Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

117 ténybeli alapja sem nyert bizonyítást, az Igazságügyi Orvosi Tanács meghallgatása fölösleges és céltalan. (Kír. Kúria P. VII. 99Í-1943. sz. határozatából.) B) Biíntetőio^. Sí. Az 1940. augusztus hó 30 napja előtt román hatósági közeg elleti elkövetett erőszak miatt a magyar törvény alapján eljárni nem lehet. Az ítélőtábla a román főhatalom idején s a főhatalom átvétele után is hatósági közegként eljáró sértettet Í940 augusztus hó 30-a előtt felfegyverkezve bántalmazó vádlott bűnösségét az Í9I4 XL. tc. 2 szakaszának 2. bekezdésébe ütköző és a 6. §-ának 2. bek. szerint minősülő hatósági közeg elleni erőszak bűntettében is megállapította, A kír. Kúria csak a kőnnyü testisértés vétségében mondotta ki vádlottat bűnösnek, míg a fenti bűncselekményben való bűnösségének megállapítását — az alsóbírósági ítélet vonatkozó rendelkezésének megsemmisítésével — mellőzte. Indokok: Elméletileg nem vitás, hogy az egyes államok büntetőtörvényei, így a magyar büntetőtörvény is, csupán az illető állam rendjét veszélyeztető bűncselekményeket rendelik büntetni, továbbá, hogy a közhivatalnokok és hatósági közegek védelmére vonatkozó rendelkezések csak az illető állam közhivatalnokaira, illetve közegeire vonatkoztathatók. Teljes nyíltsággal kifejezésre jut ez a jogi álláspont a magyar Btk. 7. §-ához fűzött miniszteri indokolásban, mely szerint „Egyik állam sem védelmezi saját törvényei által a másiknak lételét és fönnállásának feltételeit/' továbbá a Btk. Í68. §-ához fűzött miniszteri indokolásból, amely szerint: „Mindenik állam politikai intézményei annyira kizárólagos sajátjai az illető álamnak, hogy azok oltalmára más államoktól nem kívánhat segélyt stb. és annál kevésbbé kívánható, hogy a külföldi hivatali közegek hivatalos eljárásnak akadályozása miatt vegye mozgásba büntetőhatalmát." Ugyanezt a jogelvet tükrözik vissza a bűnügyi jogsegélyt szabályozó kiadatási szerződések, amelyek általában csak a közbűntettesek kiadatását engedélyezik, de a politikai jellegű bűncselekmények tetteseire vem vonatkoznak. így rendelkezik az Í902: XI. t. c. ís, amely a Romániával kötött kiadatási szerződés becikkelyezéséről szól. Ehhez a jogi felfogáshoz idomult a bírói gyakorlat is, amelyben nincsen példa arra, hogy bármely külföldi állampolgárt is elitéltek, vagy kiadtak volna külföldön, idegen állam sérelmére elkövetett politikai jellegű bűncselekmény miatt, illetve az idegen állam közhivatalnokai, vagy hatósági közegei ellen elkövetett és e minőségük sérelmében rejlő bűncselekmény miatt. A btk. 9. §-ában megkívánt és adódott esetekre szóló ígazságügyminíszterí rendeletet illetőleg megjegyzi a m. kír. Kúria, hogy ennek jelen esetben nincsen jelentősége. Egyrészről azért, mert vádlót-