Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 6. szám - Jegyzetek a pengő értékállandósága problémájához

132 Erdélyt Poé«l«* III. A kir Kúriának fent ismertetett, az aranypengőren­deletek értelmezésén nyugvó állásfoglalásának indokai csak egy ponton hagynak kétséget: nem foglalkozik a kir. Kúria a 4560-1931. M. E. sz. r. 6. szakaszának 1. bek. mondata jelentőségével. A felhívott rendelet 6. §. U bek. a következőképpen szól: „A jelen ren­delet szerint aranypengőn 0.26315780 gramm finom aranyat kell érteni, melynek egyenértékét a pengőérték törvényes fizetési eszközeiben kell megfizetni. Mindaddig, mig a fize­tendő egyenérték finom kilogrammonként 3760 pengőt meg­halad, de 3840 pengőt nem ér el, egy aranypengő fejében egy pengőt kell törvényes fizetési eszközökben fizetni". Ezen rendelethely oly értelmezésre ad alapos alkal­mat, miszerint az arany finom kilogrammjának 80 pengős körben mozgó változása tehát cca. 2 és fél százalékos válto­zás az, ami nem érzékelhető diszparitásként, azaz egy arany­pengő fejében csak addig köteles bárki egy pengőt elfo­gadni, mig 1 kg. finom arany ára 3840 pengőt el nem éri. Köztudomású viszont, hogy a finom arany kiló­grammja a 3840 pengőt régen meghaladta. A 4560-1931. M. E. sz. r. 6. §. 1. bek. 2. mondatá­ban foglalt rendelkezés mindenesetre támadófelületet ad a kir. kúria fent taglalt rendeletmagyarázatával és arra épi­tett valórizációellenes álláspontjával szemben és ellentét­ben látszik lenni a két rendelkezés, t- i. az itt idézett ren­delethely a fent kifejtett tartalmú 4600—1931. M. E. számú r. 3. szakaszával, mivel pedig egyrészt súlyos érdekek fűződ­nek ahoz, hogy a kétérthetőség eme — nemcsak a közösségre de egyesekre nézve is létfontosságú kérdésben ne legyen, annak eloszlatása törvényhozási uton lenne indokolt. Alapos ez az óhaj a fent kifejtetteken túlmenően azért is mert a jelenlegi kúriai gyakorlat indokaival szembe­vetett rendelkezés alkalmat adhat a birói gyakorlat megfor­dulására, ez viszont jogbizonytalanságot szül. Külön veszélyt jelent ez a gyakorlati jogászok kö­zül éppen az ügyvédekre és közjegyzőkre, akik az ügyletek jogi formába öntői, s ily alkalmakkor állandóan kénytele­nek állást foglalni atekintetben, hogy jogászi redutációjukat

Next

/
Thumbnails
Contents