában állott ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak szerzése egészen, vagy részben ingyenes szerzés esetén érvénytelen, a jogszabály tehát az érvénytelenség jogkövetkezményét kizárólag a jogszerzés egészen, vagy részben ingyenes voltához, mint tényhez füzí anélkül, hogy a jogszerzés egyébb körülményeinek és indokaínak vizsgálatát, vagy az átruházó részéről az ajándékozási szándék fennforgását megkívánná/ amiből helyes jogszabályértelmezés mellett az következik, hogy e tekintetben egyedül az ingyenesség kérdésében fennforgó tényleges helyzet, nevezetesen az az irányadó, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt van e olyan jelentékeny eltérés, amely a fennforgó körülmények méltatása mellett az ingyenesség megállapítására alapul szolgálhat. Mivel pedig az ekként értelmezett részbeni ingyenesség a döntés alatt álló esetben az előrebocsátottak szerint megállapiható, idevonatkozóan anyagi jogszabálysértés cimén érvényesített felülvizsgálati panasz alaptalan. Alaptalan pedig abban a részében is, amelyben az alperes azt